Írott és elektronikus média régen és ma

 Megnéztem a 2022-ben bemutatott A bálna című filmet. Hogy tetszett?Hát, 10 pontból 6 pontot adnék rá. Darren Aronofsky alapötlete-gyakorlatilag az egész film egyetlen zárt térben játszódik-zseniális,de 120 percen át...a vége felé már szabadulási kényszerem volt. Valaki vigye már ki szegény Charlie-t a levegőre-ezt gondoltam.Brandon Fraser színészi játéka elképesztően jó. A gesztusok,a szünetek,a hangerő folyamatos változtatása-engem lenyűgözött.De a mimika,az az igazán verhetetlen. Ami viszont nem tetszett a filmben,az egyrészt a szerintem kissé elnyújtott cselekmény,azbolykor eröltetett szentimentalizmus,no és a végtelenül oda nem illő zene. Mint egy nyugdíjasok természetjáró kirándulásáról szóló házi doku,olyan érzésem volt a zene hallatán. Nem rossz önmagában,csak nem illik ide.  Mindent összevetve:A bálna szerintem közepesen jó film,ha van időnk,érdemes egyszer megnézni. 

Ha Magyarországon egy média körkérdést intéz hétköznapi emberekhez, a megszólalók általában véget nem érő panaszáradatban törnek ki. Kiöntik a szívüket.  A Méhész Újság szakfolyóirat 2022.júliusi számában körkérdést intézték Magyarország ismert méhészeihez, véleményük szerint milyen volt a 2022-es mézhelyzet. Legnagyobb meglepetésemre a termelők keveset panaszkodtak. Volt, aki kifejezetten jó termésről számolt be. Inkább csak két dolog okozott fejfájást a termelőknek: - egyes vidékeken az akácméz hivatalos felvásárlási ára csökkent, miközben a méhészek költségei rendkívüli mértékben nőttek - nagyon nehéz munkaerőt találni, a méhésznek mindet magának kell elvégeznie.  Összességében véve azonban az interjúk pozitív kicsengésűek. Látszik a megkérdezett szakembereken, hogy nagyon szeretik azt, amit csinálnak. Elhivatottak.A fényképeken is teljesen pozitív a testbeszéd.  Példamutató hozzáállás, remek, szakmailag is releváns cikk, és nem kincstári, hanem őszinte optimizmus. Jó volt olvasni. 

 Időről időre felbukkan a nemzetközi tudományos ( és olykor a mainstream) médiában az a gondolat, hogy genetikai módosítások segítségével ki kellene tenyészteni olyan méheket, melyek ellenállnak a növényvédő szereknek. Legutóbb a Méhész Újság című szakfolyóirat 2022.júliusi számának egyik cikkében ( A génszerkesztés előnyeiről és hátrányairól.20-21.o.) találkozni ezzel a elképzeléssel- a szerző nem ért egyet az elmélettel).  A megoldás támogatói azzal érvelnek, hogy az immunitás növelésével egyúttal növelni lehetne az életben maradt méhek populációját, egyedszámát.  A dolog azonban több ok miatt sántít. - Ha adott területen hirtelen megszaporodna a méhpopuláció, felmerülne az a lehetőség, hogy megfelelő élőhely és táplálék hiányában a rovarok egymás ellen fordulnának. Hiszen növényből ugyanannyi lenne, mint tavaly, méhből viszont több. - Pszichológiai nézőpont: Tegyük fel, kiskerttulajdonos vagyok. Ha tudom, hogy az általam használt növényvédő szer nem karosítja a méheket, bátrabban ha

 A modern mezőgazdaság, a nagyüzemi növénytermesztés elképzelhetetlen korszerű műtrágyázás nélkül. Csakhogy 2020 után a műtrágya-ágazat nemzetköz válságba került. Hogy hogyan és miért, megtudhatjuk az Agrárágazat című szakfolyóirat 2022.májusi számából. (Gönczi Krisztina:Műtrágyakrízis-kinek hol szorít a cipő?, 30-34.o.).  Megtudjuk, hogy a műtrágyakrízisnek alapvetően három oka van: - energiaválság - háború - büntetőintézkedések Megismerkedünk a világ legnagyobb műtrágyagyáraival, részletes képet kapunk az európai piacról.Megtudjuk, mley államok a világ legnagyobb műtrágya-exportőrei illetve importőrei.   Európában a műtrágya 30 %-át importból fedezték a háború előtt. A foszfátalapú termékeket Marokkóból, a nitrátalapú termékek nagy részét Oroszországból szerezte be a kontinens. az orosz-ukrán háború kirobbanása után pár hónappal mélypontra került az európai műtrágyagyártás: nem érekezett alapanyag, Magyarország legnagyobb gyára le is állt. Nagy reményeket fűztek a németországi káliu

 Additív épületeknek nevezzük a nem hagyományos eljárással készült épületeket. Leginkább a 3D-s nyomtatási technológia segítségével készült házakat értjük ezen kifejezés alatt. A New Technology című folyóirat 2022/2.számában olvasható Gábor János cikke ( Automatizált 3D-s nyomtatással építik a családi házakat) részletesen bevezeti az érdeklődő Olvasót a témába. Megtudjuk a cikkből, hogy az első 3D-s apartmant 2020-ban építette egy német cég. Az iparágban rengeteg befektető lát fantáziát, az egyik cég 50 millió dolláros részvénycsomaggal vonult be az amerikai tőzsdére. Az is kiderül, hogy az így készült házak olcsóbbak, mint a hagyományos ingatlanok, valamint jóval rövidebb az ilyen házak elkészülési ideje: a megszokott 90 nap helyett mindössze 30 nap. De mi a helyzet a munkaerővel? A cikk erre a kérdésre is választ ad. Elég a hagyományos építési projekteknél szokásos munkaerő 55 %-át felvenni. Recenzens azért felveti, hogy nem éppen alkalmazott-barát a rendszer... A kitűnő cikk elolva

 Azok a családok, ahol már nagyok a gyerekek (gimnazisták,főiskolások, egyetemisták,esetleg már dolgoznak), minden évben nyáron szembesülnek az alapkérdéssel: hányan menjünk a családi nyaralásra? jöjjön-e velünk a gyerek? Nem kínos már huszonéves " gyereknek", ha a szüleivel nyaral? Nem fogják a kortársai kicikzni ezért? A Nők Lapja ( nagyon szeretem ezt a hetilapot, férfiként is gyakran elolvasom, mert remek cikkek vannak benne csaldról, gyereknevelésről, pszichológiáról) 2022.juúlius 6- számának 62-64. oldalán olvashatjuk Jónap Rita cikkét, címe:Kriszta tiszta gyagya. A cikkben voltaképpen hétköznapi emberek mondják el véleményüket a kérdésben. Mindenféle álláspont megjelenik. A negyvenes szülő, aki nem engedte, hogy tizenéves lánya otthonmaradjon. A szintén negyvenes hölgy, aki már sajnálja, hogy nem nyaralt többet a szüleivel. Megszólal a pszichológus is, aki szerint érdemes felnőttként kezelni a tinédzsert, és figyelembe venni az ő igényeit. Nem akkorra tervezni a csalá

 Norvégiában,Brumunddal városában áll a világ legmagasabb,85,4 méteres magasságú faépülete-számol be róla az Ács/tetőfedő című szaklap 2022/1.száma. A 2019-ben átadott,kívülről felhőkarcolóra hasonlító,18 emeletes épület a Mjøstårnet nevet viseli. A toronyépület anyaga keresztrétegelt falemez.A benne lévő oszlopok úgynevezett glulamból készültek,ez egy speciálusan feldolgozott gyalult fa. Az épület többfunkciós:találhatók itt magánlakások,szálloda,irodák,uszoda,étterem.Nagyon környezetbarát épület. Mint a kitűnő cikkből kiderül,Európában egyre népszerűbbek a fából készült magas épületek.  Akit bővebben érdekel a téma,például az,hogyan épült fel a Mjøstårnet,az feltétlenül olvassa el az említett cikket az Ács/tetőfedő című lap 2022/1.számának 38-39.oldalán!

 Az európai zöldpolitikák általában nem kedvelik az intenzív állattenyésztést, szembeállítják azt a klímabarát vagy állatbarát tenyésztési módokkal. Olvastam egy cikket, melynek Szerzője azt bizonyítja, hogy lehetséges egyszerre klímabarát- és intenzív állattenyésztést folytatni. A cikk a MÁL Magyar Állattenyésztők Lapjában jelent meg, a 2022.májusi szám 46-47. oldalán.  A cikk forrása egy európai farmereknek szóló internetes oldal. A cikk egyik legfontosabb alaptétele az, hogy az uniós paraméterek alapján Európában kevés a valóban intenzív állattenyésztést folytató gazdálkodás, közölnek egy térképet, mely igazolja is ezt az állítást. Cáfolják továbbá azt, hogy Európa állattenyésztése egyre intenzívebbé válnék. Vallja, hogy az állatbarát és az intenzív állattenyésztés összeegyeztethető. Minden állattenyésztőnek és agrármérnöknek ajánljuk ezt a rendkívül érdekes cikket. ( Borovka Zsuzsanna:Az intenzív állattenyésztés is lehet klíma- és állatbarát)

 Mostanában a növénytermesztés fejlődése kapcsán egyre gyakrabban halljuk a "precíziós gazdálkodás"kifejezést. De mit is takar ez a bonyolultnak tűnő fogalom?Hogyan működik ez a gyakorlatban és egyáltalán:mi szüksége van erre az agrárágazatnak? Erről olvashatunk nagyszerű cikket a Magyar Mezőgazdaság című szakfolyóirat 2022.március 17-i számának 16-19.oldalán.Czifrik Katalin és Rass Krisztina írásának címe:Folyamatban a jövő. Szó esik ebben a kitűnő cikkben a valid adatok gyűjtésének és elemzésének fontosságáról a növénytermesztésben,megtérülésről és támogatásokról,az államigazgatás szerepéről,konkrét példákkal is találkozhatunk,pl.az RTK-hálózatról. Hangsúlyosan szó esik a drónok használatáról,ennek hatékonyságában Magyarország jól áll. Ajánljuk ezt a kitűnő cikket minden mezőgazdásznak és érdeklődőnek. 

 Minden vadászkutyának vizsgáznia kell,s ez a vizsga fajtánként eltérő. A Kistermelők Lapja 2022.októberi számában Varga Tibor kitűnő cikkéből tudjuk meg,hogyan is néz ki egy magyar vizsla alapvizsgája. Nem idézzük és nem is foglaljuk össze a teljes cikket,csak néhány nagyon fontos tényt emelünk ki. Minimum 8 hónapos állat próbálkozhat,felső korhatár nincs.Nézik az állat vadakhoz való hozzáállását,lelkesedését. Szárazföldön és vízen is helyt kell állni,meg kell találni és vissza kell hozni a vadat. Figyelik az állat fejtartását: az a jó,ha a kutya figyel a széljárásra is,tehát feltartja a fejét. Lövéspróba is van,miközben a vizsla a vízből hozza a vadat,elsütnek egy puskát,az állatnak nyugodtnak kell maradnia. Szóval,nem könnyű egy vadászkutya vizsgája. Akit részletesebben érdekel a dolog,olvassa el a Kistermelők Lapja említett számában az Alapvizsga-az első megmérettetés című írást!

 Erdészeknek,ácsoknak,műbútorasztalosoknak és mindazoknak,akiket bármilyen formában érdekelnek a diófák vagy a termésük,szeretnék figyelmébe ajánlani egy cikket.  A cikk szerzői:Dr.Somogyi Norbert,dr.Pásztory Zoltán,dr.Cseke Klára. Címe:A feketedió-hibridekben rejlő lehetőségek a klímaváltozás elleni küzdelemben.A publikáció az Erdészeti Lapok 2022.októberi számában jelent meg. Egy francia-magyar együttműködésben megvalósuló hibridizációs kísérletről van szó,melyhez közönséges diót és feketediót használtak. Később,a kísérlet kiterjesztésekor már egzotikusabb,pl.Grúziából származó genomok is belekerültek az állományba. Nagyon tanulságos,sok gyakorlati lehetőséget felvillantó cikk,érdemes lenne a programot más fákkal is beindítani.

 Vannak azok az amerikai filmek, amikor az elnök, vagy üzletember beül a luxuslimunziba, és elindulnak az elnöki palota felé. Aztán útközben megáll a kocsi, és más irányt vesz:az elnököt, vagy üzletembert, vagy bármi hírességet, elrabolják, vagy letartóztatják, vagy titkos helyre viszik, stb.Bizonyára mindenki látott már ilyen filmet-még ha nem is jegyezte meg a tartalmát vagy a rendezőjét.  A valóság, néha, másolja a filmeket. 2022.végén a perui elnök, Pedro Castillo autókaravánja a mindennapi rend szerint indult az elnöki palota felé, aztán menet közben a sofőr fülére szólt valaki. A derék gépkocsivezető pillanatra megállt, majd a szokott útvonalról letérve,egészen másfelé fordult. Az elnököt- aki baloldali volt, és sok jót ígért a szegényeknek, de ebből semmit nem tartott be- egyenesen a rendőrségre vitték, ott helyben letartóztatták,börtönbe zárták. A vádak a Latián-Amerikában megszokottak: korrupció, nepotizmus, és egyéb.   Castillo elnök egyébként érezte, hogy baj lesz, mert egy

 Mi itt, Európában, elég keveset tudunk Egyenlítői-Giunáról. Ha az interneten kutakodunk, meglepő adatokat találunk. Ebben az országban az egy főre jutó GDP több, mint kétszer akkora, mint Nigériában, vagy Togóban, négyszer annyi, mint Kamerunban, Szenegálban.Mi történik itt, kérem? Egyenlítői-Guinea jelenleg Teodoro Obiang Nguema Mbasogo irányítása alatt áll, aki " Afrika Kuvaitját" teremtette meg a kis országban, az olajlelőhelyeknek öszönhetően. Akit érdekel a téma, a HVG hetilap 2022.december 15-i számának 31. oldalán talál a nem éppen rokonszenves diktátorról rövid, keretes írást.  Bennünket most nem Obiang személye, hanem az általa működtetett gazdasági rendszer érdekel.Szóval, mi is ennek a gazdasági modellnek a lényege? - Minden cég, különösen az olajkitermelő cégek, állami tulajdonban vannak - Az állami cégek bevételének majdnem teljes egészét, nem Ön olvassa rosszul, Kedves Látogató, szóval  több, mint 90 százalékát, azaz teljes egészét felosztják az állampolgárok k

 A hagyma mindennapos eleme a magyarok táplálkozásának,valamilyen formában szinte mindennap eszünk hagymát. De mit is tudunk mi,városiak,erről az egyszerűnek tűnő,valójában eléggé bonyolult növényről?Szinte semmit. Ezen segít a Mezőhír című folyóirat 2022.januári számában olvasható cikk. Szerzője Kálmán Anna Léda növényorvos. Címe:A vöröshagyma gyakori kártevői és gombabetegségei. Elég sokmindent megtudunk a hagymáról,úgy általában. Például azt,hogy növényvédelmileg nem egyszerű kultúráról van szó,sok az ellensége. Sajnálatos,hogy 2016 óta szinte folyamatosan csökken a vetésterület és a termésátlag. 2016-ban 2204 hektáron termett 62120 tonna vöröshagyma,2021-ben 1360 hektáron 40 500 tonna vöröshagyma termett Magyarországon. Majdhogynem a felére csökkent a vetésterület,közel 30 százalékkal pedig a betakarított termésmennyiség. Az olcsó import pedig jön... Ezután tér rá a kiváló cikk a hagyma kártevőire. Első helyen a szőlészek által is sajnálatosan jól ismert peronoszpórával foglalkozik

Hihetetlen, mi minden furcsaságot produkál az állatvilág. A Pusztadoktor Magazin 2022.június 3-i számának 3. oldalán rövid kis hírt olvashatunk egy kabasólyomról, akit állatkórházba szállítottak, mert neurológiai sokkot kapott. Az erős behatás ( véleményem szerint áramütés lehetett) következtében a sólyom úgy viselkedett, mint egy denevér: fejjel lefelé lógott a fáról. Így nem lehetett visszaengedni a természetbe. Egy hónap kellett, míg az orvosok nagy nehezen rendbehozták a furcsán viselkedő madarat.  De legalább rendbehozták.Vannak olyan, nem emberi módon viselkedő emberek, akiket soha nem lehet helyrehozni. Társadalmunk denevérei. Csak nehogy megsértődjenek a denevérek.  

 A HVG hetilap 2022.december 22-i számában olvashatjuk Illényi Balázs:Talpalatti föld című cikkét. A cikk bemutatja Alberti-Hamlet Nóra pszichológushallgatót,aki első magyarként teljesítette az USA legnehezebb túraútvonalát,az ötezer kilométer hosszú Continental Divide Trailt.Tudni kell,hogy az indulók 80 %-a feladja a CDT-t. A cikk kiválóan mutatja be a túra nehézségeit:Nóri megsérült,jégesőben kellett megtennie a táv egy részét,sokat gyalogolt a sivatagban,az erdőben gryzzl medvével találkozott,az utolsó napokra pedig elfogyott az élelme.Az interjú kitér a mentális nehézségekre is. A cikkhez tartozó keretes írások pedig  remekül bemutatják az események hátterét,a fontosabb amerikai túraútvonalak történetét. Számomra,a sok,részletezett nehézség ellenére,ez a teljesítmény az Emberről,a Szabadságról szól. Gratulálunk,Nóri!

 A Nők Lapja 2022.június 8-i száma interjút közöl Csányi Vilmos etológussal. A Szerző V.Kulcsár Ildikó,a cím:"Legkevésbé agresszív állat=ember". Három dolog fogott meg elsősorban ebben a könnyed stílusú,mégis,nagyon komoly témákat feszegető cikkben. Az első a cím. Tényleg a legkevésbé agresszív állat az ember?Csányi Vilmos szerint igen,hiszen nincs még egy faj,mely ekkora testméretű egyedekkel rendelkezne és mégis nyolcmilliárd élne belőle a Földön. Csányi Vilmos szerint kizárt,hogy nagyobb emlősfajokból ennyi egyed éljen a bolygón. A másik téma,ami megfogott,a természetes és mesterséges közösségek közötti különbség. Régen az emberek természetes közösségekben éltek,feltétel nélkül elfogadták a csoportnormákat. Ma mesterséges közösségekben élünk,amelyek egy részéhez önként csatlakozunk,más részéhez nem. Ha úgy érezzük,a csoportnormák érdekeink ellen valók,kiléphetünk. Ha viszont kilépünk,önmagunkat építjük a közösség helyett. Az interjúban nem szerepel ez a szó, de ki kell mon

 A HVG című hetilap 2022.február 10-i számának 45.oldalán találtam egy érdekes hírt. A Brüsszeli rezsicsökkentés. Belga könnyítések című címes,képes hírben arról olvashatunk,milyen eszközökkel támogatja Belgium kormánya a belga állampolgárokat a növekvő rezsiárak elleni küzdelemben. Adócsökkentés,valamint egyszeri 100 eurós villanyszámla-támogatás a magánháztartásoknak,további kedvezmények a rászorulóknak. Nagyon jó,ezzel teljesen egyetértek. 100 euró támogatás...akkor mennyi volt ott a villanyszámla az áremelkedés előtt?Nálunk egy átlagos háromfős háztartás villanyszámlája néhány ezer forint havonta,átszámolva kb.15-20 euró. Akkor ezek szerint Belgiumban jóval magasabbak voltak a rezsiköltségek,már az áremelkedés előtt? Vagy hogy is van ez? Akinek van személyes tapasztalata az ottani életről,kérem,írja meg!

 Gyászol a világ.A nem túl vidám 2022.esztendő utolsó napjára is jutott szomorú esemény.2022.december 31-én elhunyt Joseph Aloisius Ratzinger emeritus pápa,aki 2005-2013. között XVI.Benedek néven irányította a római katolikus egyházat. Szigorú,konzervatív pápa volt,akit sokan a 20-21.század egyik legnagyobb teológusának tartanak. Azóta a sajtó,a média már nyilvánosságra hozta teológiai végrendeletét,németországi szülőháza pedig valóságos zarándokhely lett.  Legyen neki könnyű a föld!

 Vigyáznunk kell magunkra,egészségesen kell táplálkoznunk, kellő mennyiséget és kellő intenzitással kell mozognunk. Mindenképpen el kell kerülnünk a cukorbetegséget. Már csak azért is,mert egyes esetekben a láb amputációjával is végződhet. Ez derül ki Prof.Dr.Daróczy Judit:A cukorbeteg láb ellátása című cikkéből,mely az Orvosok Lapja 2022/3. (júliusi) számának 34-36.oldalán jelent meg. Nagyon csúnya láb-elváltozásokat láthatunk a cikkhez kapcsolódó illusztrációkon,ezek a fényképek már önmagukban is visszatartó erőt jelenthetnek a cukorbetegség kockázati tényezőitől. Arról is szó esik a cikkben,hogy a cukorbetegek 19-34%-a találkozik a lábseb problémájával. Riasztó adat,hogy Magyarországon a 100 000 főre jutó alsó végtagi major amputációk aránya 41,4,a nemzetközi adat pedig 18. Majdnem háromszoros a különbség. Borzasztó...A neves Szerző arra is kitér cikkében,hogy hazánkban kevés a speciálisan képzett ápoló,a podiáter. Az ő munkájuk sok amputációt megelőzhetne. Nincs más választásunk,tá