Írott és elektronikus média régen és ma

 Középiskolai irodalomtanulmányaink egyik legrokonszenvesebb alakja Francois Villon francia költő. Falta a nőket, börtönben ült, bűncselekményeket követett el. Igaz vagány fickó volt. Legalábbis így tanultuk.  Az Alföld irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 2021/8. számában, a kilátó rovatban olvashatjuk Ádám Péter cikkét(" Én, Francios Villon...". Valóság és ráció Villon költészetében, 56-58.oldal). Szerző erősen megkérdőjelezi a hagyományosan, az európai köztudatban elterjedt Villon-képet. Szerinte - Villon három nevet is használt - nem biztos, hogy a versekben leírt események fedik a valóságot - egyáltalán nem biztos, hogy ült börtönben - A költő egy " másik Ént tol előtérbe", magyarán szólva: keveri a fikciót a valósággal. Ádám Péter ezek után óvatos kritikával illeti Mészöly Dezső, Szabó Lőrinc és Vas István Villon-fordításait. Szerinte  - sokat feladtak a versek eredeti értelméből - nem ritkák a képzelt sorok sem. Szerző maga is fordította a nagy francia k

 Hollandiában 2021.márciusában tartottak parlamenti választásokat,a képviselők és pártok a 150 tagú Tweede Kamer helyeiért versengtek. A választásról a HVG című hetilap 2021/12. száma számolt be(Németh András:Tartóshullám,27-28.o.). A cikkben részletesen olvashatunk Mark Rutte VVD nevű,jobbközép irányultságú szervezetének győzelméről,a második helyezett D66 elnökének internetet bejárt asztaltáncolós győzelmi ünnepléséről. Részletesen elemzi a Szerző a lehetséges kormánykoalíciókat,valamint bizakodva számol be arról,hogy Rutte győzelmével valószínűleg mélyül az európai integráció.  A cikk végén egy rövid mondat megragadta a figyelmemet. A választáson 37 párt indult,végül 17 került be a 150 fős parlamentbe. Sok a rétegpárt (pl.idősek,állatvédők). Hollandia igazi demokrácia,ahol mindenki megtalálhatja a neki szimpatikus pártot,politikai csoportot.  A cikk kitűnő,korrekt,tárgyilagos,méltó a HVG kitűnő színvonalához.

 Akit érdekel a második világháború története,annak mindenképpen ajánlom az Aranysas folyóiaratot. Elkélesztően jó cikkeket olvashatunk benne a korszakról,a hadműveletekről. Persze,nem ez a folyóirat fő profilja,de néhány remek történelmi cikk minden számbab akad. A 2021/7. számban például Varga Csaba Béla kitùnően megírt,"Az USAAF fekete napja.Schweinfurt bombázása" című írásából gyarapíthatjuk világháborúra vonatkozó ismerereinket. Megtudhatjuk,miért ellenezte 1943-ban a nappali bombázásokat a brit,és miért támogatta azt az amerikai főparancsnokság. Miért pont Schweinfurtot választották célpontul? Sikerült-e célba juttatni a bombákat?Tudták-e támogatni vadászrepülők a bombázókat?Hogyan reagáltak a németek a rengeteg ellenséges gép akciójára?Ezekre a kérdésekre kaphatunk választ az Aranysas folyóirat cikkéből. Szakmailag korrekt,stílusában élvezhető,pontos. Minden történelem iránt érdeklődőnek ajánljuk.

 A HVG című hetilap 2022.március 24-i számának 42-43.oldalán érdekes elemző cikk olvasható a magyar szállodák -és általában a turizmus-2021.évi eredményeiről. A Szerző megjelölése nélkül közölt cikk szerint vonatkozó évben a szálláshelyek bevétele 24 százalékkal nőtt. Ennek legfőbb okát a cikkíró abban látja,hogy a fiatal házasok elkezdtek egészségmegőrzésben gondolkodni. A wellness-és a gyógyszálló fogalma Magyarországon egybeolvad. A cikk kitűnő,ajánlom mindenkinek,akit érdekel a téma.

 A Mozgó Világ folyóirat 2021/3. számában  jelent meg Zoltán Gábor:Vaskampók a dohszagban című novellája. Nem kívánom elárulni,miről szól ez a kitűnő írás,amúgy is inkább kedvet csinálni szeretek mintsem poént lőni,szóval:tessenek elolvasni a művet.  Legjobban talán az tetszik Zoltán Gábor írásában,hogy összefogja a történelmet és a pszichológiát. Arra keresi a választ,minek köszönhető,hogy a történelem véres diktatúrái mindig megtalálják a szadista kiszolgálókat. Szerző szerint Szondi Lipót adja meg erre a kérdésre a feleletet. Szondi szerint bizonyos családokban az emberölés generációkon keresztül "öröklődik". Ha egy ilyen sorssal és elődökkel megvert ember háborús szituációba kerül,könnyen válik erőszakossá. A történet szereplője,a Hentes,konkrétan az 1940-es években a nyilaskeresztes párt tagja lett. S ami még kiderül ebből a történetből:az ilyen típusú személyek remekül tudnak rendszert váltani. Rugalmasan kezelik a történelmet. Főhősünk kiváló ipari munkás méghozzá olva

 A HVG 2021.április 8-i számában olvashatjuk Emőd Péter: Kicsit fáj című cikkét (40-41. oldal). Ebben Szerző azt elemzi, hogyan hatott a magyar és nemzetközi műtárgypiacra a koronavírus- pandémia. Kiderül a cikkből, hogy bár volt némi visszaesés, alapjában véve nem dőlt össze ez a gazdasági ágazat, összességében 22 százalékos volt 2020-ban a visszaesés, más ágazatok ennél sokkal nagyobb veszteségeket szenvedtek el. Ráadásul a veszteségek nem egyenlően oszlottak el: az auciók forgalma 30 százalékkal esett, a galériáké 20 százalékkal, de a magáneladások 36 százalékkal nőttek. A kisebb, helyi értékű galériák pedig, azáltal, hogy nagyobb hangsúlyt helyeztek az online értékesítésre, több, mint 30 százalékkal növelték forgalmukat. Azért is érdekes ez a cikk, mert a konkrét problémán túl általában véve is bepillantást enged ebbe a sokak által titokzatosnak tartott világba. Megtudhatjuk pl. hogy az egész piac 80 százalékát három ország birtokolja:USA, Nagy-Britannia, Kína. Nagypályások játéka

 Olvasom az Élet és Irodalom folyóirat 2021.április 1-i számában Hegyi Iván cikkét, melynek címe:Czibor, Farkas, Szoboszlai. A cikk annak apropóján íródott, hogy egy sportszergyártó cég internetes szavazást rendezett arról, hogy a magyar futballtörténelemben kik voltak az egyes posztokon a legjobbak. Hegyi szerint a rangsor fals, mert világklasszisok mellé az ezredforduló utáni időszak kevésbé jelentős tudású játékosai is bekerültek. Czibor, Puskás mellett ott van Szoboszlai Dominik. Hegyi Ivánnak feltéelnül igaza van abban, hogy időben és értékben kissé aránytalanra sikerült ez a felmérés, a közönség emlékezete rövid, mindenki arra a meccsre emlékszik legszívesebben, amin kint volt. Ezt már csak recenjzens teszi hozzá.  Aztán azt is írja Hegyi Iván, hogy a Mezey-csapatba ( Disztl Péter- Sallai, Róth, Garaba,Péter- Kardos, Nagy, Bognár, Détári- Kiprich, Esterházy) senki sem férne be a mai játékosok közül. Ezt mondjuk vitatnám. Szerintem Gulácsinak lenne helye, esetleg Willi Orbánnak. A

 Ritkaság, hogy egy repüléstörténettel foglalkozó ismeretterjesztő cikk élénk irodalmi stílusban, civil Olvasók számára is élvezetesen íródjon. Barta Endre:Pápai élmények. Egy repülőgép története napjainkig című írása az Aranysas folyóriat 2021/7. számában jelent meg. Egy MiG-23F repülőgép magyarországi "karrierjét" írja le, mégpedig a repülő szemszögéből, egyes szám első személyben mesélve. Megtudjuk, hogyan került Magyarországra a szovjet repülőgép 1979-ben, miért csúszott egy évvel a határidő, hogyan nézett ki kívülről ez a remek repülőgép, miért került a gép a 47.vadászrepülő ezredhez. Megtudjuk, hogy 134 órát volt levegőben a gép 1982-ben, ez volt a csúcs. Olvashatunk arról, mekkora balhé kerekedett abból, hogy századjelvényeket festettek a gép orrára.  Valóban a plovdivi ( Bulgária) rosszul sikerült ipari javítás volt az oka, hogy a pilóták nagy része nem szeretett ezzel a típussal repülni? Mindenesetre a félelmeknek volt alapjuk, 1990-ben három pilóta vesztette életét

 A Nők Lapja 2021/41. számában olvashatják Szegő András interjúját, a 90.életévét betöltött legendás filmrendezővel, Mészáros Mártával. ( "Iskola helyett moziba jártam"). A nagyszerű interjú legfontosabb témái, elemi a következők: - Hogyan éli meg Mészáros Márta a 90.évet? - Törőcsik Marihoz való viszonya, az Aurora Borealis című film - Mészáros Márta kirgizisztáni gyermekkora, személyes és családi tragédiák - Színészek kiválasztása - Hogyan látja a rendező mestersége pillanatnyi helyzetét? - Hogyan és mit tanult Jancsó Miklóstól? - Fog-e még filmet készíteni Mészáros Márta? Az interjúból egy nagyon rokonszenves, kedves, emberszerető életigenlő asszony arcképe rajzolódik ki. Kitűnő cikk, bárcsak minden sajtó- és médiaanyag legalább ilyen színvonalú lenne! Gratulálunk Szegő Andrásnak és a Nők Lapjának!  A Nők Lapja weboldala itt található.  És Isten éltesse még sok évig Mészáros Mártát! 

 Akit érdekel a sport,közelebbről a labdarúgás,története,szánjon néhány percet Lakat  T.Károly:Születésnapi köszöntő egy rég nem látott barátnak című cikkének elolvasására! A cikk a Zöld &Fehér magazin 2021.augusztusi számában jelent meg. Azért tartom fontosnak ezt az írást,mert meggyőzően mutatja be,miféle akadályokon kellett áttörni valakinek,aki az 1960-70-es években ferencvárosi futballista akart lenni. Olyan erős volt a konkurrencia csatárposzton,ami mai világunkban elképzelhetetlen. Albert,Varga,Branikovits,Rákosi Gyula és még kiegészíthetnénk a sort pár nagyszerű névvel. Füsi csak akkor kaphatott szerepet,mikor Alberték generációja már kiöregedett,Varga pedig Nyugatra távozott. De amikor megkapta a lehetőséget,akkor élt is vele!72 meccsen kilenc gólt lőtt abban a Fradiban!Ez nagyon nagy dolog! Olvassák el Lakat T.Károly kitűnő cikkét!Emlékezzünk a magyar futball dicsőséges napjaira!

 A tokiói olimpián-melyet a koronavírus-járvány miatt 2020 helyett 2021-ben rendeztek meg-nagyon szépen szerepelt a magyar vizilabda. Mind férfi,mind női válogatottunk bronzérmes lett. A Zöld&Fehér című (a Ferencvároshoz kötődő) életmód-és sportkultúra-magazin X.évfolyamának 9.száma a 24-27.oldalon eleveníti fel a szép sikereket. A hölgyek nem kezdtek jól,már 7-3-ra is vezettünk az oroszok ellen,de 10-10 lett a vége. Ezt követően azonban világraszóló eredményt értünk el,10-9-re legyőztük az Egyesült Államok csapatát. Japánt simán vertük,majd a hollandok elleni negyeddöntőben 14-11-re győztünk. Az elődöntőben Spanyolország egyértelműen jobb volt,6-8 lett a vége magyar szempontból. A harmadik helyért ismét az oroszokkal találkoztunk,11-9-re nyertünk,válogatottunk vezéregyénisége Vályi Vanda volt.A női vízilabdacsapat megszerezte a 3.helyet. A férfiak sem kezdtek jól,9-10 Görögország ellen. Ezt két gólzáporos meccs követte Japán(16-11),illetve a Dél-Afrikai Köztársaság(23-1) válogatot

 Olvasom a Népszava egyik régebbi,2020.október 7-i számában Rónay Tamás:Több Európával az autokraták ellen című írását. A magyarországi baloldali narratívát bontja ki:ha nő az európai intézmények,köztük az EP súlya,akkor nő Európában a demokrácia. Azt gondolom,ez az érv,pontosabban ezen folyamatok-integráció erősödése illetve az egyes államokon belüli demokrácia erősödése-ilyetén összekapcsolása hibás. Véleményem szerint egy országban akkor van demokrácia,ha alkotmánya demokratikus,illetve az adott országot demokratikus pártok irányítják. Az integráció,megint csak szerény véleményem szerint,ettől teljesen független folyamat(kellene,hogy legyen). Minden népnek saját magának kell megteremtenie a saját demokráciáját. Van még egy mondat az amúgy jól megírt,kiválóan érvelő cikkben,amire igencsak felkaptam a fejem. "Az EP mind öntudatosabbá válik,amit az is jelez,hogy egyes frakciói mind jobban megtalálják a saját hangjukat és egyre önállóbbakká válnak az anyaország azonos pártjának fra

 A magyarországi sajtó és média mindig is előszeretettel népszerűsítette a rusztikus életmódot. Ha egy ismert ember kertes házat vesz falun,esetleg tanyát,már ott is terem valamelyik magazin,hogy hatoldalas cikk keretében körbefotózza. Mindez a Nők Lapja 2021.április 21-i számában írt cikkről (Jónap Rita:Városi lakásom vidéki házra cserélném,26-29.o.) jutott eszembe. Két,nagyon jó újságírónő meséli el,milyen az élet vidéken. Csupa szép és jó,romantikus,szeretik a gyerekek és a kutyák,meg ilyesmi. Nincs is ezzel semmi baj. A másik oldalt hiányolom. Azon embereknek a bemutatását,akiknek nem jött be a vidéki élet. Egészségügyi problémák,a kényelmetlenségekre való ráunás,az egyre magasodó költségek(pl.tüzifa árának növekedése),ezekről valahogy hallgat a média. Sokan költöznek vissza vidékről Pestre,mert a bejárás költségei is nőnek. Szóval,óvakodnunk kell attól,hogy a vidéki életnek csak a romantikáját lássuk. Jó,sőt,kitűnő írás Jónap Rita cikke,de egyszer kíváncsi lennék,hogyan mutatja be

 A HVG 2021.augusztus 5-i számának 65.oldalán olvashatjuk Para-Kovács Imre:Olimpia kolera idején című cikkét. A Szerző szerint Orbán Viktor magyar kormányfő túlságosan szorosan szól bele a hazai sportélet alakulásába,ez most legutóbb a Hosszú Katinka-ügy kapcsán került felszínre. Egyetlen rövid megjegyzésem lenne az amúgy kiváló cikkhez:minden ország minden politikusa szereti a sportot használni reprezentációs célra. Minden politikus szeret együtt fotózkodni futballistákkal,úszókkal,baseball-játékosokkal,NBA-kosarasokkal,meg más efféle népszerű és különös emberekkel. És sok politikus nyilatkozik úgy,mintha a sikerekben ő is benne volna. Igazából a politikus ilyen esetekben a szurkolók szívéből szól. Néha még az enyémből is.

 Először gyermekkoromban hallottam, hogy a gyermek immunrendszere úgy erősödik, ha kiteszik a szegény srácot a kockázatnak. Nagyapám, aki már nincs köztünk, szentül hitte, hogyha egy gyermek ( konkrétan én) sokat fürdik hideg vízben, akkor erős lesz, mint egy igazi katona, és felnőttkorában kevesebbet fog megfázni.  Babona, gondoltam, de azért elviseltem.  Aztán valaimkor, még a régi m1 műsorán mondta egy neves biológus, hogy a " gyereknek meg kell enie egy kiló koszt!". Eléggé népies egészségügyi tanácsnak tűnt, de mivel szakember mondta, elhittem.  Lehetséges azonban, hogy hiba volt. A HVG 2021.augusztus 5-i számának 35 oldalán olvashatunk egy "kis rövidet" ( így hívtuk annak idején a 15-30 soros kis cikkeket, érdekességeket stb.), Tiszta ügy címmel, szerzőt nem tüntettek fel. Szóval, azt olvashatjuk ebben a cikkben, hogy a gyereknek nem tesz jót az, ha kitesszük a fertőzésnek. Merthogy allergiás lehet, fertőzéseket kaphat,megfázhat,stb. Tehát a cikkben említett l

 Szendvicsgenerációnak azt a nemzedéket nevezzük,amely egyszerre gondoskodik felnőtté váló gyermekeiről és idős szüleiről. A sajtó és a média,sajnos,keveset beszél róluk,pedig életük csupa stressz. Több százezren,talán millióan is lehetnek. Ötvenes-hatvanasok és nagyon nagy rajtuk a teher. Mondhatni:életük a stressz. A Nők Lapja 2021/17.számában találtam egy remek cikket(Jónap Rita,Hufnágel Gabriella:Berobbant a szendvicsgeneráció,20-23.oldal) erről a jelenségről,ezekről az emberekről. Tulajdonképpen mindegyik megkérdezett ugyanarról panaszkodik:segíteniük kell a fiatalokat,meg az öregeket,magukra aztán nem jut se pénz,sem idő.  Nehéz ügy,világjelenség,a cikkben megszólaltatott pszichológus szakértő leginkább a tehermegosztást tudja javasolni,azaz ne egy családtag viselje az összes terhet. Ahol több testvér van,ott ne egyetlen vállra nehezedjen a szülőgondozás terhe. A huszonéves fiatal is besegíthet az idősek gondozásába. Jó,egyszerűen hangzik-gondolom én-de vannak családok,ahol nem l

 Hogy ne várakoztassuk,ne terheljük felesleges olvastatással azokat,akik csak egy rövid válaszra kíváncsiak,eláruljuk: a válasz: igen! De azért pár mondatban bővebben is kifejtem a véleményem. Véletlenül kezembe került a 2021-ben induló Print &Packtech. Modern csomagolástechnika című folyóirat első évfolyamának első száma. Ebben olvashatjuk Némethi Botond remek cikkét Márkaépítés vonzó csomagolás által címmel (18-19.o.). Ebben a Szerző igencsak dicséri a "kézzel írott hatású egyedi betűtípusok" alkalmazóit. Merthogy ezek által érzelmi kapcsolat alakulhat ki termék és vásárló között. A Szerzőnek alapvetően igaza van,egy dolgot azért hozzátennék:Európában az utóbbi években rengeteg úgynevezett kézműves-termék gyártója próbált érzelmi kapcsolatba lépni a vásárlóval úgy,hogy -szabad kézírást imitálva-mindenféle szöveget róttak a csomagolásra illetve magára a termékre. Ezen próbálkozások,melyek a piaci árnál jóval magasabban kínált,de csak valamivel jobb minőségű termékek elad

 Publicisztikával kapcsolatban ritkán használok nagy jelzőket. Most mégis kivételt teszek. A Magyar Demokrata 2021/33.számában jelent meg Ungváry Zsolt:Róma című írása. Egy képzeletbeli szónok a római elitet tömörítő szenátus előtt emlegeti fel a város hajdani nagyságát,Romulus majd a Horatiusok korát,és a hajdani nagyszerűséget veti össze a jelen erkölcsi hanyatlásával. A hanyatlás oka,szónokunk szerint nem más,mint az ősi római erények,a morál eltűnése,az etnikai felhígulás,a józan gondolkodás elsöprése. De-a szónok szerint-majd jönni fog egy új hit,egy új vallás,amely helyreállítja a birodalom hajdani dicsőségét.  Nem nehéz következtetni arra,hogy Ungváry Zsolt a 21.század birodalmainak erkölcsi válságára hívja fel a figyelmet,ókori történelmi analógiával. S a ma birodalmainak-USA,Nagy-Britannia,Németország,Franciaország-valóban szükségük lehet egy új hitre,amely helyreállítja a régi dicsőséget. S ez az új hit miért ne lehetne régi-új?Miért ne lehetne a kereszténység? Az elején azt

 Ebben a kis médiaszemléző blogban nem szívesen közlünk PR-anyagokról szóló írásokat,értékeléseket. Kivétel persze ezen szabály alól is akad:ha valamely magyar település turizmusát kell erősíteni. 2021.nyarán jelent meg a Turisztika Magazin,Heves,Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye napilapjainak mellékleteként. A 49.oldalon van egy nagyszerű írás Egerszalókról,címe:Egerszalók több,mint gondolnád!Szerző-akinek neve nincs feltüntetve-egy oldalon remekül összefoglalja,miért is érdemes ellátogatni a Heves megyei községbe. Csak címszavakban:gyógyvíz,Európában egyedülálló sódomb,barlanglakások,Tücsökbusz és persze borospincék. Remekül megírt szöveg,kedvet csinál az utazáshoz. Nyáron,ha jó idő lesz,megyek Egerszalókra!

Nagyon jó cikk jelent meg a Magyar Teátrum című színházi témájú folyóirat 2021.júniusi számában a Puskás-musicalról,Tölgyesi Tibor tollából. Kifejezetten örülök annak,hogy a darab több szereplője is megnyilatkozik,így aztán az Olvasó több nézőpontból is megismerkedik a darabbal,a történettel,az egyes szereplőkkel. Mégis,mint az Aranycsapat régi rajongója,egy-két gondolattal szeretném kiegészíteni a cikket. 1. Farkas Mihály,a Rákosi-korszak rettegett négyesfogatának egyik tagja,nemcsak próbálkozott (aki olvassa Tölgyesi Tibor írását,érti mire gondolok).Bizony,volt két játékos,aki igent mondott a "megtisztelő felkérésre",és besúgóvá lett. Ez nagyon szörnyű dolog,nem is akarok erről többet írni. 2. Puskás attól is nagy volt,hogy extraklasszisok vették körül. Bozsik a kor talán legjobb középpályása volt,Lantos kora legnagyobb balhátvédje,aki szabadrúgásoknál,szögleteknél-mármint az ellenfél kapuja előtt,úgy gondolom-bevethető volt,Kocsis Sándor szórta a gólokat,sokat fejjel. Az A