Írott és elektronikus média régen és ma

 A Pékmester című szakfolyóirat 2022.november-decemberi dupla száma interjút közöl egy magyar munkavállalóval,aki egy németországi pékségben dolgozik. Az alapbéréről nem beszél,valószínűleg nem szabad neki. Azt viszont megemlíti,hogy egy év munka után minden hónapban 40 eurót kap cafeteriaként egy nálunk is jól ismert szolgáltató kártyájára. Először azt hittem,nem jól olvasom. De most is vannak kételyeim.40 euró havonta,hát az németországi mércével mérve nem olyan sok. Még nálunk,Magyarországon is magasabb a  juttatás. Nem lehet,hogy valaki félreértett valamit? Mert 40 euró,az olyan 12000 és 16000 forint között van. Ennél jóval több cafeteriát kapnak a szakmunkások itthon. Valami nem stimmel. De az is lehet, hogy egyedi esetről van szó. 

 A gazdaságtörénet és az agrártörténet feljegyzi, melyek voltak az egyes területeken a legnagyobb szárazságok. A Kárpát-medencében, Magyarországon, minden idők legnagyobb aszálya a 2022.évi szárazság volt.  Akit részletesebben érdekel a téma, annak ajánlom a Haszon Agrár magazin 2022.szeptemberi számának Kiszáradt a fél ország című cikkét. Szerző: Petneházi Attila.  A cikkből kiderül többek között, hogy 2022-ben kiszáradt kb. 1 millió hektár termőföld, ez a magyarországi termőföld 20 %-a. A búzánál 25 % a terméskiesés. A kukorica 60, a napraforgó 40 %-a veszett oda. Elképesztő számok, elképesztő mennyiségek.  Szó esik a cikkben a gazdáknak juttatott állami támogatásokról, azokra való jogosultságról is.  Nagyon remélem, hogy még egy ilyen éve nem lesz a magyar agáriumnak, mint volt 2022.  Bár a klímaszkaértők nem biztatnak sok jóval.  A cikk viszont kitűnő. Véleményem szerint a Haszon Agrár jóval több, mint egy magazin. Nyugodtan lehetne szakfolyóiratnak vagy ismeretterjesztő folyóira

Ha Magyarországon egy média körkérdést intéz hétköznapi emberekhez, a megszólalók általában véget nem érő panaszáradatban törnek ki. Kiöntik a szívüket.  A Méhész Újság szakfolyóirat 2022.júliusi számában körkérdést intézték Magyarország ismert méhészeihez, véleményük szerint milyen volt a 2022-es mézhelyzet. Legnagyobb meglepetésemre a termelők keveset panaszkodtak. Volt, aki kifejezetten jó termésről számolt be. Inkább csak két dolog okozott fejfájást a termelőknek: - egyes vidékeken az akácméz hivatalos felvásárlási ára csökkent, miközben a méhészek költségei rendkívüli mértékben nőttek - nagyon nehéz munkaerőt találni, a méhésznek mindet magának kell elvégeznie.  Összességében véve azonban az interjúk pozitív kicsengésűek. Látszik a megkérdezett szakembereken, hogy nagyon szeretik azt, amit csinálnak. Elhivatottak.A fényképeken is teljesen pozitív a testbeszéd.  Példamutató hozzáállás, remek, szakmailag is releváns cikk, és nem kincstári, hanem őszinte optimizmus. Jó volt olvasni. 

 Szerintem Magyarországon nem sok embernek, Nyugat-Európában pedig már majdnem mindenkinek.  Az 1980-as évekig Magyarországon a " bekapcsológombos" televízók voltak divatban ( fiatalok kedvéért:ha ki vagy be akartad kapcsolni a tévét, a készülék bal alsó részén volt egy erre a célra szolgáló gomb.A csatornaváltással túl sokat nem kellett foglalkozni, mivel 2 tévécsatorna volt Magyarországon.), a 90-es években kezdtek a frissen rendszertváltott Közép-Európában terjedni a távirányítós készülékek, de még ekkor sem volt egyértelmű, hogy ezen a vonalon fejlődik tovább a hazai televíziózás. De a jövő eldőlt, néhány éven belül győzött a távirányító.  Erre a változásra a szaksajtó is reagált. Nem a tévés:a műszaki szaksajtó. Az Elektron című folyóirat 1992/5. számának 25.oldalán olvashatunk egy cikket Az RC 5-ös kód.Az infravörös távirányítók seciális kódrendszere címmel, amely gyakorlatilag leírja és ábrákkal illusztrálja, hogyan is kell távirányítót készíteni televízióhoz, CD-leját

 Azt hihetnénk, a hulladék-újrahasznosítás illetve a hulladékalapú energiatermelés valami 20.század végi dolog, amit a környezetvédő mozgalmak hoztak be a köztudatba.Pedig nem! 1938-ban egy svájci cég már próbálkozott ezekkel, mégpedig Magyarországon, Budapesten. Villanyáramot, útburkolatot,csatornacsövet akar gyártani a budapesti szemétből egy svájci vállalat- ez a kor Olvasói számára meglehetősen megdöbbentő cikk jelent meg a Magyar Nemzet 1938.december 1-i számának Nemzetgazdaság mellékletében a 9. oldalon. A cikk írója szerint minden kilogramm budapesti szemétből fél kilowatt áramot lehet gyártani, a svájci cég gyártaná le az áramot, amit jelképes áron felajánlana megvételre Budapest városának. Ugyanígy a magyar főváros vásárolhatná meg a szemétből készült útburkolatot,műanyag csöveket. A cikkből az is kiderül, hogy akkoriban Pestszentlőrincen működött a főváros szemétlerakó-központja, de ez már kapacitásainak végén járt. A svájci cég ötlete megoldotta volna Budapest hulladék-prob

 Neuronok, mint logikai eszközök...Hogy 1943-ban a legtöbb ember azt sem tudta, hogyan kell ezt a mondatot érteni, abban biztos vagyok. Két amerikai kutató viszont jóval előrébb járt, mint mások, megkérdőjelezte a szokványos paradigmákat. Warren S. McCulloch és Walter H. Pitts 1943-ban neuronokon, mint logikai eszközökön végzett kísérleteket. Mindez a Tudomány című folyóirat 1988.februári számában közölt cikkből ( David W.Trank és John H.Hopfield:Kollektív számolás neuronszerű áramkörökben) derül ki.  De persze a tanulmány sok más érdekességet is elárul. Az 1960-as években a Kaliforniai Egyetemen már adaptív neuronokat és tanulni képes hálózatokat alkottak ( informatikusok: ugye, ismerős fogalmak ezek?). Csak összehasonlításképpen:Magyarországon ekkor kezdett lassú terjedésbe a televízió.... A cikk természetesen nemcsak történeti áttekintést, hanem önálló kutatási eredményeket is tartalmaz. Megtudjuk, mi a számítási energia, miért nőtt meg az érdeklődés az 1980-as években az " ide

 Fendrik Ferenc írót,újságírót az irodalomtörténet méltatlanul hanyagolja. Legtöbb szakmabeli csak annyit tud róla,hogy ő volt Bulla Emma színésznő férje. Pedig Fendrik nagyon tehetséges író volt,ezt bizonyítja a Sohanapján,délután négykor című írása is,mely a Nők Lapja 1979/50.számában jelent meg. A történet az 1970-es években játszódik,valahol Magyarországon. Irén csinos,harmincéves asszony,férje,János huszonhat-akkoriban nem mindennapi dolognak számított,ha egy házasságon belül a nő az idősebb. Egy reggel egy gerle repül a házuk ablakába,Irén etetni kezdi a madarat,ennek János nem örül. Irén éretlennek,kamaszkorból éppenhogy kikerült felnőttnek tartja Jánost. Munkahelyén ugyanakkor van udvarlója:az üzem nőcsábásza,az izmos(félkézzel elbírja az elektromos írógépet),Rácz Pista nézte ki  magának a csinos fiatalasszonyt. Randira hívja. Miközben Irén randizik,János otthon füstölt csülökkel várja...a történet végét nem árulom el. Nekem az jutott eszembe Fendrik Ferenc novelláját olvasva,h

 Debrecen Magyarországnak mindig is vezető zenei központja volt,élénk hangverseny-élettel,kórusokkal,remek operaelőadásokkal,sztárfellépőkkel. Az 1980-81-es szenzonban olyan neves előadók,hangszeres művészek léptek fel a Cívisvárosban,mint Kocsis Zoltán,Ránki Dezső zongoristák, Virágh Endre orgonista,a Bartók Vonósnégyes, a London Simfonietta és sokan mások.  Hallhatta többek között a debreceni közönség az utóbbi öt év legfontosabb magyar zeneműveit-merthogy a kortárs komolyzene bemutatására is nagy hangsúlyt fektettek az illetékes szervezők-,Bartók:Cantata Profana c.művét,Mozart hárfára és fuvolára írt C-dúr versenyművét,vagy éppen Bartók III.zongoraversenyét.  Aki bővebb és átfogóbb képet akar kapni Debrecen korabeli zenei életéről,annak ajánlom a Zenei Ismertető Debrecen 1980-81 című kiadványt,amelyből mindent megtudhatunk a hazai és külföldi fellépőkről,de még az előadott művekről is.  Azt kívánom,hogy a 21.században minden európai városnak legyen olyan élénk,magas színvonalú zenei

 Talán a nap meteorológiai ( de lehet, hogy a természettudományos világ egészét érintő)  híre Európában, hogy az amúgy rendszerint négy évszakos Kárpát-medence keleti részén- azaz Magyarország keleti megyéiben- 2023. április 6-án délelőtt esett a hó. Szép, apró hószemcsék voltak ezek, melyeket az erős , gomolygó szél bizony befújt az esernyők alá. A közszolgáltatások nagyjából tűrhetően működnek, nincs pánik, az emberke, ha időjásárólm eteorológiáról van szó, már nem lepődnek meg semmin.  Az a helyzet, hogy ahogy súlyosbodik a glovális éghajlatváltozás, kirajzolódik egy tendencia: A kárpát-medence egyre inkább két évszakos időjárási zóna lesz. Emlékeznek: tavaly, 2022. októberében még 24 fok is volt! A négy évszakból marad kettő:a tél meg a nyár. A tavasz, meg az ősz pedig kulturális emlékezetünk része lesz. Sajnos. Én szeretem a tavaszt.  Annak különösen örülök, hogy a helyi média nem keltett pánikot. 

 Azt mondják a szakemberek,hogy Európában-és azon belül Magyarországon-munkaerőhiány van. Ugyanakkor az is igaz,hogy sok frissdiplomás fiatal valahogy nem talál állást. Nem ellentmondás ez? Egy nagyszerű kiadványt ajánlok az érintettek figyelmébe. Az ÁllásStart 2021 című bookazine véletlenül került kezembe,de érdemes volt belelapozni. A legmenőbb szakemberek mondják el,hogyan érdemes önéletrajzot írni(konkrét gyakorlati példákkal,egyesével megjelölve a jó illetve rossz megoldásokat),mire is szolgál a kísérőlevél,milyen típusú pszichológiai alkalmassági tesztek vannak,mi az a stresszinterjú,milyen kérdéseket,feladatokat kaphat a jelölt egy állásinterjún(pl. Ismertessen olyan helyzeteket,amikor konfliktusba került egy ügyféllel.Hogyan kezelte a szituációt?). Egyáltalán:arról is szó esik,miként érdemes pályát választani. Külön cikk foglalkozik a középkorú pályamódosítók,karrierváltók  világával. Ajánlom ezt a kiadványt mindenkinek,aki állást keres,meg azoknak is,akik még jobb állást keres

 Nagyon szép,magabiztos győzelmet aratott Magyarország labdarúgó-válogatottja EB-selejtezőn. Magyarország-Bulgária 3-0. Gólszerzők:Vécsei,Szoboszlai,Ádám. Mindhárom gól nagyon szép. A magyar válogatottban mindenki jól játszott,remek volt az összhang az egyes csapatrészek között. Akár több góllal is nyerhettünk volna. Szép volt,fiúk,gratulálunk Marco Rossi kapitánynak is,csak így tovább a folytatásban is! A Nemzeti Sport című napilapban,valamint ennek internetes oldalán,az nso.hu-n olvasható részletes összefoglaló,sok interjú,és minden,amit erről a meccsről tudni kell.

 Az informatika története mára önálló tudománnyá vált. Jómagam is szívesen nézegetek régebbi számítástechnikai-informatikai szaklapokat. Némi nosztalgia is van bennem-tudjátok,az a bizonyos "hej,amikor még voltam" életérzés.  Kezembe került a PC World magazin 1997.augusztusi száma. Ennrk 16-17.oldalán részletes statisztikát közölnek az akkori magyarországi számítástechnikai helyzetről. Csak egy adat:a férfiak 41 százaléka használt már egyáltalán számítógépet.  Ezen cikk alapján játsszunk egy kis kvízjátékot!Kérdés:1997-ben a magyarországi háztartások hány százalékában volt személyi számítógép? a, 13      b,23    c,33    d,43 Aki nem akarja tudni a helyes választ,ne nézze tovább a cikket! A helyes válasz az a,!Tehát a háztartások mindössze 13 százalékában volt computer. Viszont érdekes,hogy ezen háztartások 66 százalékában egynél több számítógép működött. A diplomások között is csak 26 százaléknak volt otthoni számítógépe!! Más világ volt,az biztos. Gratulálok azoknak,akik elt

 A hagyma mindennapos eleme a magyarok táplálkozásának,valamilyen formában szinte mindennap eszünk hagymát. De mit is tudunk mi,városiak,erről az egyszerűnek tűnő,valójában eléggé bonyolult növényről?Szinte semmit. Ezen segít a Mezőhír című folyóirat 2022.januári számában olvasható cikk. Szerzője Kálmán Anna Léda növényorvos. Címe:A vöröshagyma gyakori kártevői és gombabetegségei. Elég sokmindent megtudunk a hagymáról,úgy általában. Például azt,hogy növényvédelmileg nem egyszerű kultúráról van szó,sok az ellensége. Sajnálatos,hogy 2016 óta szinte folyamatosan csökken a vetésterület és a termésátlag. 2016-ban 2204 hektáron termett 62120 tonna vöröshagyma,2021-ben 1360 hektáron 40 500 tonna vöröshagyma termett Magyarországon. Majdhogynem a felére csökkent a vetésterület,közel 30 százalékkal pedig a betakarított termésmennyiség. Az olcsó import pedig jön... Ezután tér rá a kiváló cikk a hagyma kártevőire. Első helyen a szőlészek által is sajnálatosan jól ismert peronoszpórával foglalkozik

 Újabb, telekommunikációval foglalkozó vállalatban szerzett részesedést a magyat állam- írja a napi.hu  internetes portál ( megtekintve 2023.március 21.10 óra 38 perc). Néhány hónappal ezelőtt, sok vitát kiváltva, a Vodafone Magyarország Zrt-ben lett tulajdonrésze a magyar államnak, most pedig a Yettel Magyarországban szerzett igen jelentős mennyiségű részvénycsomagot az állam nevében eljáró Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. A magyar állam így közvetett tulajdonrészt szerzett a cégben. Eddig a hír. Akkor ez most jó vagy rossz?Én még úgy tanultam ( anno 20.század végén), hogy az önmagában véve nem nagy baj, ha egy államnak van tulajdonrésze bizonyos vállalatokban. A telekommunikációs-távközlési ágazat ugyanakkor igencsak 21.századi téma, trendinek számít mind az átlagpolgár, mind pedig a befektetők körében,tehát valószínűleg- ha jól gazdálkodnak a részvénytulajdonnal- a magyar állam és a magyar emberek tulajdona ezzel a vásárlással igenis nőtt.  Csakhogy ehhez az kell, hogy jól gazdá

 Azt mindannyian tudjuk,hogy Magyarországon igencsak erős a munkát,munkahelyet váltani kívánók aránya. De hogy ennyire...Az index.hu hírportálon olvastam Udvardi-Lakos Luca erről szóló cikkét(megtekintve 2023.február 28.,13 óra 38). A Deloitte könyvvizsgáló cég felmérése alapján a magyar munkavállalók 57 százaléka gondolkodik felmondáson,munkahely-és/vagy karrierváltáson. A megkérdezettek 40 százaléka nyilatkozott úgy,hogy akár alacsonyabb fizetést is bevállalna,ha rugalmas munkaidőben dolgozhatna. 70 százalékuk nyilatkozott úgy,hogy szívesen dolgozna home office rendszerben-más,érdekes adatok mellett  ezek is olvashatók a kiváló cikkben. A HR-munkatársak az utóbbi évek legnagyobb kihívásaival néznek szembe. Elvégre vannak olyan munkakörök,amit egyszerűen nem lehet,csak kötött,jelenléti munkavégzéssel végezni. Viszont vannak olyan munkakörök,szakterületek,melyeket sokkal hatékonyabban lehet rugalmas környezetben végezni. Érdekes,izgalmas évek elé néznek a vállalatok...-és persze a munk

 A kérdésre a rövid válasz: igen. Ugyanis sok embernek a " harcokban"- amint a Népakarat című lap 1956. december 1-i száma 1. oldalán erről beszámol- tönkrement a lakása, hajléktalanokká váltak. Vajon mitől "ment tönkre a lakása" ezeknek az embereknek- kérdezheti a 21.századi történész?...A kormány ( amely  ekkor már a Kádár-kormány, s ugyebár mindig a helyén van), máris intézkedett a probléma megoldása érdekében, s az " elhagyott lakásokat"- értsük a 21.században: a Nyugatra menekült magyarok lakását- ezeknek az embereknek adták át.  A Népakarat egyébként a Népszava " utódja" volt, szakszervezeti napilap... Amúgy a cikk- meglehetősen célzatos tapintatlansággal- említ egy esetet, melynek során a disszidens édesanyja bejelentkezett Nyugatra távozott fia lakásába. Megtudjuk a pontos címet is, sőt, az édesanya nevét is, valamint a disszidált ( fiatalok kedvéért:engedély nélkül külföldre távozott) polgártárs nevét. Személyiségi jogok? Az 1956-os forr

 Már évek óta problémát jelent a háziorvosok öregedése. 2023-ra szinte teljesen elfogytak Magyarországon a fiatal háziorvosok. A Magyar Orvosi Kamara facebook-oldalán közleményt jelentetett meg, ahol is azt olvashatjuk:a 30 éven aluli háziorvosok száma 5 fő. További adat:a ma Magyarországon praktizáló háziorvosok 7 százaléka 40 év alatti. A témáról a 24.hu weboldalon találnak érdekes,elemző cikket. Szomorú hírek ezek. Vajon húsz év múlva kik lesz a háziorvosom? Valami mesterséges intelligencia? Valószínűleg igen. 

 Az orvostudománynak réges-régi problémája,hogy mesterségesen állítson elő emberi testrészeket:inakat,csontokat,ízületeket,izmokat. A computertechnika és a genetika fejlődésével a szakemberek egyre jobb és pontosabb mesterséges testrészeket állítanak elő.  Azt viszont kevesen tudják,hogy a Magyarországon megjelenő Hobby Elektronika című,szakmailag igencsak igényes folyóirat 1995.évi számaiban Pálinkás Tibor többrészes cikksorozatban részletesen leírta,hogyan állíthatunk elő elektrotechnikai úton mesterséges izmot. Sőt,aki ért az elektrotechnikához,rendelkezik megfelelő ellenállással (négyfélére van szükség:egy 180 ohmosra,egy darab egy kiloohmosra,2 darab 100 kiloohmosra),kondenzátorral (1 db 27 pF),félvezetővel, valamint ért a kapcsolási rajzok olvasásához,akár otthon,a garázsban is  előállíthat mesterséges izmot. Nem kell hozzá csillogó-villogó laboratórium,meg sokmillió dolláros eszköztár.  Azt gondolom,az orvosoknak,orvosi műszerészeknek,erre a területre specializált mérnököknek,il

 Én nem tudom,de szerencsére voltak és vannak,akik tudják...A Hobby Elektronika című folyóirat 1996/1. számában olvashatjuk Bassó Andor:2×4 W-os aktív hangfal című cikksorozatának első részét. Szerző azzal-a számunkra,egyszerű felhasználók számára nem túl örvendetes-megállapítással kezdi,hogy az elektronikai cégek gyakran túl magas teljesítményt adnak meg hangfalaik műszaki adatainak felsorolásakor. Szerző mélyen megdöbben azon,hogy az akkori (1990-es éveket írunk) magyarországi műszaki boltok munkatársai ezeket az adatokat kommunikálják a vevők felé,egy kivételt említ a Szerző,amikor is az eladó megsúgta a vevőnek a valós teljesítményt...Ezután ismerteti a megépítendő hangsugárzó szerkezetét,közöl két kapcsolási rajzot is. Nagyon jó,egyedi hangvételű szakcikk. 

 Az informatikatörténet az USA-ban már eléggé előrehaladott tudomány,ha beírod a legnagyobb keresőbe,hogy "informatic history",egész sor találatot kapsz. Több egyetemen is vannak informatikatörténeti kurzusok. Valahol természetes,hogy kialakult ez a tudomány,hiszen maga a szűkebb értelemben vett számítástechnika is már 70 éves! Magyarországon ehhez képest még gyerekcipőben jár a dolog,de azért működik.Már Magyarországon is van a számítógépek történetét bemutató múzeum. Éppen ezért ne dobd ki a régebbi számítástechnikai,informatikai magazinokat!Ezek a kiadványok,régi sajtótermékek,folyóiratok,hasznosak lehetnek az informatikatörténettel foglalkozók számára!Véleményem szerint egyre többen lesznek,akik gyűjtik ezeket! Vagy már vannak is...De van ám olyan tudomány is,hogy játéktörténet. Kevesen művelik,pedig igencsak szórakoztató lehet. A játéktörténészeket is érdekelhetik az informatikai magazinok. Nézegetek jómagam is régebbi számítástechnikai,informatikai magazinokat.A PC Guru