Írott és elektronikus média régen és ma

A Metropol hírújság 2010-ben Magyarország egyik legnépszerűbb médiaterméke volt. A 2010.szeptember 27-i szám 5.oldalán olvashatjuk a hírt,miszerint New Yorkban,az ENSZ konferenciáján az EU-t képviselő Barroso elnök egymilliárx eurót ajánlott fel a Millenniumi Alapba. A pénzt a szegénység,az AIDS,az oktatáshiány enyhítésére kellett fordítani. Minthogy azonban a szegénység nem enyhült, AIDS-betegből sem lett kevesebb,és hülyébbek vagyunk,mint valaha,felmerül a kérdés:mi történt valójában azzal az egymilliárd euróval?

Ha már időnket a TV előtt töltjük,itt egy kis műsorajánló 2020.06.26.délutánra. Igényes médiatartalmakat ajánlunk. ATV:16.45.Világhíradó Duna TV:13.15.Tengerek,városok,emberek.Ismeretterjesztő sorozat Hír TV:17.30.Plusz mínusz M5:15.45.Mai hitvallások RTL Klub: 13.30.Doktor Murphy Pax Tv:12.00 Baptista prédikációk. Tv2:14.35.A vidéki doktor.Német filmsorozat. Viasat 3:Doktor House Kellemes tévénézést kívánunk!

A Magyar Kupa 2009-2010-es kiírásában összesosrsolták a Mezőkövesdet és a DVSC-TEVA-t. A Hajdú-Bihari Napló 2009.10.28-i száma szerint a kövesdiek edzője foemalitásnak tartotta az összecsapást,annyival erősebb volt a DVSC. Tíz év alatt nagyot változott a világ. Nemcsak a futballban.

2009-ben javában a gazdasági válság kellős közepén jártunk. A magyar és nemzetközi ídott és elektronikus média legfőbb témája is a válság volt. A Hajdú-Bihari Napló 2009.október 28-i számának 1.ill 7.oldalán olvashatunk korrekt,jól megírt cikket a hajdú-bihari,és általában véve a kelet- magyarországi munkanélküliségről. A cikkből kiderül,hogy míg 2008.január és szeptember között 40w,addig 2009.január és szeptember között 1326 fő maradt munka nékkül. Ez rosszabb adat Szabolcs- Szatmár-Bereg megyénél is. Az is kiderül a Napló cikkéből,hogy az Észak-alföldi Régióban 65 munkaadó jelentett be elbocsátási szándékot,ami szintén nagy szám. Azért jó,hogy annak a gazdasági válságnak vége lett...

A Hajdú-Bihari Napló 2020.június 24-i számának 2 oldalán jelent meg a Jó hírt kaptak a tanárok című cikk,mely arról szól,hogy már augusztusban negkapják a tanárok az ígért 10 százalékos fizetésemelést. Nagyon szeretném,ha ez a béremelés végre tényleg mindenkit elérne. A rendszerváltás óta számtalan médiaanyag jelent meg arról,hogy nő a tanári fizetés,aztán mindig kiderült,hogy nő ugyan,de nem úgy,nem akkor,és nem annyira,mint ahogy az a különböző írott és elektronikus sajtótermékekben megjelent. A politikusok gyakran médiakampány eszközeként használták a pedagógusokat. Remélem,ső,biztos vagyok benne,hogy ezúttal nem ez történik,hanem ténylegesen,kézzelfoghatóan us megérkezik az a pénz a tanárok számlájára. Minden tanár számlájára. 

Ahogy nézte az ember a DVSC-Diósgyőr mérkőzést a közmédia sportcsatornáján,szépen lassan elkerekedett és kidülledt a szeme. A Lokira rá sem lehetett ismerni a korábbi elrontott meccsek után. Most határozott védwkezés,a csapatrészek kitűnő együttműködése,a szélek jó megjátszása,kreatív támadójáték jellemezték a csapatot,néhány játékos,pl.Varga Kevin vagy Szécsi Márk,úgy játszott,mint aki a válogatottba készül. Csak azt nem értem,mindez hil volt eddig. Miért az utolsó előtti harmadik fordulóban kell elkezdeni futballozni? És miért kell ahhoz Kondás Elemér,hogy profi futballistákat motiváljon? Nagyon szeretem a DVSC-t. Sajnálnám,ha kiesne az első osztályból. Hétszeres bajnok. Nem az NB II-ben a helye.

Megszakítás,mindenféle közbeékelt reklám nélkül sugározza a közmédia Duna csatornája a Gyilkosságok Franciaországban című filmsorozatot. Az első epizódban egy tizenéves fiú édesanyjával,aki vitorlázóbajnok,kimennek hajókázni a tengerre. Egy fej nélküli holttestet találnak a vízben. Előkerül valami közélkori legenda,miszerint egy pestisjárvány után egy boszorkány bosszút fogadott a helyi gyerekek ellen. Kiderül,hogy a nyomozást vezető őrnagy a holttestet megtaláló anyuka régi szerelme. Az epizód több,mint másfél órás,de igazán izgalmas,sodró lendületű,remek emberábrázolással. Kíváncsian várom a sorozat folytatását.

Hogyan lehet a mai fiatalok számára kissé avíttnak tűnő ókori mítoszokat a mai kor ízlése alapján mediatizálni? Kitűnő választ adott erre a Nagy mítoszok című francia sorozat 19.része,mely Oidipusz király és Antigoné történetét dolgozta fel. A legváltozatosabb stílusú képzőművészeti alkotások,festmények,grafikák által illusztrálva,korrekt és érdekes hangalámondással mutatják be az ókori Hellasz kulturális örökségének talán legismertebb darabját. Nagyszerű választása volt a közmédia m5 kulturális csatornájának. Mindenkinek ajánljuk,szép és érdekes sorozat a Nagy mítoszok.

Hosszú,méltósággal viselt betegség után 47 éves korában elhunyt Benedek Tibor olimpiai-világ-és Európa-bajnok magyar vízilabdázó. Mindannyiunk Tibije. Nyugodjék békében. A médiától pedig azt várom,adják meg neki és a gyászoló családnak a kellő tiszteletet. Nincs szó. 

A DVSC labdarúgócsapata 2020.június 17-én a MOL Vidi csapatával játszott. Amint az az m4 sport,a közmédia sportcsatornájának közvetítéséből kiderült, a Debrecen végig hősiesen védekezve a 83.percben kapott gólt. Ezzel három pont hátránnyal a 11.helyen áll és egyre reménytelenebbnek tűnik a helyzet. Az a Loki,mely a 21.század magyar futballjának meghatározó csapata volt,valószínűleg dicstelenül búcsúzni fog az NB I- től. Pár évvek korábban még a Liverpoollal meg a Fiorentinaval játszott a Loki,most majd jöhet a Csákvár,a Budafok,és vérre menő derbiket játszik majd az NB II-es Debrecen a Nyíregyházával. Fejlődésnek éppen nem nevezném.

A Palócföld irodalmi,művészeti és közéleti folyóirat 2013/6  számában jelent meg Virágh Szabolcs:Mint túlérett gyümölcs című verse. A költemény afféle lét-meghatarozó vers,az emberi létezés fizikai aspektusát és lelki- szellemi összetevőit is vizsgálja. A legnagyobb és levinkább levonható tanulság az,hogy az emberi lét célja és értelme a környezethez való viszonyon át tükröződik. A fizikai világ és a szellemi világ összekapcsolódik,mint ahogy a gravitáció összeköti a bolygókat. Virágh Szabolcs verse a 2010-es évek egyik legjobb poétikai alkotása.

A Hajdú-Bihari Napló 2009.február 27- száma részletesen közli az akkori 3 legnagyobb közvéleménykutató felmérését a magyarországi pártok támogatottságáról.A TÁRKI szerint 2008.decemberében így alakult a pártok támogatottsága a teljes népesség körében: MSZP 16% FIDESZ 35 % SZDSZ 1% MDF 3 % Nem tudja 40% Utólag visszatekintve,számomra a bizonytalanok aránya tűnik túl magasnak. A Szonda Ipsos 23,a Medián 29 %-ra mérte a bizonytalanok arányát.

Mindig is kedveltem az olyan irodalmi és publicisztikai alkotásokat,melyek egy fontos történelmi eseményt mutatnak be alulnézetből,a kisember szemszögéből. Éppen ezért olvastam örömmel Odze György:Brüsszel,1958 című novelláját a Nők Lapja 2020.június 10-i számának 76.oldalán. Szerző gyermekként járt a világkiállítás helyszínén,látta Alain Delont és Romy Schneidert,valamint úttörőként fogadta Vorosilov elvtársat. Nagyon érdekes,okos,önmagát olvastató novellát írt Odze György,mindenkinek szívből ajánljuk. Kár,hogy ez a műfaj kiszorult a hazai nyontatott médiából.

Az ellenzéki média rendszeressn megvádolja az Orbán-kormányt azzal is,hogy elsorvasztja a vidéki felsőoktatást. Példaként szokták felhozni a 6,alapítványi kezelésbe adott nyugat-magyarországi egyetemet ill főiskolát. Ezzel szemben,amint azt a Hajdú-Bihari Napló 2020.június 10- száma hírül adta,a Debreceni Egyetemen jelentős fejlesztések és beruházások indulnak,pl. főépület felújítása,járműlabor kialakítása,sporttudományi oktatóközpont fejlesztése,stb. Akkor tehát mégsem akarja az Orbán-kormány elsorvasztani a vidéki (erről jut eszembe:Oxford is vidéki város...) felsőoktatási intézményeket. Inkább arról van szó,hogy az állami források odaítélesekor azok az intézmények élveznek prioritást,melyek már bizonyították,hogy hatékonyan képesek ezeket a pénzeket felhasználni. 

Bejárta a hír a nemzetközi sportmédiát,miszerint a francia első osztályban szereplő AS Monaco labdarúgócsapata és Danijel Subasic horvát kapus nem hosszabbítanak szerződést. Gondolom,hoznak helyette fiatalabbat. Kapusoknál a 35 év még nem kor,lásd Király Gábor esetét. Honnan fog Subasicnál jobb kapust szerezni a Monaco,talán még ők sem tudják. Amúgy a Monaconak nem ez története legjobb idénye. Nem tartanám kívánatosnak,ha már a sportban is a mindenáron való fiatalítás lenne a trend. A mi Hidegkuti Nándink 36 évesen még csatárt játszott abban az MTK-ban,amely Európában biztosan benne volt a Top 20-ban. Szóval,öreg lenne egy 35 éves,VB-ezüstérmes futballkapus? A média ebben a kérdésben persze nem foglal állást. Szerintem egy 35 éves kapus pont a legszebb korban van.Még jócskán benne van 3-4 év. Egyáltalán nem öreg. Subasiccal és az AS Monacoval ellentétben az angol Premier League-ban szereplő Watford másképp gondolkodik az életkor problémájáról. Az angol csapat szerződést hossza

Ahogy szépen fokozatosan szemlézgetem a 2009-2012.közti időszak írott és elektronikus médiáját,kezembe került a Metropol hírújság 2009.július 6-i száma. A 8. oldalon olvashatunk arról,hogy a talán legismertebb közvéleménykutató szervezet 23 ország polgárainak tette fel online a kérdést:mi miatt aggódik legjobban? Magyarország esetében a válaszok így alakultak: 61 % munkanélküliség 53 % korrupció,pénzügyi botrányok 51 % szegénység,társadalmi egyenlőtlenségek. Ma,2020-ban, hogyan alakulna a magyarok aggodalmaskodási rangsora? Nehéz erre a kérdésre válaszolni,de azt gondolom,a pandémia okozta gazdasági sokk miatt ma sokan aggódnak a munkahelyük elvesztése miatt. Szerintem egészen bizonyosan a munkanélküliség nyerne. Hogy aztán beférne- e a második helyre a "pénzügyi botrányok,korrupció",azt már erősen kétlem. A média által irányított közvélemény már túlságosan hozzászokott a korrupcióhoz,meg a botrányokhoz. Már nem is figyel oda,ha erről hall.

Nagy örömmel és minden szavával egyetértve olvastam Csóti György írását a Magyar  Nemzet 2020.06.04-i számában (Damoklész kardja a herderi jóslat). A végkövetkeztetéssel is egyetértek:megoldás az autonómia. Ám éppen ezzel,az autonómiával kapcsolatban támad némi hiányérzetem. Hogy tudniilik kevesen tudják e kis hazában,mit is jelent pontisan a kisebbségi autonómia. Egyáltalán:van erre valami összeurópai jogszabálytenger,vagy a két ország kormánya egyezkedik? Milyen gazdasági,bel-és külpolitikai kérdésekben hozhat döntéseket az autonóm kormány? Lesz-e az autonóm területnek európai képviselete? Ezekről a kérdésekről a hazai média egyszerűen nem ad elegendő információt. Csak az autonómia fogalmát ismételgeti,belső tartalom nélkül. Ezen változtatni kell,mind az írott,mind azcelektronikus médiának. Több és konkrétabb anyag kell az autonómia témájáról. Amúgy a cikk kitűnő,öröm olvasni.

Nagyon kíváncsi voltam arra,mi módon emlékezik meg a magyarországi írott és elektronikus média a trianoni békediktátum 100.évfordulójáról. Azt gondolom,minden aggodalom alaptalan volt. A Trianon 100 című osszeállítás,amely a nagy lapok ingyenes mellékleteként érkezett meg az Olvasókhoz,érdekes,izgalmas és korrekt. A történetírás minden műfaja helyet kao benne:történelmi publicisztika,tudományos elemzés,visszaemlékezés,riport, könyvajánló. Tényszerű és tárgyszerúmű,mibden elismerés a Szerkesztőké és az Alkotóké. Kívánom,hogy minden fontosabb történelmi eseményről ilyen profrsszionális színvonalon emlékezzen meg a magyar írott és elektronikus média!

Érdekes cikk jelent meg a História történelmi folyóirat 2002/1.számában,Nyers Rezső tollából. A 68-as magyar gazdasági reform egyik szellemi atyjaként ismert politikus a magyar rendszerváltás nemzetközi hátterét elemezve írja:"Maga Gorbacsov gyakorlatilag egy második helsinki találkozóban akarta realizálni a továbblépést,de ehhez csak az olasz vezetőket sikerült megnyernie."(19.o.). Hát,ezt annak idején nem kürtölte világgá a hazai média... Jellemző ez amúgy Mihail Gorbacsovra. Ő őszintén hitt a szocializmus megreformálhatóságában. Azt gondolhatta,elég,ha mostantól betartjuk az emberi jogi törvényeket,és nemzetközi szerződésekkel garantáljuk a status quot. Csakhogy az USA és a kelet-európai ellenzék már többet akart. Rendszerváltást. Gorbacsovon túllépett a történelem.