Írott és elektronikus média régen és ma

 A HVG című hetilap 2022.február 10-i számának 45.oldalán találtam egy érdekes hírt. A Brüsszeli rezsicsökkentés. Belga könnyítések című címes,képes hírben arról olvashatunk,milyen eszközökkel támogatja Belgium kormánya a belga állampolgárokat a növekvő rezsiárak elleni küzdelemben. Adócsökkentés,valamint egyszeri 100 eurós villanyszámla-támogatás a magánháztartásoknak,további kedvezmények a rászorulóknak. Nagyon jó,ezzel teljesen egyetértek. 100 euró támogatás...akkor mennyi volt ott a villanyszámla az áremelkedés előtt?Nálunk egy átlagos háromfős háztartás villanyszámlája néhány ezer forint havonta,átszámolva kb.15-20 euró. Akkor ezek szerint Belgiumban jóval magasabbak voltak a rezsiköltségek,már az áremelkedés előtt? Vagy hogy is van ez? Akinek van személyes tapasztalata az ottani életről,kérem,írja meg!

 A Magyar Demokrata című hetilap 2021.március 17-i számának 60-63.oldalán olvashatjuk Farkas Anita: Rímben nem ismert tréfát című cikke,amely Romhányi Józsefre emlékezik.Méghozzá nagyon szépen. Romhányi,a Rímhányó magyaritotta meg nekünk az amerikai rajzfilmsorozatok legjobbjait:a Frédi és Bénit,a Maci Lacit. Ő írta a Mekk Elek és a Doktor Bubó szövegét. Jómagam mégis a Mézga család című rajzfilmsorozat szövegét érzem Romhányi főművének. Hihetetlen találó szatíra az 1970-es évek magyar társadalmáról.  Farkas Anita megemlíti cikkben,hogy Romhányit mellőzte a hivatalos kultúrpolitika,s akkoriban-a huszadik század második felében-a populáris kultúrát mostohagyerekként kezelték. Ez igaz,és nem szép. De azért gondoljunk abba bele,hogy akkoriban olyan egyéniségek alkottak a magyar irodalomban,mint Weöres Sándor,Nagy László,Szécsi Margit,Illyés Gyula,Juhász Ferenc és még sokan mások. Talán nem is volt rossz ötlet őket előtérbe helyezni Romhányival szemben. Aki a maga műfajában zseni volt,hihe

 A Nagy-Britannia és Kína közötti szerződés értelmében 1997-től hong Kong visszakerült Kínához. Ahogy közeledett ez a bizonyos 19997-es év, a nemzetközi sajtó és média egyre inkább aggódni kezdett...A Newsweek című amerikai hetilap ( olyan népszerű volt az olvasók körében, hogy cég beszüntette a printelt kiadást, de az olvasók nyomására egy év múlva mégis újraindították) 1996.junius 24-i száma közli Lynette Clementson cikkét ( Little Red Schoulhouses.Teaching children a new way to think after 1997. 27.o.), amelyben hongkongi magániskolások fejtik ki véleményüket a közelgő csatlakozásról. Volt, aki aggódott, volt, aki nem. Működtek már ekkor kínai pedagógia elvek szerint működő iskolák is, a cikk főként ezekre koncentrál.Volt, akit csak az érdekelt, hogy az ohiói egyetemre kapott ösztöndíja ne vesszen kárba.  Az egész cikkből árad valami naiv fiatalság. Úgy érezték a megkérdezettek, bárhogy is alakuljanak a nagypolitikai dolgok,nekik mindenképpen jó lesz. Kínában is jó lesz, meg a hong

Endrei Judit sokunk számára volt a " kedvenc tévés":nagyon intelligensen,mindig empatikusan, ugyanakkor kellő távolságtartással közeledett az általa feldolgozott témákhoz, feladatokhoz. Számomra ő egy igazi karizmaztikus asszony, olyan, akire nem lehet nem figyelni. Éppen ezért örömmel olvastam a Nők Lapja 2022.november 16.i számában Hulej Emese interjúját Endrei Judittal. Címe:"Minden napban legyen valami jó".  Szó esik az interúben a természetességről, az országjárásról, arról hogy mit adott Judinak az elvégzett coach-iskola.Szó esik a sztárságról,illetve a néző és a televíziós személyek közötti érzelmi kötődésről. Az aktív nyugdíjas-élet fontossága is előkerül, mint ahogy az is, hogyan hatott Judit szeméyiségére a sok külföldi utazás ( több, mint 50 országban volt). Megtudhatjuk, mit ért Judit küldetésen, miért vallja azt, hogy a döntés a legfontosabb. És azt is megtudjuk, miért szeret annyira Endre Judit gyalogolni.  Kiváló interjú, szerintem a világ bármelyik

 A HVG hetilap 2020.december 31-i számában jelent meg egy interjú Steven Kotler jövőkutatóval. A cikk címe: "Öt-hat nagy inováció vár a reggeli kávé mellett". Közel két év után érdemes átnézni, mit is tartott fontosnak kiemelni Kotler a jövőről szóló víziójában? - Technológiák együttműködése. Olyan új találmányok, pl. a repülő autó, fognak elterjedni a 2020-as években, melyek több tudomány együttműködését ígénylik, idegen szóval: interdiszciplináris szemlélet szükséges előállításukhoz. A repülő autót nem emberi sofőr, hanem mesterséges intelligencia irányítja.  -Új innovációk az oktatásban, nem különül el az oktatásrahasznált tér a többitől. Virtuális térben tanulnak együtt szülő és gyermek. Nagyjából ezt a kettőt tartotta fontosnak kiemelni a nemzetközileg ismert jövőkutató. Így,2022. végén, teljesen megváltozott szituációban, azt mondatjuk: az oktatással kapcsolatos jóslatok nagyon is bejöttek, a repülő autó széleskörű elterjedése még várat magára. Persze, utólag könnyű ok

 A Nők Lapja 1979/51-52.dupla karácsonyi számának tartalmából: -Véget ér (Fekete Gyula cikkével) a házasságról szóló vita. A fiatal generáció lazábban kezeli a házasságot(pl.egyre többen élnek nyitott házasságban),az idősebbek komolyabban veszik. Csökken a születések száma Magyarországon. Egy másik cikkből kiderül,hogy a Nyugat írói közül sem mindenki volt házasságpárti,viszont a nagyok igen. Kosztolányi,Ignotus a házasság mellett nyilatkozott.  -Változik a krimiírás divatja:míg a nemrég elhunyt Agatha Christie regényeiben a tettes személyét kell kitalálni,addig Patricia Highsmith(akit a brit sajtó új királynőnek tart) könyveiben inkább a pszichológián,a tettes belső motivációján van a hangsúly. -Propagandisztikus riport a Veszprém megyei Ajka városáról. Pár évtizede még sáros falu volt,aztán a bányászatnak és az üvegkristálynak köszönhetően modern város lett,van lakótelep,iskola,ábécá-áruház. Ez a cikk afféle modern szocreál,úgy látszik,ez még 1979-ben is kellett. -Ismert és kevésbé i

 A HVG hetilap 2022.június 9-i számában jelent meg egy interjú Cser-Palkovics Andrással,Székesfehérvár polgármesterével. A szokásos,önkormányzatokkal és városfejlesztéssel kapcsolatos ügyek mellett (iparűzési adó stb.),szó esik kormány és ellenzék egymáshoz való viszonyáról is. Cser-Palkovics két nagyon fontos dolgot mond ezzel kapcsolatban:1.A hatalomra került politikai erőnek gesztusokat kellene gyakorolnia az ellenzék felé,az ellenzéknek pedig támogatnia kellene bizonyos kormányintézkedéseket 2. A vidéki városokban sokkal jobb kormánypártok és ellenzéki pártok együttműködése,mint a fővárosban.Arról nem szól a polgármester,miért van ez így,de szerintem minden értelmes,a magyarországi politikára kicsit is figyelő Olvasónak vannak erről sejtései. Vagy talán:élményei.  Az interjú remek,magasan kiemelkedik a mai magyar újságírás átlagából. Gratulálok Hamvay Péternek,szép munka volt!

 A HVG hetilap 2022/17.(április 28.) számának 78.oldalán olvashatjuk a Megkönnyítik a dolgukat című keretes írást. Voltaképpen arról ad hírt a Szerző,hogyan oldottak meg a szakemberek Franciaország fővárosában,Párizsban,egyszerre két problémát is. Az egyik probléma az életmód témájához kapcsolódik:panaszkodtak a párizsi polgárok,hogy kevés a nyilvános WC. A másik probléma környezetvédelmi és gazdasági:túl sok vizet kell a párizsi közparkok locsolására fordítani.  Megoldás:az uritrottoir,amely egyszerre gyarapítja az utcai vizeldék számát és csökkenti a növények okozta környezetvédelmi gondokat. Úgy néz ki mint egy virágláda,tkp.az is. Csak alatta van egy lyuk,oda lehet vizelni. A vizelet szalmára érkezik,amelyből komposzt keletkezik,ezzel pedig táplálják a fenti virágosládában élő növényeket. Az elmés szerkezetnek csak annyi a hátránya,hogy a nyílt utcán található,márpedig sokan idegenkednek attól,hogy az utcán vizeljenek. A hölgyek számára készült változat kissé szemérmesebb,egy csőbe

 A HVG közéleti,gazdasági és kulturális hetilap 2022.április 28-i (2022/17) számának 50-52.oldalán Kettős látás címmel cikket olvashatunk Szentgyörgyi Rita tollából. A cikk Urbán András:A trianoni csata című színházi rendezéséről szól. Egy,a rendezővel készült interjú mellett keretes írásokban bemutatja magát az előadást,szól Urbán András rendhagyóan fiatalon,mindössze 17 évesen elkezdett pályafutásáról.A szabadkai rendező kifejti nézeteit kultúra és provokáció viszonyáról,a trianoni béke és nemzeti identitás kapcsolatáról,s arról,mennyire káros,hogy a politika megpróbálja kisajátítani az egyéni identitás összetevőit. Nagyon örültem ennek az írásnak. Azért is,mert mostanában mindenféle önjelölt kanonizálóemberek próbálnak dolgokat mondani történelemről,politikáról,identitásról-és jólesett megtudnom,hogy Urbán András nem tartozik ezek közé. Szabad ember,aki szabad gondolkodásra biztat másokat is. Nagyon tetszett humanista megközelítése is:a kérdéses történelmi szempontok helyett az embe

 Mivel a magyar sajtó és média nem igazán foglalkozik a Climate Pledge kérdésével ( sem), éppen ezért hiánypótlónak tartom Németh Andrásnak a HVG hetilapban megjelent cikkét (Az ígéret szép szó, HVG, 2022.április 21,37-38.oldal).  A Climate Pledge egy klímavállalási program, amelyet az Amazon internetes cég indított el, és már több ,mint 200 nagyvállalat csatlakozott hozzá. A cégek vállalják, hogy 2040-re nettó zéró karbonkibocsátással működnek. Az Apple már 2030-ra vállalta ezt. Mindenesetre, ha sikerül, jelentősen csökken a légkörben lévő károsanyag-mennyiség, és egészségesebb lesz a Föld atmoszférája.  Csakhogy nemcsak erről szól Németh András cikke. Szó esik benne arról, is, hogy több cég jóval kedvezőbb környezetvédelmi adatokat tüntet fel magáról, mint ami a valóság. Az sem igazán reménytkeltő adat, hogy Magyarország lakosságának mindössze 8 százaléka aggódik a klímaváltozás miatt- de ez még mindig nem a legalacsonyabb érték, Olaszország 5 %, ( Svédország 43 százalék). A cikk kit

Már ez is történelem, hogy repül az idő... Csehország 2021-ben alsóházi választásokra készült. A Mandiner hetilap 2021/39. számában Csehország választ-Prágai ősz címmel olvasható Greczula Levente László írása. A politikatörténet tudományának nézőpontjából és minőségéből is releváns írásban olvashatunk Andrej Babiš elnökről,megtudhatjuk,mi az az ANO 2011,milyen ellenzéki szövetségek alakultak a jelenleg regnáló kormánypártok ellenében,kik azok a Kalózok és Polgármesterek,s mi a véleménye Babišnak az ellenzékről. A cikk szót ejt a magyar vonatkozásokról,megtudhatjuk,mire is mondják a politikában, hogy "röszkei nagyeskü".  Nagyon korrekt,tárgyilagos cikk,kár,hogy a magyar sajtóban nem csak ilyeneket olvashatunk. Akik Csehország vagy egész Közép-Európa politikatörténetét hivatásszerűen tanulmányozzák,szakmailag mindenképpen értékes anyag.  Itt pedig a hetilap internetes oldalának címlapja: mandiner.hu

 Daniel Boulanger a huszadik századi francia irodalom egyik legismertebb novellistája,regényírója,filmforgatókönyv-írója volt. A Rakéta Regényújság című irodalmi hetilap 1988/21.számában jelent meg A virágkertész című novellája. Amelynek akár azt az alcímet is adhatnánk:Ha valaki kéregetni akar... Tipikus kispolgári francia környezetben játszódik a mű. Férj biztosítási ügynök,feleség háztartásbeli. Flore,a fiatalasszony, éppen mosogat,amikor csengetnek. Egy markáns arcú,ám eléggé szerencsétlennek tűnő figura,Placide,áll az ajtóban. Virágkertész,és munkát keres. Sebesülései vannak azonkívül sánta. Flore 100 frankot(szerény számításaim szerint ez ma forintértékben olyan 50 000 körül lenne) ad neki azzal,hogy tízet vegyen le,a többit hozza vissza. Aha,ahogy az ilyenkor lenni szokott,az asszony soha többé nem látja a tarhálót. Vagy mégis? Mert két hét múlva megint csengetnek. Megint Placide áll az ajtóban,megint virágkertészi állást keres,természetesen sebesült...Szóval,ennek a remek kis h

 A Nők Lapja című hetilap 2022/26. számában jelent meg Bus István tollából A jövő itt van! Gyalogbusztól a légi taxiig-szuperfokozatra kapcsol a közlekedés? című cikke. Szerző több vonalon is halad azon kérdés megválaszolása felé, hogy milyen lesz a közlekedésünk tíz év múlva- kérdés, érdemes-e jósolgatni, azt gondolom, olyan világban élünk, amelyben azt sem tudjuk, mi fog velünk történni holnap. Szó esik a elektromos autókról ( 2035-től csak ilyeneket lehet forgalomba hozni), a sokmindent megtudunk a mikromobilitási eszközökről is, hogy ezek micsodák, azt nem áruljuk el, tessék elolvasni a cikket! Említés történik a budakalászi gyalogbuszról ( önkéntesek kísérnek iskolába hetven gyereket, a dolog egyébként nem új, már Püspökladányban is találkoztam ilyennel).  A cikk végén pedig szó esik arról, hogy szupergyors vonatokkal váltanák ki a repülőket, Musk ötlete alapján. A dolog szerintem a légitársaságok ellenállásán megbukna, hacsak a légitársaságok nem szállhatnak be a szupergyorsvonat

 Van olyan,hogy a sajtó,a média újra felfedezi a spanyolviaszt. Tipikus esete ennek a HVG című gazdasági-közéleti hetilap 2022.május 5-i számában megjelent Vessenek magukra című cikk. Ausztrál,német és új-zélandi kutatók 3700 embert kérdeztek arról,mit csinált a pandémia alatt. Sokan kertészkedtek. Ebből a kutatók (a cikk nem írja,milyen szakmában kutattak,talán pszichológusokról lehet szó) levonták azt a nem éppen világrengetően új,ám annál igazabb következtetést,hogy a kertészkedés segít a fizikai és pszichés egészség megőrzésében. Az ezzel az én bajom,hogy nagyanyám,aki már nincs köztünk,ezt az eredményt mindenféle kérdőíves kutatás nélkül megmondta volna. Amúgy is olyan vidéken lakom,ahol sokan kertészkednek,szeretik csinálni és jót tesz az egészségüknek.Miért kell olyan kutatásokat finanszírozni,melynek eredményeit minden józan,értelmes ember ismeri?Miért nem azt kutatjuk,amit nem ismerünk?

 A HVG (Heti Világgazdaság) az egyik legrégebben működő magyarországi hetilap,az egyik legismertebb magyarországi sajtótermék. A 2022.április 7-i szám tartalmából: Miért veszített az ellenzék a 2022.áprilisi magyarországi választásokon? Karácsony Gergely szerint az elitek szavát nem értette a tömeg,s túl kevés volt a választóknak a "nem-Orbán" jelszó. Hadházy Ákos szerint önmagában kevés volt az összefogás,az ellenzéki oldalon a módszerek,az emberek nem változtak.  Egyre nagyobb fontosságú lesz a világon az akkumlátor-gyártás. Magyarországon sorra nyitnak gyáregységeket az ezzel foglalkozó világcégek,Csehországban pedig feltárták Európa legnagyobb lítiummezőit(jelenleg a világ lítiumkészletének nagy része Chilében található).  Az orosz-ukrán háborúban az orosz katonai erők civilek ellen követnek el háborús bűnöket. Az oroszok ezt tagadják,viszont a szakértői jelentések és a túlélők beszámolói egyértelműen igazolják az oroszok elleni vádakat. Srí Lankán hatalmas tüntetések van

 Már ez is történelem...2018-ban megváltozott Magyarországon a mobiltelefon-szerződésekhez kapcsolódó hűségidő- számolt be minderről a HVG hetilap 2019/2. száma. A 52 oldalon található hír szerint a fogyasztók elégedettek az új konstrukcióval, jobbnak tartják ezt a lehetőséget, mint a korábbit. A rendszer azóta is így működik, csak akkor lehet kétéves hűségidőt előiírni,ha készülékvásárlás is kapcsolódik az új szerződéshez.  Annyit recenzens hozzátenne, hogy bár a világ fejlettebb részein- ahogy korábban mondtuk, Nyugaton-  is van hűségidő, ott kínálnak enélkül is lehetőségeket a mobilszolgáltatók, persze, drágábban.  Itt a hvg weboldala: hvg.hu

 Amikor újságíró-iskolába jártam,az első dolog,amit lelkünkre kötött Bényei Jóska bácsi:ha idegen szót használunk,magyarázzuk meg! Mindez onnan jutott eszembe,hogy kezembe került a 168 Óra című hetilap 2022.január 20-án megjelent száma. Ennek 14-15.oldalán olvashatjuk Hiver't-Klokner Zsuzsanna:Elsőkből utolsók című cikke. Ahogy sejtem,arról szól,hogy Magyarországon találták ki ezt a bizonyos Art Brutot,és most viszont nem állunk jól benne. Kedves Hiver't- Klokner Zsuzsanna!A cikk annyira igaz,hogy a legtöbb magyar embernek fogalma sincs,mi is az az Art Brut. Éppen ezért nem ártott volna egy-két mondatocskát rászánni arra,hogy elmagyarázza. Csakhogy képben legyünk,legalább egy kicsit. Amúgy a cikk tartalmaz fontos,megszívlelendő és elgondolkodtató állításokat. Az például nagyon is igaz,hogy nem tanulunk eleget az iskolában a modern művészetről. Kellene pedig,mert kis hazánkban is nagyon sok tehetség "randalírozik",csak sajnos,kevés a műértő. Ez nagyon is igaz. 

 Elolvastam a Világ Magyarsága című hetilap 2020/18.számában Horváth András:Vérmese cìmű cikkét. Az alábbi gondolatok kavarogtak a fejemben a cikk olvasása után: A magyar sajtó és média történetében mindig is jelentős vonulatot képviselt a humor,a szatíra. Ez jól is van így,az Olvasók,a Nézők vágynak a nevetésre,túl szorosak és feszültek a hétköznapjaink. Ráadásul a poénok bevetése segít az újságírónak is kordában tartani érzéseit. Szeretném elmondani,hogy a cikk tartalmát illetően nagyjából egyetértek Horváth Andrással. Azt gondolom ugyanis,hogy az emberi jogokat nem arra találták ki,hogy különböző excentrikus emberek az élet minden konfliktushelyzetében ezekre hivatkozzanak. Azt meg különösen nem szeretem,ha valaki átlépi a józan ész határait, provokatív célzattal médiacirkuszt csap piszlicsáré dolgok körül,jogsértésnek feltüntetve természetes dolgokat,megszokott,jól működő,s az emberi jogokat maximálisan tisztelő embereket besározva. Ebben maximális mértékben igaza van Horváth Andrá

 Vajon mi köze a kettőnek egymáshoz?A cementgyártás,annak alapján,amit tudok róla,nem tűnik éppen zöld iparágnak... Mint a Figyelő című üzleti hetilap 2021/33.számában közölt cikkből (59.oldal,Dózsa György: Cementgyárak aranykora) kiderül,nagyon is sok a kapcsolódási pont.Igen nagyértékű kapcsolódási pontok vannak a két ágazat között. Ha ugyanis egy kormány környezetvédelmi paradigmaváltásra készül-a cikk szerint éppen ez zajlik az USA-ban,Nagy-Britanniában és Kínában is),ahhoz infrastrukturális beruházások kellenek. Az infrastrukturális beruházások pedig építkezéseket foglalnak magukba. Az építkezéshez pedig mindig kell cement. Úgyhogy ma is tanultam újat:a környezetvédelem fellendíti a cementgyártást.  A cikk,és az egész hetilap pedig:kitűnő!

 A Görgei-kérdés hosszú évtizedeken át a magyar történettudomány mérlegéül szolgált:aki Görgeit árulónak tartotta,az balos volt,aki nem tartotta annak,az meg jobbos. Az ilyesfajta leegyszerűsítések ártanak legjobban a történetírásnak. Amikor elkezdtem olvasni a Világ Magyarsága c.hetilapban (2020.május 7.)Hutzler Vilmos írását,azt gondoltam,ez is csak egy újabb vitacikk,mely cseppet srm meggyőzően támasztja alá egyik vagy másik oldal igazságát. Aztán rájöttem,hogy itt jóval többről van szó,mint vitacikkről:Görgei Artúr hadvezéri pályafutásának rövid (egész oldalas) ismertetése ez,olyan tényekkel,melyekről még soha nem volt szerencsém hallani  Három olyan tényt találtam a cikkben,mely meggyőzően igazolja Görgei elkötelezettségét,és cáfolja áruló voltát. 1.Andrássy kifejezetten kérte Görgeit,hogy kezdjen egyeztető tárgyalásokat az orosz udvarral. 2.Kossuth az OHB elnökeként adott felhatalmazást Görgeinek az oroszokkal való békekötésre(na,itt csattantam fel. Aztán az emigrációban mindenfé