A sejtektől a történelemig:Jovánovics György szobrászatáról

 Jovánovics György a modern magyar szobrászat egyik legnagyobb alakja. Az Új Művészet c.folyóirat 1995/6.számában Marosi Ernő esszéje méltatja a kiváló művész munkásságát. Nagyon érdekes gondolatokat vet fel Marosi Ernő az ún."akademikus művészettel kapcsolatban. Jovánovicsot ugyanis ebbe a kategóriába sorolja,nem konzervativizmusa,hanem hatalmas műveltsége,a külvilágban való elképesztő tájékozottsága okán. Szintúgy helytálló a reneszánsz korabeli művész-eszménnyel egybevetni Jovánovics munkásságát. Marosi Ernő kitűnő cikke nagyon magas szinten értékel egy nagyon magas színvonalat képviselő művészt,mindezt úgy,hogy az írás nyelvezete,stílusa,gondolatvezetése minden művelt magyar ember számára érthető marad.

Nagyon színvonalas,reprezentatív a képanyag. Nagyon eredeti téma a Sejt-tervek című sorozat. Az anyag kis részecskéjéről van szó,s a modern művésznek tudnia kell mikroszkopikus tartományokban is gondolkodni. Számomra ez a szobor üzenet:a technicizált világban a plasztikának is meg kell változnia,természetesen nem kritikátlanul igenelve az új világot. Szintúgy új szemléletet tükröz az Ember c.plasztika. A modern ember felöltözteti magát tudományba,vallásba,és még sok másba. De a test mégiscsak kivillan olykor-olykor,nem feledkezhetünk el arról,hogy ősi lények,természeti lények vagyunk. A harmadik kép,amiről beszélni szeretnék,a 301-es parcella emlékművét ábrázolja. Nézzük meg ezt a hatalmasnak tűnő tornyot!Nem is hatalmas,viszont végtelenül erős. Megingathatatlan,ledönthetetlen. Olyan,mint az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei...

Jovánovics György az anyag minden szintjén életet látott:a sejtekben,a történelemben,az emberben. Ezért válhatott a magyar szobrászat egyik meghatározó alakjává. 

Marosi Ernő írása nagyon színvonalas,a művészetkritika mesterműve. Kár,hogy a hazai médiában csak ritkán találkozunk ezzel a magas igényességgel és megformáltsággal. 

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A trianoni béke, más nézőpontból

 Az első világháborút lezáró Párizs környéki békék közül talán a trianoni békeszerződés ( 1920) bolygatta fel legjobban Európa térképét, hiszen megszűnt az Osztrák-Magyar Monarchia, területén új államok jöttek létre.  A Demokrata című hetilap 2023.szeptember 27-i számában interjú jelent meg Illik Péter történésszel, aki az eddigiektől teljesen más szempontból vizsgálja Trianont. Ő azt kutatja, hogyan reagált a magyar és az európai közvélemény Traionra. Valóban sokkhatásként érte a magyar társadalmat Trianon-értve ezalatt azt:valóban nem számított rá senki? Hogyan reagáltak erre a történelmi tragédiára a magyarság különböző társadalmi rétegei, csoportjai? Pár évtizedet előreszaladva az időben: később hogyan szóltak a hivatalos fórumok a Horthy-rendszerről? Ezekkel, az ún. recepciótörténeti témákkal foglalkozik Illik Péter. Nagyon intelligens, és elgondolkodtató interjú. Az embernek az jut eszébe, érdemes volna a pszichológiai-szociálpszichológiai megközelítést a történettudomány más ter
További információk

Környezetvédelem és adórendszer- ritkán hallunk erről a médiában

 A 20-21.században a fejlett államok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a környezetvédelemre. Próbálják növelni azon eszközök számát, mellyel tehetnek a globális környezeti problémák ellen.  Ezen eszközök egyike a különböző környezetvédelmi adók, díjak, illetékek bevezetése. Erről a kérdésről a mainstream médiában nagyon keveset hallunk, ezért is keltette fel az érdeklődésemet egy, a Debreceni Szemle című folyóirat 1997/1. számában megjelent cikk. Kuti István és Szolnokiné Karkus Mária tanulmánya kitér az adók bevezetésének módjára, a fogalmi problémákra, bemutat bizonyos csoportosításokat, s felvet különböző kérdéseket: mekkora az adók ösztönző hatása? Egyáltalán: mennyire célszerű ezen környezetpolitikai adók alkalmazása? Hogyan rendelkezzenek a befolyt összegek felhasználásáról? Egyáltalán: melyik szerv jogosult kivetni ilyen adókat: az állam, az országgyűlés, vagy erre szakosodott szervezetek?  Foglalkoznak egy nagyon speciális közgazdasági folyamattal, a környezeti vagyon-növekedés
További információk

Futball:Kikínlódtuk.Magyarország-Koszovó 2-0

 Olyan volt ez futballmeccs, hogy ha nem magyar érdekeltségű lett volna, alaposan megfontolnám, írjak-e róla bejegyzést. Magyarország- Koszovó 2-0, Szoboszlai Dominik és Nagy Zsolt góljaival.  Az első félidőről szó se essék. Nem EB-re készülő csapathoz méltó játékot mutattunk.  A második félidőben irányítottuk a játékot, kreatívak voltunk, és ügyesen kidolgoztunk pár helyzetet, ebből lett a két gól.  Ezen a meccsen a játékunk nem működött, viszont a védekezésünk volt olyan jó, hogy  megakadályozza, hogy a koszovóiak játéka működjön.  Ez a teljesítmény az EB-n kevés lesz.  De, hogy lássuk az érem másik oldalát is:2022.november 17 óta a magyar válogatott nem szenvedett vereséget!!  Pedig az ellenfelek nem akármilyenek voltak:Bulgária,Csehország,Észtország,Görögország, Koszovó,Litvánia, Luxemburg,Montenegró,Szerbia,Törökország. Szerintem a világ bármely válogatottja elfogadná, hogy ilyen ellenfelek ellen veretlen maradjon. Marco Rossi csapata összességében kiválóan teljesít.Hajrá, hajrá! 
További információk