Írott és elektronikus média régen és ma

 Az első világháború Magyarországot- csakúgy, mint Ausztriát- alaposan megtépázta, ráadásul az ország a vesztes oldalon találta magát. 1919.januárjában megkezdődtek a Párizs környéki béketárgyalások, ahové a magyar felet meg sem hívták, mivel az antanthatalmak nem ismerték el a magyar kormányt.  Az ország keleti része román megszállás alatt volt, a nagyhatalmak rólunk tárgyaltak, gazdasági téren sem álltunk jól, teljes volt a bizonytalanság. A korabeli magyar közvélemény mindenbe belekapaszkodott,ami csak egy kicsit is erősítette, egy kicsi biztonságérzetet is adhatott a magyarságnak.  A Pesti Hírlap, Magyarország akkori legnépszerűbb országos politikai napilapja 1920.május 1-én leközölte egy bizonyos Rizzetti nevű olasz szenátor levelét. Rizzetti ellenezte azt, hogy a nagyhatalmak túlzottan megbüntessék Magyarországot. Néhány idézet a leközölt levélből:"...hiba volna Magyarországot széttaglalni...Magyarország változatlanul megtartsa (sic!) természetes földrajzi határait...Ha háro

 Azt hihetnénk, a hulladék-újrahasznosítás illetve a hulladékalapú energiatermelés valami 20.század végi dolog, amit a környezetvédő mozgalmak hoztak be a köztudatba.Pedig nem! 1938-ban egy svájci cég már próbálkozott ezekkel, mégpedig Magyarországon, Budapesten. Villanyáramot, útburkolatot,csatornacsövet akar gyártani a budapesti szemétből egy svájci vállalat- ez a kor Olvasói számára meglehetősen megdöbbentő cikk jelent meg a Magyar Nemzet 1938.december 1-i számának Nemzetgazdaság mellékletében a 9. oldalon. A cikk írója szerint minden kilogramm budapesti szemétből fél kilowatt áramot lehet gyártani, a svájci cég gyártaná le az áramot, amit jelképes áron felajánlana megvételre Budapest városának. Ugyanígy a magyar főváros vásárolhatná meg a szemétből készült útburkolatot,műanyag csöveket. A cikkből az is kiderül, hogy akkoriban Pestszentlőrincen működött a főváros szemétlerakó-központja, de ez már kapacitásainak végén járt. A svájci cég ötlete megoldotta volna Budapest hulladék-prob

 Történelem, mesterfokon! Egy kitűnő tanulmány jelent meg a Történelmi Szemle című folyóirat 2023/1.számában Deák Ágnes tollából. Címe: A bölcs, de félénk Fabius Cunctátor, gróf Esterházy Móric címmel. A tanulmány egy igencsak különc, Ferenc József belső köreihez tartozó főúrról, gróf Esterházy Móricról szól.  Nem szerették a kortársak ezt az arisztokrata politikust. A magyarok túlzottan Habsburg-pártinak és fanatikus ( ahogy akkor mondták: ultramontán) katolikusnak, az osztrákok túlzottan magyarbarátnak gondolták őt. Nagy vetélytársa volt Schmerlingnek. Közreműködött az 1860-as évek nagy politikai játszmáiban: az osztrák-porosz háborúban, s abban, hogy Ferenc József 1865-ben tárgyalásokat kezdett a magyar elittel.  Nagyon arisztokratikus egyéniség volt, egy nekrológja említi is, hogy néha túlzásba vitte a spanyolt etikettet. Mások meglátták zárkózott egyéniség mögött a koncepciózus politikust. A.J.P. Taylor angol történész viszont gyenge politikusként írja le, aki hozzájárult ahhoz,

 Szeretek régi újságokat olvasni. Olykor gazdagítja történelmi ismereteimet. Madaras József (1937-2007) a huszadik század egyik legnagyobb magyar színésze volt. Megszámlálhatatlan mennyiségű filmben,tévésorozatban játszott. Azt,hogy miféle szerepe volt neki a politikában,nem tudtam. Egészen addig,míg el nem olvastam a Pesti Riport című lap 1993.január 5-i számában Hámori Tibor: Madaras József-kóma után című cikkét. Madaras elmondja,hogy érzése szerint szándékosan mellőzik őt a szakmában,alig kap szerepet,pedig öt gyermeke van. Részletesen szól politikában(azaz azóta már:történelemben) betöltött szerepéről. Madaras az 1980-as évek végén -ekkor már nyilvánvaló volt,hogy a szocialista rendszer akkori formájában nrm életképes-nagy vendégségeket rendezett budajenői házában. Felsorolja kik ültek az asztalánál:mások mellett itt ették a halászlevet vagy a lecsót Grósz Károly,Berecz János,Horváth István,Pozsgay Imre,Csurka  István,Csoóri Sándor. Madaras célja az volt,hogy rávegye Grósz Károlyt:

 Az 1970-es években gyökeres életmódváltás ment végbe Magyarországon. A nagyvárosokban megjelentek a lakótelepek, ma társasháznak mondanák őket. A házgyári lakásokban új lakóközösségek szerveződtek.  Ezt a folyamatot mutatja be Hernádi Miklósnak a Valóság folyóirat 1974/11.számában közölt esszéje, melynek címe:Társasházi társadalom. Arról szól, hogy a házgyárilag meglehetősen elnagyoltan megépített házban- ahol borral kell kínálni a kőműveseket, nehogy beázós tetőt építsenek- mindenki próbálja maga rendbehozni, feljavítani a ház állapotát. Közösen elkezdik festeni a korlátot, aztán abbahagyják, mert beszélgetni szeretnének egy kicsit... Új szociokulturális közeg jött létre, új problémákkal, például hogy kevés az óvodai, iskolai férőhely. A kitűnő esszé persze metaforikusan is értelmezhető:ebben az esetben a társasház Magyarország lesz, s az ízes beszédű házmester, aki csak annyit akar, hogy ne birizgálják a hatalmát, maga Kádár János. 21.századi szemmel és értelemmel mindkét olvasat he

 Fendrik Ferenc írót,újságírót az irodalomtörténet méltatlanul hanyagolja. Legtöbb szakmabeli csak annyit tud róla,hogy ő volt Bulla Emma színésznő férje. Pedig Fendrik nagyon tehetséges író volt,ezt bizonyítja a Sohanapján,délután négykor című írása is,mely a Nők Lapja 1979/50.számában jelent meg. A történet az 1970-es években játszódik,valahol Magyarországon. Irén csinos,harmincéves asszony,férje,János huszonhat-akkoriban nem mindennapi dolognak számított,ha egy házasságon belül a nő az idősebb. Egy reggel egy gerle repül a házuk ablakába,Irén etetni kezdi a madarat,ennek János nem örül. Irén éretlennek,kamaszkorból éppenhogy kikerült felnőttnek tartja Jánost. Munkahelyén ugyanakkor van udvarlója:az üzem nőcsábásza,az izmos(félkézzel elbírja az elektromos írógépet),Rácz Pista nézte ki  magának a csinos fiatalasszonyt. Randira hívja. Miközben Irén randizik,János otthon füstölt csülökkel várja...a történet végét nem árulom el. Nekem az jutott eszembe Fendrik Ferenc novelláját olvasva,h

 Volt belőle jópár...Akiről most beszélünk, az egy elképesztő tehetségű irodalomtörténész, a Debreceni Egyetem ( akkori nevén Kossuth Lajos Tudományegyetem) professzora, Kovács Kálmán. 1930-1983. között élt, tehát mindössze 53 adott neki a sors ezen a Földön. Pályája tipikus példája annak, hogyan tette tönkre a 20.századi  kommunizmus a tehetséges humán értelmiségi embereket.  Hogyan? Kovács Kálmán, és sok más értelmiségi az alábbi utat járta be: - Észrevették tehetségét, ezért kinevezték tanársegédnek, ám gondoskodva róla, hogy ne legyen olyan gyors az előrejutása - Kezdeti sikereit hangosan ünnepelték, hátha ettől " elszáll". Későbbi publikációit viszont fanyalogva fogadták.  - Egyre inkább elhalmozták munkával, olyan tárgyak oktatását is rábízták, ami nem volt a szakterülete. Kovács Kálmán esetében ez így alakult:Kovács eredetileg a 19.századi magyar irodalom szakértője volt, erre rábízták a 20.századi irodalom oktatását is. Aki jobban ismeri az irodalom világát, az tudja,

 Ha valaki Berlinbe utazik,akár személyes ügyben,akár üzlet vagy tanulmányok netán tudományos konferencia miatt,és beszéli a német nyelvet,feltétlenül olvassa el a Deutschland magazin 2003.december-2004.januári számát!Ebben egész cikksorozatot közölnek Berlinről. Megismerhetjük a város történelmét,egészen onnan,hogy 1486-ban a Hohenzollern család székhelye lett. Olvashatjuk a város akkori (2003) polgármesterének kalauzát,nagyon szép fényképekben gyönyörködhetünk,megismerhetjük felsőoktatási szakemberek,üzletemberek véleményét erről a nagyon szép városról. Különösen ajánlom az érdeklődő Olvasó figyelmébe Helmuth Karasek négy részből álló cikkét,mely az új Berlinről,a történelmi Berlinről,a fiatal Berlinről,a színházak és múzeumok városáról,valamint a poliglott-azaz soknyelvű-Berlinről szól. Nagyon tanulságos,korszerű,utazásra kedvet teremtő cikkek ezek,mindenkinek szívből ajánlom,aki bármilyen szinten foglalkozik Németországgal.

 Nagyon gyorsan pörögnek napjainkban az események, ami 2012-ben zajlott,az ma már nyugodtan tekinthető történelemnek. Mondjuk így: jelenkortörténet. A sajtó, a média ma már mindenről beszámol, percről percre elemez mindent,gyakorlatilag mindenki élőben követheti a nagy eseményeket.  A Newsweek amerikai hetilap 2012.április 23-i száma Franciaország jelenkori történelmének egyik legnagyobb botrányáról, Dominique Strauss-Kahn pénzügyi vezető botrányáról közöl elemző cikket (Does Sarko Miss DSK? Why the Libertine would have Been an Ideal Opponent.írta Christopher Dickey24-27.o.). A cikk azt vizsgálja, hogyan érinti Nocolas Sarkozy elnököt ( akit a sajtó Sarko-nak becézett), és az ő, illetve pártja választási esélyeit a botrány. Ajánlom ezt a cikket Franciaországgal foglalkozó történészeknek, politológusoknak. Nagyon tárgyilagos, több perspektívából vizsgálja a dolgokat,elemző, érthető nyelvezetű.  Mint ismeretes,Sarkozy 2012-ben megbukott...

Széchenyi Zsigmondról, a neves felfedezőről és vadászról olvashatunk remek cikket a Magyar Turista folyóirat 2007.áprilisi számában, Dr. Polgárdy Géza tollából. Széchenyi Zsigmond 1927-től kezdve bejárta mind a négy kontinenst, és vadászott, azonkívül kapcsolatokat épített. Egészen magasrangú főemberek, indiai maharadzsák barátja volt, könyveket írt. Dicsőséges fitalsága volt. Aztán jöttek azok a bizonyos " koalíciós évek". 1945 után a kommunista hatalom, mint arisztokrata származásúval, nem bánt kesztyűs kézzel, az ÁVO is letartóztatta, Sopronkőhidán is ült. Aztán 1960-tól gyakorlatlig rehebilitálták, újra vezethetett expedíciót.  Egy Afrikában szerzett betegségbe halt bele. Recenzensnek vannak kételyei ez utóbbi ténnyel kapcsolatban:nem biztos, hogy egy sokat megélt, rutinos vadász csak úgy összeszedjen valami betegséget. Persze, ezek csak amolyan tudálékoskodások, maradjunk a hivatalos változatnál. Polgárdy Dénes cikke kitűnő.  Széchenyi Zsigmond elképesztően kalandos éle

 Történelem, alulnézetből....A Népszava napilap 1950.február 1-i számának 3. oldalán részletes cikk szól a közalkalmazotti béremelésről. A megemelt illetményű közalkalmazottak, köztisztviselők állítólag annyira hálásak voltak Rákosi Mátyásnak, hogy még táviratokat is küldtek neki. Egy főiskolai tanárnő is nyilatkozik, aki 1800 forintot fog keresni. Ő elmondja, hogy korábban hárman éltek 50-60 pengőből. A cikkben szó esik arról, hogy az átkos Horthy-rendszerben az orvosok és ápolók borítékot és ajándékot, pl.csirkét fogadtak el. Bezzeg most... A cikk hurráoptimista és hazug.1950-re beindult a totális kommunista propaganda. Bizonyítani kellett a hidegháború idején, hogy a szocialistao rszágokban, így Magyarországon is, az emberek sokkal jobban élnek, mint kapitalizmusban. Ebből,sajnálatos módon,semmi nem volt igaz. A megemelt bérű köztisztviselőktől,tanároktól, orvosoktól pl. elvárták, hogy legalább egy havi fizetésüket békekölcsönként ajánlják fel. Békekölcsönkötvényeket kellett vásárol

 Honnan lehet ismerős Tarnów neve? Valami történelmi dolog lehet, ugye...hát persze: 1794-ben itt született Jozef Zacharias Bem, általunk ismert nevén Bem József, az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc hőse. Innen lehet ismerős Tarnów neve.  A Turista Magazin 2011.májusi számában Nagy Árpád tollából olvashatunk megkapó cikket erről a lengyel városról, ahol a legtöbb magyar ember még biztosan nem járt. Van itt Petőfi és Bem nevét viselő székelykapu, sőt, más magyar vonatkozású történelmi esemény is köthető Tarnów nevéhez:amikor Mohács utáni zűrzavaros évtizedeinkben Szapolyai János királyt riválisa, Habsburg Ferdinánd átmenetileg kiűzte az országból, Szapolyai Tarnów várában készítette elő a nagy visszatérést, maley sikerült is neki, egészen 1540-ig ült a magyar trónon.  Sőt, visszatérve Bem józsefhez:van egy hatalmas körkép az 1849.március 11-én vívott nagyszebeni csatáról. Ez a körkép a tarnówi Városházán tekinthető meg.  Amúgy az egész város telis-tele van reneszánsz és gó

 Komlós János a kommunista diktatúra (huszadik század második fele, Rákosi- majd Kádár-korszak) egyik kegyeltje volt. Kiváló szellemi képességű, de erkölcsileg kifogásolható ember volt.1945 után ÁVH-s tisztként dolgozott, majd a kultúraés a média területén tevékenykedett, az akkoriban születő Magyar Televízióban rengeteget láthatták a nézők. Komlós megalapította a Mikroszkóp Színpadot, ahol is szigorú cenzúra mellett kabaréműsorokkal szórakoztatták a nézőket ( igaz, hozzátehetjük, legendás művészek léptek fel ezekben a szórakoztató előadásokban, akik annyira jól játszottak, hogy a nézőnek eszébe sem jutott, hogy ő most milyen politikai konstelláció részese).A sok poén és a jó színészi játék elfedte a lényeget... Az origo.hu háromrészes cikket közöl Komlós Jánosról, a huszadik századi Magyarország jellegzetes, mindenki által ismert alakjáról. Főleg történelem valamint média-és színháztörténet iránt érdeklődő fiataloknak ajánlom a cikket, de idősebbek is nyugodt szívvel elolvashatják- h

 Akit érdekel az egyéni és történelmi emlékezet kérdése,feltétlenül olvassa el Miklya Luzsányi Mónika:Hencida című novelláját!A Jelenkor című,kiváló folyóiratban jelent meg(2006.április,401-405.oldal). Egy "sürített" családtörténetet olvashatunk ebben a műben. Történetet,mely apró mozaikdarabkákból áll össze. Az elbeszélőnek nincs is szándékában hagyományos,19.századi értelemben vett lineáris történetet összeállítani. Pontosan azáltal lesz a történet évtizedeket átívelő kerek egész,hogy nem ismerjük minden mozzanatát. Az elhallgatás,a csend is a történések része. Amire nem vagy nem jól emlékezünk,az is fontos,mert identitásképző erő lehet. És a kert,mint motívum-mennyire más,mennyire eltér a nagy kkasszikusok kert-ábrázolásaitól,ha jön egy idegen ember,és átveszi a kertben a hatalmat. Irányít a saját otthonodban. Nem feltétlenül rossz szándékú,de mindent elront. Nem szeretnék részletesen szólni a novella harmadik,mindent meghatározó eseménysorozatáról,szeretném,ha Ön,Kedves L

Balogh Edgár (1908-1996) a huszadik századi kelet-európai baloldali gondolkodás egyik meghatározó alakja volt. Csehszlovákiában,majd Romániában élt,műveinek többségét magyar nyelven írta. A Népszabadság 1981.december 24-i számában (eredetileg a Népszava negyven évvel azelőtt megjelent híres karácsonyi számára emlékezve)jelent meg Balogh Edgár:Három vezérlő eszme igaz szolgálatában című cikke. Emeljünk ki a bravúros publicisztikai írásból egy gondolatot: Mely három eszme vezette közéleti működése során Balogh Edgárt? 1. Népiség,azaz a falu,a parasztság felé fordulás 2.Népfrontiság,azaz:a baloldali erőknek össze kell fogniuk,nézetkülönbségeiket háttérbe kell szorítaniuk 3.Népi demokrácia,azaz a szovjet típusú berendezkedés elfogadása. (21.századi szemmel ez utóbbit kifogásolhatjuk,az első kettő viszont "pozitív").  A cikkben említést tesz még egy eszméről,amit fontosnak tart:ez pedig a nemzetiségek egymással való megbékélése,a "nemzeti elzárkózások felkísértő korlátaival&q

 Az 1956-os forradalom és szabadságharc ideje alatt illetve leverése után kb. 200 00, többségében jól képzett magyar ember hagyta el hazáját, és kezdett új életet a világ legkülönbözőbb pontjain: az USA-tól kezdve Ausztrálián át Svájcig. A Kádár-rendszer sajtója mindent megtett, hogy minden rosszat elmondjon ezekről a- a kor szóhasználata szerint- " disszidensekről".  A Népszabadság 1958. november 1-i számának első oldalán olvashatjuk: az akkori kormányszóvívő elmondta,  hogy több ezer magyar " disszidenst" tartanak fogva Brazíliában, és rabszolgaként dolgoztatják őket az őserdőben. Beszámolt arról is, hogy Rio de Janeiróban, a Virágok szigetén, 230 magyart, köztük nőket és gyermekeket, véresre vertek, majd behurcolták őket a belső területekre, az őserdőbe. Gyaros kormányszóvívő szerint minderről az ENSZ is tud, de megfenyegették a magyarokat, hogy ne szóljanak.   Történelmileg csak az a kérdés, mi igaz mindebből. Nagy valószínűséggel csak a Kádár-sajtó propagandisz

 Salvador Közép-Amerika egyik állama, a 20.században nagyon súlyos történelmi tragédia sújtotta. 1980-1992. között rendkívül véres polgárháború söpört végig az országon, melybe - igaz közvetett módon-beleavatkozott a hidegháború korának két legnagyobb hatalma, a Szovjetunió és az USA is. A polgárháborúnak az 1992.januárjában aláírt békeszerződés vetett véget. De a félelem és a bizonytalanság még sokáig megmaradtak. A BBC Világtörténelem című folyóirat 2018/4. számának 42-45. oldalán egy szemtanú, Maria Teresa Gutierrez meséli el háborús élményeit, aki a baloldali felkelők oldalán harcolt, kétéves fiát is hátrahagyva. Rendkívül megrázó, korabeli képekkel illusztrált,szubjektív emlékezés ez,nehéz belegondolni, min mehettek keresztül ezek az emberek.Akiket érdekel Közép-Amerika, esetleg a hidegháború korának történelme, feltétlenül olvassa el a cikket, mely egy televízióműsor anyagának írott változata!

 A Turista Magazin című folyóirat 2011.áprilisi számának 13. oldalán olvashatunk rövid ismertetőt (Kreicsi Gbor:Szent Rita sziklája.Az umbriai Cascina,13.o.) Olaszország egyik kevésbé ismert, de minden szempontból gyönyörű turistacélpontjáról, az Umbriában található Cascináról. A város legfontosabb történelmi hagyománya Szent Rita története: a férjét és két fiát háborúban elveszítő asszony békét teremtett a királypártiak és a pápapártiak között. 1900-ban avatták szentté. Rita egy Cascinához közeli faluban, Roccaporenaban született- derül ki a cikkből. A település ma mindössze húsz házból áll. Ami a fotókon látszik, az gyönyörű. Érdemes tehát ellátogatni Cascinába és a közelben fekvő Rocaporenába. Hegyes-völgyes táj, de mai modern viszonyok között már aránylag könnyen megközelíthető. Itt pedig a Turista Magazin weboldalán böngészhet!

 Ha szeretne hoszabb túrákat tenni tavasszal valami jó kis strapabíró kerékpárral, és közben meg-meglátogatni a túraútvonal mentén fekvő települések történelmi és építészeti nevezetességeit,ajánlom a Magyar Turista című folyóirat 2007/9. számában leírt, és gazdagon illusztrált közép-dunántúli túrát! A Tóth Péter által írott túraajánló cikk ( Az Országos Kerékpáros Körtúra 6. rész. Közép-Dunántúl 14-15.oldal).  Megnézhetjük Öveges József professzor szülőházát, Szentgyörgyvölgy halmazfalvát-ennek az a lényege,hogy nincsenek az európai településszerkezetben megszokott utcák- Velemér fazakaskultúrájában gyönyörködhetünk, vagy éppen az Árpád-kori Bucsu templomában. Megcsodálhatjuk a Kőszegi-hegységet az Írott-kővel, Magyarország egyik legszebb hegyével.  Nem tudom, jártak-e valaha a Sibrik-kastélyban, jómagam azt sem tudtam, hogy létezik ilyen. Az 1610-es években építették, egy korábbi, Árpád-kori épület alapjaira.  A túra egyik-vagy helyesebb lenne itt névelőt használni:a- fénypontja Nagyc

 Szinte hihetetlen,de már az 1994.év is a történelem birodalmába tartozik...Richard Overy,az Exeter Egyetem történészprofesszora a BBC Világtörténelem című folyóirat 2019.márciusi számában(36-41.oldal) tett közzé egy gazdagon illusztrált összeállítást az 1994.év legfontosabb eseményeiről. Lássuk,Overy professzor szerint melyek voltak 1994.legfontosabb, történelmi jelentőségű eseményei! Polgárháború robban ki Ruandában a hutuk és a tuszik között*Nelson Mandela lesz a Dél-Afrikai Köztársaság elnöke*Tovább folytatódik Szarajevó 1992 óta tartó ostroma.1994-ben a NATO légicsapást indít az ostromló szerbek ellen*Silvio Berlusconi lesz Olaszország miniszterelnöke,decemberben kormánya szétesik*Lucian Freud megfesti Az adóellenőr pihenője című korszakalkotó képét*Először szentelnek nőt pappá az anglikán egyházban*Bill Clinton és Borisz Jelcin Moszkvában találkoznak*1994.decemberében orosz offenzíva indul Csecsenföld ellen*USA:O.J.Simpson rendőri őrizetbe kerül*Átadják az Angliát Franciaországga