Építőipar:Miért terjedtek el Magyaroszágon a Kádár-kockák?

 Kádár-kockának manapság azokat a magyarországi családi házakat nevezzük,melyek jellegzetes kocka formájukkal,sátortetejükkel még a 21.százdban is meghatározzák a magyar falvak,külvárosok képét. 

De hogyan terjedtek el hazánkban ezek az épülettípusok?Egyszerűen:a magánerős építkezésekkel. Összeállt a rokonság,kalákában,ahogy akkor mondták,felépítették a házat. Igen ám,de ki lesz a mérnök?

Senki. Az Ezermester folyóirat 1970/5. számában olvashatunk interjút az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszter első helyettesével,Dr.Szabó Jánossal. A miniszterhelyettes válaszát(a cikkben,legalábbis látszólag,a szakember az Ezermester olvadóinak kérdéseire válaszol) az alábbiakban összegezhetjük:1.Az állam támogatja a magánerős építkezést(mivel az állami házgyárak már nem bírták az igényeket),úgy is,hogy kész tervdokumentációkat bocsát az amatőr építők rendelkezésére. 21.századi fejjel a recenzens megkérdezheti:ugyan,mit szólhattak erre a szakképzett kőművesek? 2.További támogatási formák:gépkölcsönzés,oktatófilmek(ezeket a korabeli mozikban vetítették,a fő film előtt,az építkezni nem,ölelkezni viszont annál inkább vágyó közönség legnagyobb boldogságára),külön BNV-kiállítópavilon,"Építsd magad!"-mozgalom,sőt,félig kész beton forgalmazása. 

Hát,ahogy 21.századi fejjel olvassa az ember az Ezermester cikkét,belegondol,hogy ma,amikor egy furnérlemezből összeeszkábált tyúkól felépítéséhez is engedélyek kellenek,amikor nagyon sok férfi egy szöget nem tud a falba ütni,szóval,belegondolok hogy mennyire más világ volt az a Kádár-korszak,a maga nem túl szép,de lakható és masszív családi kockaházaival. Kalákában építkeznek a rokonok?Ma létezik még ilyen?Tudtommal nem. Sok családban szóba sem állnak egymással. Ilyen a világ.