Írott és elektronikus média régen és ma

 A Hajdu-Bihari Napló Debrecenben megjelenő közéleti-gazdasági-kulturális napilap.Az Alföld meghatározó sajtó-és médiaterméke. Most a 2026.június 8-i szám tartalmából szemlézünk. Nagy sikerrel zárult a Hortobágyi Lovasnapok hétvégi rendezvénye-Nagyrábé településen rendkívül sok az elhanyagolt közterület,az önkormányzat elkezdte kiküldeni a felszólítasokat,érthető,hogy ennek nem minden lakos örül-Derecskén óriási fejlesztések folynak,többek között egy gigantikus rendezvé ycsarnokot is átadnak-Lannert Judit oktatási miniszter szerint a hat-és nyolcosztályos gimnáziumok az elit kiválasztódását segíti. Át kellene alakítani a tantárgyak rendszerét is-Orbán Viktor szerint újra kell építeni a magyar jobboldalt,afféle mozgalmi jelleggel-Még az amerikai republikánusok nagy része is ellenzi,hogy Donald Trump elnök arcképe kerüljön az új 250 dolláros bankjegyre,különösen a jelen gazdasági helyzetben,amikor az iráni háború  miatt üzemanyag-drágulás van--Debrecenben játsza következő mérkőz...

 A meglehetősen szokatlan megjelenési időpont azt jelzi:a Vigilia-katolikus,ugyanakkor felekezetkőzi teológia,irodalmi és művészeti folyórat-2005-ben 70 éves lett. Ebből az alkalomból neves írókat,költőket,irodalkmtörténészeket,teológusokat,művészeket,tudósokat kérdeztek arról,mit jelent számukra a Vigilia,mint folyóirat,s érvényesnek tartják-e az egykori legendás főszerkesztő,Sík Sándor szavait a virrasztásról.  Czigány György írásában arról emlékezik,milyen sokat jelentett neki kamaszkorában az igényes irodalom és filozófia,melyet az 1960-as években csak a Vigilia nyújtott számára-Gömöri György szerint a virrasztás manapság az élő természeti környezet aktív védelmét ís jelenti-Szabó Ferenc a legendás,jóindulatúan szigorú szerkesztő,Rónay György személyét emeli ki-Sándor Iván nem tapasztalja,hogy a lét értelmébe vetett hit éltetné magát a létet. Szerinte a magyar filozófiai gondolkodás jelentős lemaradásban van a nyugatihoz képest-Rónay László szerint nem a múltra kellene eml...

 A Liget Budapesten megjelenő irodalmi és ökológiai folyóirat. Ebben a bejegyzésben a 2005/2.szám tartalmából szemlézünk. Farkas Attila Márton nagyon értő és okos tanulmánya szerint a létező szocializmus,azaz a Kádár-korszak végén az elbürokratizálódott kommunista elit összefonódott a szakértő menedzsment gárdával,és együtt fosztották ki a magyar államot. FAM szerint a szocializmusnak nevezett korszak legnagyobb bűne az,hogy lerombolta az eszmékbe,az utópiákba vetett maradék hitet-Méhes Károly továbbírja Kosztolányi Dezső:Pacsirta című regényét. A befejezés elképesztő-Horgas Béla kúlónleges betűtípussal írt versei az év egy-egy hónapját köszöntik,ám ez a köszöntés távolról sem hurráoptimista-Varga Zoltán Zsolt:Látogatás című novellája remekmű,a gyermekotthonokban nevelkedő gyerekek bántalmazásáról,a velük valóbembertelen bánásmódról szól.-Lackfi János:Harminc című verscciklusa felesége születésnapjára írodott-Létezik-e irodalmi ökológia?Joseph W.Meeker beszél életéről,pályafutásáró...

 A Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle című folyóirat a vármegyei önkormányzat kiadásában jelenik meg.Irodalommal,történelemmel,filozófiával foglalkozó írásokat közöl. A 2024/3.szám tartalmából szemlézünk. 70 éves lett Jánosi Zoltán irodalomtörténész. Karádi Zsolt nagyon megható,nagyon tisztességes laudációját olvashatjuk,melyből kiderül,hogy Jánosi Zoltán a debreceni iskola neveltje,s értelmezte a magyar irodalom összes nagyságának műveit.Kölcsey,Ady,Móricz,Pilinszky,Vári Fábián és még rengeteg név szerepelhetne itt. A 3.oldalon pedig Jánosi saját,Anyanyelv című versét olvashatjuk-Antal Balázs episztolája:,Brutus levele Caesarhoz-Babosi László Takáts Gyula:Kodály című versét elemzi,életrajzi motívumok figyelembevételével-Páskándi Géza "soktudományú",polihisztor emberként láttatta Kós Károlyt-Béres Tamás:A férfiak szíve című novellája azt próbálja elmondani,hogyan is látja férfiasság és nòiesség kérdését egy kamaszgyerek-Gróh Gáspár nagyon okos és empatikus tanulmánya Illyés Gyulá...

 A Múzeumi Kurír című interdiszciplináris tudományos folyóirat 64.számát a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszéke jelentette meg,1993-ban. Most ennekba tartalmából szemlézünk. Bényei Miklós tanulmánya a selmeci bányaakadémia tanítási nyelvéről szóló reformkori vitákról. Tudjuk,hogy az országgyűlés 1844-ben hivatalossá tette a magyar nyelvet.Csakhogy a bányászati szaknyelv még nem volt kész magyarul. Akkor most milyen nyelven oktassanak:német,magyar vagy latin?-Két Ung megyei községben vizsgálták a szántóföldi földmúvelést. A földterület alacsony,egy gazdaságra mindössze 7,1 hold jut. A talaj gyenge,s hiába a sok szertartás,a hozam kevés,a családok szegények- Európai színvonalú volt a két világháború között a debreceni tanítóképzés. Nagyon széles műveltséganyag,kitűnő,sokat publikáló tanárokkal-Badi Lajos visszaemlékezései a kitelepítésről,39 hónapig bírósági ítélet nélkül internálta őt a kommunista hatalom-Elhunyt Dr.Fügedi Erik,a magyarországi középkorkutatás eg...

 Az Alföld Debrecenben megjelenő irodalmi,művészeti és kritikai folyóirat. Nagyon magas stínvonalú,a jelenlegi folyóirat-kultúra egyik etalonja. Most a 2016/11.szám tartalmából szemlézünk. Zalán Tibor hosszúverseiben az elmondhatóság,a hétköznapi valóság nyelvi kifejezhetősége zavart kelt. A világ egyértelműségét zavarja meg-Manapság a kultúrát,a művészeteket,a tudományt élményszerűen kell tálalni a nagyközönség számára. Megszületett a "fesztivalizáció"fogalma. A magyartanár pl. az olvasás ügynöke-Nényei Pál kamaszoknak szánt rendhagyó irodalomtörténete nem kapott egyértelműen jó kritikát. A recenzens főképp a kronologikus tárgyalásmódot kárhoztatja,Nényei ez ellen egy interjúban azzal védekezett,hogy középiskolai tankönyveink is időrendi sorrendben tárgyalják az irodalmat-Gyukics Gábor versében a feltámadást mutatja be a madarak szemszögéből-Nyirán Ferenc három Kentaur-verse sokat ígérő-Kukorelly Endre rendhagyó esszét írt Ottlik Géza:Iskola a határon című művéről,valamint a...