1960-as évek:Változott a felszólító mondat hanglejtése a magyar nyelvben

 A magyar nyelvben,ha kérést intézünk valakihez vagy utasítunk valakit,azt általában felszólító mondattal tesszük. Az 1960-as években Magyarországon változott a felszólító mondat dallama,hangsúlyozása. Megjelent a kérdő-felszólító mondat,mely mind a mai napig széleskörűen használatos nyelvünkben.Mind a hétköznapi beszédben,mind pedig a média nyelvében.

A kutatók közül előszőr Fónagy Iván figyelt fel a jelenségre. A Magyar Nyelvőr című folyóirat 1966/2.számában( 121-137.oldal) tette közzé Api,figyelj ide!című,nagyon fontos és releváns tanulmányát. Fónagy olyan,a mindennapi életben használt mondatok dallamát vizsgálta,mint Api,figyelj ide!Tessék félretenni!Tessék csak beengedni!Szóljatok,ha éhesek vagytok!Hozd csak ide azt a könyvet!

Bizony,mindegyik vizsgált mondatban ott az a bizonyos,korábban csak a kérdő mondatokra jellemző hirtelen dallamkiugrás és hangsúly-emelkedés. Megjelent tehát a kérdve felszólítás. Igazából ez egy hatodik mondatfajta,csak az iskolában a mai napig nem tanítják,nem értem,hogy miért.

Fónagy megvizsgálta korabeli 13 évesek mondathasználatát. Két órán át figyelte őket. A 126 felszólító mondatból 59 volt kérdő dallamú. Egyértelmű tehát,hogy-különösen a fiatal korosztályok esetében-változott a felszólítás hanglejtése. S az akkori fiatalok ma már idősek.

Fónagy Iván kutatásai óta sok idő telt el. Fejlődtek a hanglejtéskutatás eszközei,bevonták a kísérletekbe a komputereket. De ez a Fónagy-tanulmány,ez igen,ez korát megelőző,innovatív. Ajánlom minden nyelvésznek és irodalmárnak. 

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A trianoni béke, más nézőpontból

 Az első világháborút lezáró Párizs környéki békék közül talán a trianoni békeszerződés ( 1920) bolygatta fel legjobban Európa térképét, hiszen megszűnt az Osztrák-Magyar Monarchia, területén új államok jöttek létre.  A Demokrata című hetilap 2023.szeptember 27-i számában interjú jelent meg Illik Péter történésszel, aki az eddigiektől teljesen más szempontból vizsgálja Trianont. Ő azt kutatja, hogyan reagált a magyar és az európai közvélemény Traionra. Valóban sokkhatásként érte a magyar társadalmat Trianon-értve ezalatt azt:valóban nem számított rá senki? Hogyan reagáltak erre a történelmi tragédiára a magyarság különböző társadalmi rétegei, csoportjai? Pár évtizedet előreszaladva az időben: később hogyan szóltak a hivatalos fórumok a Horthy-rendszerről? Ezekkel, az ún. recepciótörténeti témákkal foglalkozik Illik Péter. Nagyon intelligens, és elgondolkodtató interjú. Az embernek az jut eszébe, érdemes volna a pszichológiai-szociálpszichológiai megközelítést a történettudomány más ter
További információk

Környezetvédelem és adórendszer- ritkán hallunk erről a médiában

 A 20-21.században a fejlett államok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a környezetvédelemre. Próbálják növelni azon eszközök számát, mellyel tehetnek a globális környezeti problémák ellen.  Ezen eszközök egyike a különböző környezetvédelmi adók, díjak, illetékek bevezetése. Erről a kérdésről a mainstream médiában nagyon keveset hallunk, ezért is keltette fel az érdeklődésemet egy, a Debreceni Szemle című folyóirat 1997/1. számában megjelent cikk. Kuti István és Szolnokiné Karkus Mária tanulmánya kitér az adók bevezetésének módjára, a fogalmi problémákra, bemutat bizonyos csoportosításokat, s felvet különböző kérdéseket: mekkora az adók ösztönző hatása? Egyáltalán: mennyire célszerű ezen környezetpolitikai adók alkalmazása? Hogyan rendelkezzenek a befolyt összegek felhasználásáról? Egyáltalán: melyik szerv jogosult kivetni ilyen adókat: az állam, az országgyűlés, vagy erre szakosodott szervezetek?  Foglalkoznak egy nagyon speciális közgazdasági folyamattal, a környezeti vagyon-növekedés
További információk

Futball:Kikínlódtuk.Magyarország-Koszovó 2-0

 Olyan volt ez futballmeccs, hogy ha nem magyar érdekeltségű lett volna, alaposan megfontolnám, írjak-e róla bejegyzést. Magyarország- Koszovó 2-0, Szoboszlai Dominik és Nagy Zsolt góljaival.  Az első félidőről szó se essék. Nem EB-re készülő csapathoz méltó játékot mutattunk.  A második félidőben irányítottuk a játékot, kreatívak voltunk, és ügyesen kidolgoztunk pár helyzetet, ebből lett a két gól.  Ezen a meccsen a játékunk nem működött, viszont a védekezésünk volt olyan jó, hogy  megakadályozza, hogy a koszovóiak játéka működjön.  Ez a teljesítmény az EB-n kevés lesz.  De, hogy lássuk az érem másik oldalát is:2022.november 17 óta a magyar válogatott nem szenvedett vereséget!!  Pedig az ellenfelek nem akármilyenek voltak:Bulgária,Csehország,Észtország,Görögország, Koszovó,Litvánia, Luxemburg,Montenegró,Szerbia,Törökország. Szerintem a világ bármely válogatottja elfogadná, hogy ilyen ellenfelek ellen veretlen maradjon. Marco Rossi csapata összességében kiválóan teljesít.Hajrá, hajrá! 
További információk