Írott és elektronikus média régen és ma

 A középkori Európa talán legambíciózusabb, leginkább valamiféle politikai vízió által vezérelt uralkodója Barbarossa Frigyes német-római császár volt. A Rubicon történelmi magazin ( internetes elérése rubicon.hu ) 2015/12. számában olvashatjuk Hahner Péter róla írt cikkét. A Rőtszakállú nem volt éppen kisstílű: tulajdonképpen egész Északnyugat- és Közép-Európa és Itália felett ellenőrzést kívánt gyakorolni, nem is szólva a keresztes hadjáratokról. A végeredmény nem túl pozitív, nem tudta kiépíteni a megálmodott hatalmas birodalmát, de törekvései miatt az utókor csodálata megmaradt. I. Frigyes (1152-1190) egy igazi, középkori, lovagi, birodalomépítő uralkodó volt, így, nagyjából reálisan emlékezik rá az utókor is.  Ehhez képest meglepően kevés film- illetve egyéb feldolgozás születik róla. A média agyonhallgatja. Nem illik bele a mai közpolitikai törekvésekbe. Talán túl nagy a téma, sok szakembernek kellene összefognia, hogy elkészüljön egy efféle filmsorozat. Ami pedig ugyebár, finans

 A dán állattenyésztés mindig is világszínvinalon működött,nem utolsósorban az innovációk hatékony felhasználása miatt. Egy ilyen innovációról számol be egy igencsak elfeledett,de színvonalas sajtótermék,a Delta magazin 1976/12.száma,kis hírként,a 4.oldalon. A dánok műanyag napszemúveget raktak a csirkékre.A probléma az volt,hogy a derék tyúkanyók hajlamosak,főként a tojáskiköltés időszakában,a másik derék tyúkanyóban a halálos ellenséget látni. Ilyenkor heves összetűzések robbannak ki a csirkék között,ami járhat az állatok jelentős súlyvesztésével is. Namost:a dán tudósok és gazdák úgy okoskodtak,hogyha sötét szemüveget teszünk a csirkére,akkor nem fogja látni ellenségnek vélt fajtársát,és szép nyugodalmasan kapirgál tovább,gazdája nagy boldogságára. Azt már kevésbé vették figyelembe a dánok,hogy a vak tyúk nemcsak az ellenségét nem látja,de mást sem. A kaját sem. Vagy úgy gondolták,igaz a közmondás,és vak tyúk is talál szemet? Kedves Barátom!Ha szeretsz számítógéppel vagy ceruzával,v

 A Reader's Digest magazin a világ egyik legolvasottabb sajtóterméke,minden szám telis-tele van nagyon érdekes cikkekkel. A 2014.áprlisi számban például Pagan Kennedy írását olvashatjuk a Pantone-skáláról. A Pantone-skála színskála,ahol minden színnek saját kódja van. A nárciszsárga például 123. Amikor azt halljuk-látjuk a médiában,hogy egy cég levédetett egy színt,akkor tulajdonképpen arról van szó,hogy ezen a skálán védetett le egy kódot. A 356 kódszámú szín például a Heineken-zöld nevet viseli. A 279 kódszám neve ENSZ-kék. A Pantone-skálát Lawrence Herbert amerikai nyomdaipari vállalkozó találta ki az 1960-as években,hogy az egész világon egységes színeket lehessen használni.  A cikk kitűnő,akit részletesebben érdekel,olvassa el a Reader's Digest 2014.áprilisi számának 34-35.oldalán! Sajnos, nem találni a magazin magyar nyelvű kiadásának weboldalát. 

 Nagyon érdekes,és szerintem mindenki számára aktuális cikket találtam a Paleo magazin 2017/3.számában. Sáfrán Mihály:Sportolás mezítláb című írása a rendkívül színvonalas lapszám 30-32.oldalán olvasható. Arról szól,hogy túl sokat vagyunk túl egészségtelen cipőkben.Többet kellene mezítláb lennünk,sportolni mezítláb,futni mezítláb.  Sáfrán Mihály érvei a következők:1. A cipők sok esetben egészségtelenek,hozzájárulnak a lábfejben található izmok elhalásához.2. A természeti népek között akadnak,akik hatalmas távolságokat futnak le mezítláb.Az 1960.évi római nyári olimpián Abebe Bikila még mezítláb futva nyert maratont.Ez utóbbihoz recenzens hozzáfűzné,hogy figyeljük meg a gyerekeket!A legtöbb kisgyerek szívesen játszik mezítláb,egynémelyik kis apróságra úgy kell rákönyörögni a cipőt. 3.Érdekes,ahogy meglátjuk a tengerparti strand homokját,azonnal ledobjuk a cipőt vagy a szandált,és lábujjaink belemélyednek a tengerpart puha homokjába... Reflex,ősi ösztön? Jómagam egyetértek a cikk minden

 A Reader's Digest Válogatás magazin 1997.májusi számában elképesztő gyilkossági esetről olvashatunk. (Michael Bowker: Lottózó gyilkosok). 1994-ben,Oregon államban négy fiatal brutálisan meggyilkol egy bolti eladót,kolléganőjét összeveri. Nem visznek el mást a boltból,csak ötven dollárt,meg néhány lottószelvényt. Hónapokig semmi eredmény,a négy támadó valószínűleg büntetlen előéletű. Hanem a lottószelvények!Ez utóbbiak buktatták le a gyilkosokat. Oregon államban az a szabály,hogy a tíz dollár alatti nyereményeket nem kell bejelenteni,az egyik bolt mégis felírta a nyertesek nevét,biztos,ami biztos. Azonkívül a nyomozó kreativitása is segített:tudta,hogy az álnevet használó bűnözők gyakran a valódi nevük rövidített,torzított változatát adják meg. Így aztán elkapták a négy fiatalt,aki a megbánás legcsekélyebb jelét sem mutatta. Szórakozásból öltek. Borzasztó.  Maga a cikk viszont kitűnő. Tömör,pörgős,könnyű olvasni. 

 Tudom,nem mostanában éli virágkorát a nemzetközi turizmus. Prágáal kapcsolatban mindenkinek a középkor, a barokk, a klasszicizmus jut eszébe. Pedig az utóbbi évkben a cseh főváros remek modern épületekkel is gyarapodott. Azért érdemes belekukkantani a H.O.M.E.magazin 2019.július-augusztusi számába,ahol a City Guide összeállításban többek között a cseh főváros,Prága legújabb trendi helyeiről láthatunk-olvashatunk fényképes összeállítást. A következő helyeket mutatják be: Cyberdog bár,Náplavka közösségi tér,Moods Charles Bridge butikhotel,Mama Shelter szálloda,Moon Club étterem,Javorina márkabolt,Kuchýn étterem,Artiseme concept store.  Ha legközelebb Prágában jár,tekintse meg e helyeket,mind nagyon eredeti. A cikk pedig kitűnő.

 Akit érdekel a sport,közelebbről a labdarúgás,története,szánjon néhány percet Lakat  T.Károly:Születésnapi köszöntő egy rég nem látott barátnak című cikkének elolvasására! A cikk a Zöld &Fehér magazin 2021.augusztusi számában jelent meg. Azért tartom fontosnak ezt az írást,mert meggyőzően mutatja be,miféle akadályokon kellett áttörni valakinek,aki az 1960-70-es években ferencvárosi futballista akart lenni. Olyan erős volt a konkurrencia csatárposzton,ami mai világunkban elképzelhetetlen. Albert,Varga,Branikovits,Rákosi Gyula és még kiegészíthetnénk a sort pár nagyszerű névvel. Füsi csak akkor kaphatott szerepet,mikor Alberték generációja már kiöregedett,Varga pedig Nyugatra távozott. De amikor megkapta a lehetőséget,akkor élt is vele!72 meccsen kilenc gólt lőtt abban a Fradiban!Ez nagyon nagy dolog! Olvassák el Lakat T.Károly kitűnő cikkét!Emlékezzünk a magyar futball dicsőséges napjaira!

 A Reader's Digest Válogatás magazin 1996.novemberi számában olvashatjuk Földes Péter:Szabad Kossuth rádió...szép? című írását,amely személyes visszaemlékezés arról,hogyan próbálták megújítani a hazug kommunista rádiót az 1956-os forradalom és szabadságharc idején. Földes Péter maga is tagja volt a Szabad Kossuth Rádió vezetőségének. Megtudhatjuk,hogyan szórta a kommunista propagandát az állami rádió még az októberi napokban is. Csak október 30-án vált szabaddá a rádió,ekkor alakult meg a Szabad Kossuth Rádió. Földes negyven év után is hitelesen,plasztikusan idézi fel azt a meghatottságot,ami akkor fogta el őket,amikor először szóltak a mikrofonba.  Aztán jöttek a tragikus novemberi napok,a szovjet hadsereg visszatért,a rádió sorra mondta be a rossz híreket. A megtorlás idején Földest 9 évre ítélték. A cikk méltó megemlékezés a huszadik század egyik legnagyobb történelmi eseményéről. 

 Mint annyi minden másnak,az autózásnak is megvan a maga története. A Reader's Digest Válogatás  magazin 1997.novemberi számában jelent meg Ray Hutton:A jövő autója c.írása,amely foglalkozik az elektromos autókkal is. Egy szakértő elmondja,hogy jelenleg (1997-ben járunk)az elektromos autók akkumulátora ötvenedannyi terhelést bír,mint a hagyományos benzin-vagy dízelüzemű járművek esetében. Szerző ugyanakkor azt is hozzáteszi,hogy Párizsban már megjelentek az utak szélén az elektromos autók aksijának feltöltésére szolgáló töltőszekrények. 1997-ben? Nem korai ez egy kicsit?Vagy mi itt,Közép-Európában ennyire le voltunk maradva?Döbbenet.Mindenesetre a cikk jó,és 25 évvel megjelenése után olvasva nagyon érdekes adatokat szolgáltat az elektromos autók és általában:a gépjárművek,történetéhez.

 Sajnos,kis hazánkban még mindig él az a közfelfogás,miszerint a szép épület,az valami nagy,impozáns,monumentális,lenyűgöző alkotás. A világ boldogabb részein szerencsére már túljutottak ezen a kezdetleges felfogáson. 184 négyzetméter. Ekkora az összeterülete annak az alkotóháznak,amelyet a magyar Olvasó a H.O.M.E. designmagazin 2019.szeptember-októberi számának 109.oldalán ismerhet meg,s a franciaországi Seyssins városában található. Tervezője Odile Decq,az épületet 2015-ben adták át. A különös,titokzatos házon semmi hivalkodó nincs,szabálytalan geometrikus formájú,szürkésfekete külső falakkal. A földszinten műtermek,az emeleten lakószobák. Az egész építészeti konstrukció nagyon egyszerű,mégis szép,megfogja a látogatót,no meg az egyszeri újságolvasót is. A belső tereket nem látjuk,ám a külső önmagáért beszél. Kicsi,de gyönyörű ékszerdoboz a város határában,remek panorámával. Az építészetben nem a méret a lényeg,a tehetséges alkotók kis alapterületen is gyönyörű műveket hoznak létre. 

 Ha Magyarországon azt a kifejezést halljuk:erdei ház,akkor valami kis,egy-két helyiséggel büszkélkedő nyaralóra gondolunk,ahová hétvégenként-vagy inkább havonta-kijárnak a tulajék. A berendezés pedig áll kopott szőnyegekből,utolsókat rúgó tévéből,meg rozoga asztalból. A holland belsőépítész,Eleonora Nieuwenhazen,új értelmet adott az "erdei ház"kifejezésnek. Északi-tengerhez közeli otthonukat-mert kint is laknak-meseszépen építtette fel és rendezte be. Modern és természetközeli. Ami a médiát illeti:a H.O.M.E designmagazin 2019.szeptember-októberi számának 32.skk.oldalain látunk csodaszép fotókat az épületről. Két szín dominál:a fa természetes szürkésbarnája és a zöld. Zöld a szőnyeg,amolyan mese-motívumokkal díszített. A zöld minden árnyalatában játszanak a fürdőszobacsempék. Van egy egészablakos helyiség a lakásban,a fotóról nem derül ki,melyik ez,de az a burjánzó bujazöld,amit ez az ablak mutat,a bokrok,fák elképesztő színorgiája,egyetlen fő színből,az azt kell mondjam:leny

 Szó,ami szó,nem vagyok egy lakberendezési-belsőépítészeti szakértő,egyes ismerőseim szerint esztétikai érzékem finoman szólva is hiányos-de amit A mi otthonunk magazin 2007.novemberi számának címlapján láttam,arra még én is eltátottam a számat.Megirigyeltem,na... Lakberendezési-belsőépítészeti csoda,ráadásul kiválóan mediatizálva. A képen egy tágas nyaraló nem kevésbé tágas étkezője láható. A helységben a barna,a sárga és a vörös különböző árnyalatai pompáznak. A bal oldali asztal kerek és nádszínű,a jobb oldali szintén kerek,modern,vízszintesen rácsozott székekkel. A hátsó fal téglát imitáló,barna,az asztalok és a fal között pedig polcok,kisszekrények,és végül bal oldalon csaptelep,mosogató. Elképesztő,lenyűgöző,órákig tudnám bámulni. Megnyugtatja az idegrendszert. Elvégre a nyaralásnak ez is a célja. 

 A Nők Lapja Évszakok 2020.téli számában nagyon színvonalas cikket olvashatunk Pablo Picassoról, a huszadik század spanyol képzőművész-zsenijéről ( Fodor Marcsi:A 20.század zsenije, Picasso). A Szerző, Fodor Marcsi, összefoglalja a nagy spanyol festő pályafutását, de inkább arra helyezi a hangsúlyt, hogyan viszonyult közvetlen környezetéhez Pablo Picasso, a huszadik század egyik legnagyobb művésze.  Finoman szólva sem példamutató módon. Öngyilkos barátja szerelmét elszerette, rendszeresen szeretői voltak, s idézem:" Két szeretője, egy felesége, egy fia,egy unokája lett öngyilkos..."(105.oldal). A cikk olvastán az a benyomásom támad, hogy ez az ember saját életének nyomora elől belemenekült az alkotásba, s mindenkit ellenségnek tekintett, aki ezt a menedéket háborgatni merészelte. Persze, százezer műalkotás létrehozásához egész ember kell, csak ilyenkor felvetődik a kérdés:az ilyen ember minek akart családot? Ha nem fér bele az életébe, akkor nem fér bele az életébe. Akkor be

 Ha megvizsgáljuk baráti kórünket,rájövünk,hogy a legtöbben hasonló életkorú emberekkel barátkozunk. Iskolatársak,haverok az edzésről vagy éppen a baba-mama tornáról,az íjász-szakkörből vagy a természetjáró ifjúsági klubból:mind-mind hasonló korúak. Mi hoz össze egy barátságot? Közös sors,közös élmények,azonos tapasztalatok. S ezek általában hasonló korú emberekkel történnek meg. A Reader's Digest magazin magyar nyelvű Válogatásának 1997.augusztusi számában olvashatjuk Michael Welzenbach:Barátság az erdő mélyén című,kiváló,irodalmi értékű írását. A rendkívül szép igaz történetben egy kisfiú,akinek szülei gyakran költözködnek,ezért nem tud tartós barátságokat kialakítani,ez a kisfiú egy szép napon az erdőben sétál,összeütközik egy idős hölggyel. A nemrégibeb megözvegyült néni és a kisfiú aztán barátok lesznek. Az asszony mindent megmutat a srácnak amit az erdőről tudni kell. Megismerteti őt a rovarokkal,a virágokkal,a változatos hangon éneklő madarakkal,rengeteg könyvet ad neki kölc

 A Ridikül magazin 2014/30.száma egész kis blokkot szentel a felnőtt gyerek-szülő együttélésnek. Minden oldalról körüljárják a témát,szó esik az üresfészek-szindrómáról éppúgy,mint a bumeráng-gyerekekről. Nagyon tetszik a cikkekben,hogy nem értékelnek,nem ítélkeznek,elfogadják,hogy mindenkinek-ezáltal minden családnak-máshogy és máshogy alakul a közös sorsa.  A lap 36.oldalán friss statisztikai adatok találhatók a témáról. Jómagam egészen elképedtem. Az olasz férfiakról például az a hír járja,hogy macsók,önállóak-erre kiderül,hogy 2000-ben a 30-34 év közötti olasz férfiak 27 százaléka még otthon lakott. Magyarországon 2011-ben a 20-39 éves korosztálynak 37 százaléka lakott otthon. És most jön az igazi meglepetés:a KSH által megkérdezettek 35 százaléka vélte úgy,hogy egy férfi bármeddig együtt lakhat szüleivel... Bár utóbbi azért eléggé szélsőséges,vegyük az átlagot,tehát azt,hogy valaki 30 éves koráig él otthon. Magyaroszágon az átlagéletkor 76,6 év. Életünk 40 százalékát tehát szülein

 Van egy nagyon jó cikk(több is van,de most csak az egyikről írunk)a Reader's Digest magazin 1996.augusztusi számában. Daniel Goleman írta,és az érzelmi IQ-ról,azaz az EQ-ról szól.Nagyon eleven,mindennapi példákkal alátámasztott,pörgős és okos kis írás. Goleman szerint az érzekmi IQ összetevői az alábbiak:önismeret,a hangulat irányítása,önmagunk motiválása,a hirtelen késztetéseknek való ellenállás képessége,emberismeret. Azért érdekes ez a felsorolás mert a magyar pszichológiai szakirodalom és ennek nyomán a magyar média,leginkább csak az utóbbit sorolja az EQ összetevői közé. Goleman szemlélete sokkal átfogóbb,divatos szóval:holisztikusabb. Érdemes elolvasni,így 25 év után is nagyon frissnek,újszerűnek hat. 

 A Reader's Digest magazin 1996.októberi számának cikke szerint (Szabados Krisztián:Hogyan nevelhetünk erkölcsös gyermeket?, 121-124.o.) igen.Elég, ha tudatosítjuk értékeinket, elmondjunk a gyerkőcnek, mi a jó és mi a rossz, felismerjük a bűntudat hatalmát ( apropos:nem ezt művelte másfél évezreden át a katolikus egyház?) no és persze támogatjuk az iskolai erkölcsi nevelést. Itt máris felmerül az első kérdés: ki mondja meg, mi a helyes erkölcs? Szabados Krisztián elmélete szerint -melyet egyébként kitűnően, szép és érthető magyarsággal fejt ki- a gyermek erkölcsi fejlődése a családon és az iskolán múlik. Ez az, amivel vitatkoznék. Mert a 21.században sok más olyan tényező van, amelyek jelentős hatással lehetnek a gyermek erkölcsi fejlődésére, s amin a szülők- mert elsősorban nekik szól ez a cikk- nem igazán tudnak változtatni. Ilyen tényezők: - haverok - internet, ezen belül is filmek, játékok - a felnőttek példaadásának hiánya, társadalmunk vezető rétege egyre erkölcstelenebb - a

 A Reader's Digest magyar kiadásának 1996.novemberi számában olvashatjuk Bob Sikorsky kitűnő írását,melynek címe:A téli autózás trükkjei. Kilenc nagyon fontos és jó tanácsot ad a Szerző mindazoknak,akik télies körülmények között használják gépjárművüket. Az első tanács az,hogy-az általánosan megszokottól eltérően-ne járassuk üresben a motort,vagy legalábbis ne sokáig. Mivel hideg az egész gépjármű,könnyebben kopnak az alkatrészek. Csak egy pici ideig,kb.fél percig járassuk a motort üresben,utána kezdjünk hozzá a "normális"vezetéshez.  Hát,akkor csináljuk így!

 Olvasom a Természetgyógyász 2005.novemberi számának 40-41.oldalán -tamás- cikkét,melynek címe:Krónikus betegségek-karmikus terhek. Olvasom és hüledezek. Örülök egyfelől,mert Szerző a betegségeket a szellemi hátterükkel együtt véli gyógyítandónak. Ezzel semmi baj. Még azt sem tartom bajnak,ha valaki hisz a reinkarnációban és karmában,több milliárdan hisznek benne a világon. Azzal azonban,amely következtetést a cikk Szerzője mindebből levon,nem érthetek egyet. -tamás-szerint ugyanis betegségeinktől úgy szabadulhatunk meg,ha kisöpörjük a tudatalattinkat. "...mindenkinek arra kell törekednie,hogy lehetőleg gyorsan és tartósan megszabaduljon jelenlegi,tudatalattijában zajló programjától". Azt gondolom,hogy nem feltétlenül a tudatalattimban kell keresnem az influenza vagy a gyomorrák ellenszerét. Fizikai betegségeket gyógyítani,vírusok,baktériumok ellen fellépni leghatásosabban az orvostudomány fizikai-kémiai eszközeivel lehet,legalábbis eddigi rövid élettapasztalatom ezt igazolja

 A Sporthorgász magazin 2021.februári számának 56-58.oldalán olvashatjuk Ladányi Tamás fotókkal gazdagon illusztrált cikkét. Régebben a média az ilyesmit hívta képriportnak, nem tudom, használják-e még ezt a kifejezést.  A cikk a  Ráckevei-Dunakeszi-Soroksári pontyfogó versenyről szól. A legérdekesebb benne az a sok-sok mosolygó ember, húszkilós pontyokkal, amúrokkal. Majd szétesnek a boldogságtól, és a halak sincsenek nagyon felháborodva. Szóval, belelapoztam egy magazinba, csupa mosolygó embert láttam, és ez olyan jól esett, hogy elhatároztam: szóvá teszem a blogomban. Úgyis annyi szomorú embert mutat mostanában a hazai és nemzetközi média, itt az egyik kivétel. Szóval, azt gondoltam, írok erről egy jó kis rövid bejegyzést.  Megtörtént.  Kívánok mindenkinek hasonló mosolygó arcokat.   Ja, és az állatvédelmi szempontok: a sporthorgászok visszadobják a halat.