Írott és elektronikus média régen és ma

 Az Alföld irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 2013/7. számában jelent meg Tóth Krisztina: Ahogy eddig című novellája. Témája: az idősekről, elesettekről való gondoskodás, illetve a magyar egészségügynek a legelesettebbekhez való viszonya.  Nem akarok egy kétoldalas irodalmi műről cselekményvázlatot adni, hiszen akkor semmi értleme nem volna elolvasni a novellát, inkább csak felvillantanám:vannak lelkiismeretes és vannak lelkiismeretlen orvosok.Nagyjából ez az egyik tanulsága ennek a kitűnő műnek. De még van több is. Az Ahogy eddig nagyon élesen társadalomkritikai mű.  Például az, hogy érdemes lenne ezt a Tóth Krisztina-novellát elolvasnia minden idősödő embernek. Mert- ahogy nagyapám, aki már nincs köztünk- 70 éves kor után bármi történhet az emberrel, ki kell alakítani egy rendszert, magunk körül, hogy ha egészségünkkel hirtelen baj támad, akkor kit értesítünk, hova megyünk, kiben bízunk,stb. És ezt mindenki csak magának alakíthatja ki. Senki ne higgye magáról azt, hogy örökké

 2023-ban itthagyott bennünket Lator László, a magyar irodalom doyenje,költő, író, irodalomtörténész, szerkesztő, rádiós és televíziós műsorvezető.  És elképesztően jó előadó.  Azt gondolom, a magyar sajtó -és médianyilvánosságban kevés méltó emlékezés született róla. Ezek egyike a Magyar Narancs hetilap 2023.július 27-i számának 28-29. oldalán található írás. Kőrizs Imre: Az anyagelvű metafizikus. Lator László ( 1927-2023) című írása máltó nekrológ erről az igazi szellemi emberről.  Feleleveníti Lator legendás műfordítói szemináriumát, mely sokkal inkább magáról az igazi költészetről szólt, anekdiktus tudását a korabeli költőlegendák ifjúkori botladozásairól, valamint bepillanthatunk a hullamhegyekkel- és völgyekkel teli életútba, például azon pillanatba, amikor Latort pesszimizmus miatt letiltották,megélhetését, hivatasának gyakorlását próbálták ellehetetleníteni.  Kőrizs Imre cikke valóban méltó megemlékezés. Aki Lator Lászlóról szeretne tudni valamit,mindenképp ezzel a cikkel kezdj

 A 20.század közepén óriási foradalom zajlott a hangrögzítésben- és ebből adódóan a zenehallgatásban is. Megjelentek a szalagos magnók ( vagy orsósmagnók), melyre mikrofonról rögzítették a hangot- ez a bakelitlemezek korában világraszóló újítás volt.  Aztán, ahogy teltek-múltak az évtiezedek, korszerűbb technológiák jöttek: a szalagos magnó után következett a CD, aztán a pendrive, napjainkban pedig 2-3 féle módon is trendi a zenehallgatás, viszont mindegyik digitális.  Él Nógrád megyében egy lelkes gyűjtő, bizonyos Nagy Vilmos, aki elhatározta: múzeumot létesít a szalagos vagy hivatalos néven orsós magnóknak. A Nógrád megyei Terényben működő múzeumban 2013-ban 376 orsós magnót lehetett megnézni, kipróbálni, merthogy többségük még működőképes volt. A különleges múzeumról a Kinces Kalendárium 2013.évfolyamának 201-203.oldalán olvashatunk.  Zoltán János kiváló írását olvasva nekem az jutott eszembe, érdemes volna a többi, a 20.században felbukkant hang-és adatrögzítési formának is kiállít

 A kegyelmiügy-botrány és Novák Katalin lemondása miatt újra felszínre került Magyarországon az kérdés, legyen-e közvetlen köztársasági-elnök választás? Azaz: A nép válasszon köztársasági elnököt avagy a parlament?  Az ellenzéki pártok a közvetlen elnökválasztás mellett kampányolnak, ám vasárnapi tüntetésük érdektelenségbe fulladt, alig pár ezer ember volt jelen Budapesten, a Hősök terén. Még a baloldali média is igencsak visszafogottan tudósított az eseményről.  A kormánypártok amellett vannak, hogy továbbra is a parlamenti képviselők válasszanak köztársasági elnököt. Véleményem szerint, ha az elnököt a nép választaná Magyarországon, szükség lenne az elnöki hatáskör jelentős kibővítésére.Erre egyelőre reális esély nincs. Úgyhogy marad a rendszerváltás (1989) óta megszokott, párlament által történő köztársaságielnök- választás. Hacsak nem történik újabb belpolitikai  fordulat. 

 A Liverpool a kétezres évek elején egyik fénykorát élte. Mégis- amint az a The Times Bajnokok Ligája mellékletéből kiderül- a 2001-2002es Bajnokok Ligája csoportkörében csak kínlódott. 3 győzelem mellett 3 döntetlen játszott, kívülről nézve és a statisztikákkat olvasva simának tűnik a továbbjutás, de megszenvedett a csapat, játéka távolról sem volt egységes.  Pedig nem akármilyen játékosokat láthatott a publikum! A Borussia Dortmund elleni 2-0-s győzelmet pl. az alábbi összeállításban hozta a csapat: Dudek-Henchoz,Wright,Smicer ( Berger 65.), Murphy, Hamann, Gerrard ( Redknapp 88.), Riise,Carragher,Heskey, Fowler. A két gólt Smicer és Wright lőtte.  Nem akár milyen névsor: Gerrard, Carragher, Heskie,Riise- és mégis, valahogy olyan kínlódós lett az egész. Persze, lehet örülni az eredménynek, sok játékos szíve-vágya, hogy legalább két percig játszhasson egy ilyen csapatban, de önmagukhoz mérten a liverpooliak akkor gyengén szerepeltek a csoportkörben. 

 Az Új Köznevelés című folyóirat 2015.évi számaiban olvashatjuk Fenyő D.György:Tanárparadoxon.44 tanács osztályfőnóköknek című művét. Minden pedagógus számára ajánlom,nagyon sokat tanulhatunk belőle. A 36.tanács így szól:Kérdezzen! Arról van szó,hogy az osztályfőnök csak a tanuló életének kis részét látja,ezért aztán,ha a szülő bemegy hozzá,akkor a tanár kérdezzen tőle,kommunikáljon vele. A szülők legtöbbje-Fenyő D.György szerint-szakemberként tekint a pedagógusra. Alapjában véve igaza van a Szerzőnek. Gond abban a kevés esetben van,amikor nincs. Merthogy akadnak hihetetlenül elfogult,a pedagógust ellenségnek tekintő szülők. Ezekkel az emberekkel nagyon nehéz mit kezdeni,meggyőzni őket arról,hogy nincs igazuk,nagyon nehéz. Már a pedagógusképzésben gyakorolni kellene az ilyen szülővel való kommunikációs helyzeteket,hogy ne fajuljon a vita parttalan veszekedéssé. 

 2002.február 19-én jelent meg a The Times angol lapnak a labdarúgó Bajnokok Ligájáról szóló melléklete.Esélylatolgatás, az eddigi meccsek statisztikái,nagyon színvonalas fényképek,összeállítások, stb., mindaz, amit egy effélek kiadványtól vár az ember, a legprofesszionálisabb szinten. Maga a sorozat egyébként ott tartott, hogy a legjobb 16 csapatot 4 db négyes csoportba sorsolták.  Köztük volt a Real Madrid is. Bizony,az a legendás Real Madrid!A 36. oldalon olvashatjuk, milyen összeállításban verte meg a csoportkörben 4-1-re az Anderlechtet, a belga sztárcsapatot. Iker Casillas-M.Salgado (Geremi 69.), Roberto Carlos, Hierro, Raúl,Figo, Karanka, Celades, Scolari,Muntis ( Morientes 71.), Makelele (Bajlic 81.).Raúl két gólt lőtt, Celades és Salgadó egyet-egyet. Hát,igen, ahol Roberto Carlos,Makelele, Raúl és Figo egy csapatban játszott,és Iker Casillas védte a kaput,ott még az európai klassziscsapatoknak sem volt kegyelem.Jómagam nagyon szerettem azt a Realt, drukkoltam nekik.  Hogy nyer