Néprajz,etológia:Ha a kakukk hosszan szól

 Az etológia az állatok és az ember természetes viselkedésével foglalkozó tudomány.

Ha a kakukk hosszan szól,akkor tovább él az ember,aki hallgatja. Legalábbis így tartja a népi bölcsesség,méghozzá egész Európában. Az Élet és Tudomány 2020.október 16-i számában pedig cikket olvashatunk arról(Pongrácz Péter tollából), hogy vajon mi igaz ebből az ősi bölcsességből. Mi köze a kakukk éneklésének az ember élettartamához? Tágabb értelemben:kimutatható-e valamilyen összefüggés az állati viselkedés és az emberi élettan között?

A meglepő válasz pedig az,hogy igen,kimutatható. A kakukk énekének hossza függ az adott élőhely madárpopulációjának változatosságától. Legváltozatosabb madárpopulációja a nagy erdőknek, nagy ligeteknek van. Ezeken a helyeken a kakukk hosszabban énekel, hiszen a nagy madárhang-zavarban nehezebb megkülönböztetni hangját a többiektől.Márpedig kinek van/ volt nagy erdője, nagy birtoka? A gazdagoknak. A gazdag földbirtokos kimegy( oppardon: kiment,hiszen múlt idő...) a birtokára, valószínűleg hosszabban fog ott szólni a kakukk, mint a kisebb erdőkben, kisebb birtokokon. 
A népi megfigyelés tehát igaz, az Élet és Tudomány folyóirat cikke pedig annyira gondolatébresztő, hogy örömömben- tényleg- alig tudtam aludni. Van valami felemelő abban, mikor egy ősrégi bölcsességet a modern tudomány ( jelen esetben az etológia dán művelői által) pontosan igazol. Itt most pontosan ez történt. Vagy, hogy tudományok nyelvén szóljak:néprajz és etológia találkozott. Mert az élet interdiszciplináris.
Vagy nem?