Miért olvastak a 20.század eleji diplomaták órákon át újságot?

 A modern korban a sajtó vitathatatlanul a történelem részévé,alakítójává vált. A 19.század végén-20.század elején jött divatba az a politikai gyakorlat,miszerint az európai országok kormányai újságcikkeken keresztül szivárogtattak ki bizonyos információkat,közöltek burkolt üzeneteket más ország politikai vezetőivel. Így ment ez Németországban vagy Franciaországban éppúgy,mint az Osztrák-Magyar Monarchiában,Olaszországban vagy Belgiumban. Csakhogy az is gyakorlat volt ám,hogy az illetékes miniszter vagy éppen a miniszterelnök mindig más-más sajtóterméket választott ki arra a célra,hogy "titkos" közlendőjét tudassa. Éppen ezért a nagykövetségek,konzulátusok munkatársainak egyik legfontosabb tevékenysége az újságolvasás-ahogy ma divatos szóval mondanánk,sajtófigyelés volt. Mert mi van,ha egy miniszter éppen aznap közöl valamit burkoltan egy napilap nyolcadik oldalán?! Előfordult,hogy  egy követségi titkár napi 4-5 órát töltött  újságolvasással. Ekkor még nem volt tévé,még rádió sem,az írott sajtó a nyilvánosság legfejlettebb fóruma.

A nagy világégéseket ugyan nem tudta megakadályozni a sok újságolvasás,viszont a diplomaták,politikusok legalább olvasott,művelt emberré váltak. Bővebben erről a nagy újságolvasási mániáról Christopher Clark:Alvajárók c.könyvének 247 skk.oldalán olvashat az érdeklődő(Park Kiadó,2012,fordította Makovecz Benjámin).