Írott és elektronikus média régen és ma

 A Magyar Konyha gasztronómiai folyóirat 2014.márciusi száma közel 10 oldalon keresztül foglalkozik Szlovákia gasztronómiájával,vendéglőivel. Meg kell mondanunk,a szlovák gasztronómia,vendéglátás kitűnő. Van itt liptói túró,kassai sonka,káposztaleves kolbásszal,káposztaleves gombával,juhtúrós krumplisgaluska,juhtúróval töltött pirog és még sokmindenféle,a tradicionális konyhához ezerszállal köthető étel:káposztás sztrapacska,paprikás sertésmáj hagymával,szóval,rengeteg mindenféle étel-és italspecialitás,nagyjából jól elkészítve. Ha Szlovákiában járunk,érdemes megkóstolni a tradicionális ízeket. Különleges,Európa más részein egyáltalán nem megszokott ízvilággal találkozhatunk.

 A huszadik században sajátos irodalmi műfajjá nőtte ki magát a kutyás történet, s ez a tendecia folytatódik a 21.században is. Az emerek szívesen olvasnak kutyákról, macskákról. ilyen a természetünk.  A Ligt irodalmi és ökológiai folyóirat 1997/6. számában olvashatunk egy kitűnő kutyás történetet Vidor Miklós tollából, címe:Titus- változó perspektívából. Voltaképpen megismerjük azt a történetet, ahogyan a gazdi és kutya egymásra talált. Van itt bujkálás a gyomok között, autó általi gázolás, meg minden, amit a kutyás gazdik átélnek.  Jó kis novella ez ( pontosabban, a folyóirat meghatározsa szerint: képaláírás). engem leginkább az antropomorfizálás zavar. Vior úgy beszél a kutyáról, mint egy emberről. Pedig nem, ezt nem szabad. A kutya állat, az ember legjobb barátja. De nem több. Amúgy a novella kitűnő, rendkívül személyes. 

 Nagyon fontos szerepet játszottak a második világháború történetében az ellenállási mozgalmak. A történeti kutatás mára jórészt felderítette ezen mozgalmak történtét, ismerjük a főbb szereplőket, a társadalmi-politikai hátteret, az ellenállás által elért fontosabb katonai sikereket.  A történettudomány ezen eredményeit összegzi a Hadi Krónika című folyóirat 51.számában olvasható A szabadság védelmezői című, nyolcoldalas, remekül illusztrált cikk. Sajnos, a Szerző nevét nem közölték, pedig érdemes volna. A cikkben olvashatunk a francia, a norvég, a dán,a belga, a holland ellenállási mozgalmakról, illetve a lapszám további cikkeiben részletesen elemzik a német és a szovjet ellenállási mozgalmat ( megjegyzem: Magyarországon is volt ellenállás, erről egy szó sem esik).  Ajánlom a cikket és a teljes lapszámot középiskolában tanító történelemtanárok figyelmébe. Pl.egy-egy ország ellenállási mozgalmáról szóló anyagot ( nem hosszú) ki lehet adni a diákoknak önálló feldolgozásra. Nagyon érdeke

 Az Alföld irodalmi,műveszeti és kritikai folyóirat 2003/4.számában jelent meg Kovács András Ferenc:Hommage ā Eaton Darr című verse.Több,mint húsz éve született a vets,de a 2020-as évek embere számára is bőven van mondanivalója. Kovács András Ferenc költeménye groteszk hangulatú világértelmezés,ha egy mondatban szeretném összefoglalni lényegét.A világot szerinte torz,abszurd jelenségek uralják. A költő szerint az erkölcs kiveszett a világból,minden elüzletiesedett. A családi kapcsolatok értéke is megkopott. A politikában megjelentek a populista erők,a valódi felemelkedésen munkálkodóknak esélye sincs. A látszatvilág ural mindent,a belső értékek nehezen jutnak felszínre.És nem is nagyon látszik,hol lehetne kiút ebből az állapotból. A pesszimista világlátást ellensúlyozza Kovács András Ferenc humora,ironikus-groteszk,odamondogatós nyelvezete. Kitűnő vers.

A magyar irodalom iránt érdeklődőknek mindenképpen rdemes elolvasni az Alföld folyóirat 2003/4. számában a tragikus sorsú Borbély Szilárd esszéjét, melynek címe: Hét elfogult fejezet a magyar líráról.  2003 volt az az év, mikor is megszületett Magyarország első irodalmi Nobel-díja, mégpedig Kerrtész Imre volt a díjazott. Nagyon nagy politikai-és tegyük hozzá: emberi, szakmai- vitákat váltott ki a díj odaítélése. Borbély Szilárd nem ezekkel a vitákkal foglalkozik, hanem azzal, hogy a magyar irodalom alapvetően líra-középpontú irodalomként határozza meg önmagát, míg Európában inkább a magyar próza alkotásaira figyelnek. Azt gondolom, ez húsz évvel a tanulmány megjelenése után is igaz. Ha fel kellene sorolni 19.századi alkotókat, a legtöbb ember költőket sorolna. Ugyanez a helyzet a 20.századdal.  A huszadik század végén- mutat rá Borbély- megszülettek újabb műfajok, pl. a slam-poetry, illetve az interneten is terjedni kezdett az irodalom.  Ma,2023-ben vajon líra-centrikus a magyar iroda

 Tandori Dezsőt (1938-2019) általában költőként tartja számon az irodalomtudomány. Pedig esszéistaként is jelentőset alkotott. Az Alföld irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 2003/4. számában jelent meg A " geometria".Felvettem egy rendszert című esszéje.  Tandori arról gondolkodik, létezhet-e ( platóni értelemben, de ezt nem mondja ki) ideális pont, kör, vonal. Arra a következetetésre jut, hogy mivel minden egy pontból indul ki, nem létezhet. A geometriai alakzatok pusztán fakticitásukban léteznek, nincs ideájuk. De ez csak a végkövetkeztetés, vagy pedig az sem. A lényege ennek a prózai műnek a Tandori-féle szellemesség, a mindenféle metafora, a főnevesített szavak, a játék a nyelvvel. Amely ( valamilyen oknál fogva) itt nem jelöl. Hiszen nincs távolság.  akkor meg minek jelöljön bármit is. 

 A sporttörténelem mára a történettudomány önálló ága lett. A Századok történettudományi folyóirat 2023/4. számában egy rnedkívül érdekes és izgalmas tanulmányt olvashatunk Kiss László és Mitrovits Miklós tollából. A címe:A sport és a szakszervezetek-a sportegyesületi struktúra átalakítása Kelet-Közép-Európában.  Megtudjuk a tanulmányból, mit is jelentett a szovjetek által uralt országok sportéletében meghonosodó szovjet modell, megismerkedünk kelet-közép-európai történetekkel, megtudjuk, hogy alakultak át a nagy egyesületek Csehszlovákiában, Lengyelországban, Magyarországon és a térség többi államában. Szinte időutazást teszünk az 1940-es-50-es évekbe, amikor az MTK-ból Bástya lett, a Fradiból Kinizsi, az UTE-ból pedig Újpesti Dózsa. Látjuk azt is, hogy az átalakulás bizony eléggé antidemokratikus módon, a kommunista elveknek és gyakorlatnak megfelelően ment végbe.  Ez utóbbi nagy baj. De, hogy egy kis véleményt is hadd fűzzek a taulmányhoz:nem helyeslem, ahogy a dolgok végbementek,

 Bevallom,puszta véletlenségből került kezembe a NézőPont folyóirat 2022.tavaszi száma. Átlapozom,gondoltam.A 82.oldaltól kezdődően olvashatjuk Vitéz Ferenc Kétperceseit. Elsőrangú irodalmi élmények.  Nem Örkény-utánérzések,teljesen egyedi látásmód sugárzik a művekből. A főhős bizonyos J.Károly,aki teng-leng az élet árnyékosabbik oldalán,de ez őt annyira nem zavarja. Pénzt nyer sorsjegyen,erre lejár a sorsjegy. Gondolja,olvas egyet,erre bezárják a könyvtárba,mert a könyvtárosnőn az olvasószemúvege van. Ezek a kétpercesek a mai magyar valóságról szólnak,örömről-bánatról. Javaslom mindenkinek olvasgatásra. Lesznek,akik magukra ismernek. 

 A pszichológia egyik legismertebb és legnépszerűbb ága a fejlődéslélektan. A tudományág egyik nagy kérdése az,hogy az ember egyes életkori szakaszainak van-e mindenkire érvényes,kötelező feladata. E.H.Erikson szerint van. Erről a Közösség folyóirat 2018/4. számában olvashatunk(Dr.Kálmánchey Márta:Fejlődési feladataink). Az óvodáskorban felszabadult játékosság a jellemző,a serdülőkorra az önazonosság-keresés,a felnőttkorra a gondoskodás stb. Tehát minden egyes életszakaszra jut valami általánosan kötelező feladat. Erikson ezen elméletének kritikusai -s erről már nem szól a cikk-inkább az egyéni élethelyzetek fontosságát hangsúlyozzák. Pl. vannak emberek,akiknek felnőtt korban kell önazonosságot keresniük,pl. ha új országban kezdenek új életet. Vannak idősek,akiknek gondoskodniuk kell,pl. akkor,ha házastársuk lebetegszik. Szóval,az elmélet kritikusai szerint Erikson egy sémát vázolt fel,amelytől mindenféle irányban lehetnek eltérések. 

 Nagyon szeretem a libahúst is,a céklát is. Gyermekkoromban nagyon sokat ettem ezeket az ételeket. Talán ezért ragadott meg a Magyar Konyha folyóirat 2016.novemberi számának 42.oldalán található recept. Az étel neve:Füstölt libamell.  A füstölt libamellen kívül kétfajta céklát,kanadai sütőtököt,gránátalmát,diót és sokminden más egyebet tartalmaz ez a csodálatos étel. A magyaros gasztronómia igazi remekműve,már ránézni is élvezet,természetesen az ételfotó is remekül sikerült. Talán nem érdektelen megjegyezni,hogy az ínycsiklandozó étel egy Márton-napi fesztiválra készült. 

 Mindig élvezettel olvastam az olyan beszámolókat, melyekben régészek, paleontológusok írják le, hogyan sikerült egy-egy értékes leletet felfedezni, az utókor számára megmenteni. Az efféle cikkek nemcsak az adott tudományterület szakemberei számára lehetnek érdekesek: ha netán egy pályaválasztás előtt álló ifjú pásztázza végig a sorokat, esetleg kedvet kaphat ahhoz, hogy a szóban forgó szakterületet válassza hivatásául. Az Élet és Tudomány ismeretterjesztő folyóirat 2020/32. száában olvashatjuk Katona Lajos Tamás cikkét A baróti őselefánt címmel. Nagyon érdekes, egészséges izgalmakat keltő olvasmány. Arról szól, hogy 2008-ban, egy bányában, megtalálták és megmentették egy őselefánt ( masztodon) lábcsontjait. Remek stílusban íródott beszámoló, szinte ott érezzük magunkat, amikor a markológép " valami különöset" tesz hozzáférhetővé, vagy, amikor Szerző éppen preparálja a csontokat. Érdemes lenne a cikket középiskolákban, biológiaórákon ismertetni. Eleven, ugyanakkor bevezetést

 A sztereotípia- kutatás a modern pszichológia egyik legkurensebb ága. Azt vizsgálják a kutatók, hogy hogyan befolyásolják döntéseinket, életminőségünket a társadalomban meghonsodott különféle sztereotípiák. Magyarban a kifejezést " előítélet"-nek fordítjuk, azt gondolom, ez túl erős,érdemes lenne inkább " meghonosodott tévhit"-ekről beszélni. Az Élet és Tudomány folyóirat ( melynek, nem szégyellem, igen nagy kedvelője vagyok), 2020/32. számában Olvashatjuk Mannhardt András:Fájdalmas sztereotípiák című írását. Ez a cikk egy német kutatócsoport fájdalommal kapcsolatos kutatásait vizsgálta. Eléggé meghonosodott ugyanis az nézet, hogy a férfiak jobban bírják a fájdalmat, mint a nők. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy ez igaz-e. Arra jutottak, hogy nem lehet megállapítani, hogy melyik nem képviselői tűrik jobban a fájdalmat. Ám volt a kísérletnek egy második fázisa is. Az alanyok egy részének azt mondták, az evolúció sajátosságai miatt a férfiak bírják jobban a fájd

 A Magyar Krónika-amely szerényen "magazin"-nak titulálja önmagát,szerintem a "folyóirat"címke sokkal jobban illene hozzá-98-99.dupla számában,mely 2022.július-augusztusában jelent meg,olvashatunk kitűnő cikket Rosta Gábor főiskolai tanárról,a Városi Kertek Egyesület elnökéről és az általa képviselt mozgalomról.A cikk Póla Gergely és Máth Kristóf munkája. Megtudjuk a cikkből,hogy a városi kertek mozgalma az Egyesült Államokból ered,a világháborúk idején a kormányzat igyekezett élelmiszer-önéllátásra ösztökélni a lakosságot. A háború alatt létesített városi kertek egy része aztán a háború után is tovább működött. Rosta Gábor beszél arról,milyen nehézségekbe,bürokráciába ütközött a mozgalom magyarországi beindítása.Ma már Budapesten és Szentendrén működnek városi kertek. Szó esik a rendszer működésének alapelveiről is.A földterület közös,de mindenkinek saját parcellája van,aźért felel. Mindenki csak saját  használatra termeszthet virágot vagy élelmiszer-növényt. Kezdé

 Erle Stanley Gardner nevét elsősorban Perry Mason- regényeiről ismerjük, ahol is a csaavaros eszű ügyvéd mindig bebizonyítja, hogy ügyfele ártatlan.  Kevésbé ismert, hogy Erle Stanley Gardner remek novellista is volt. AZ IPM ( mely tudományos- ismeretterjesztő magazin létére rendszeresen közölt krimi és sci-fi novellákat, erről a gyakorlatról a korban igencsak parázs viták folytak, volt ismerősöm, aki emiatt mondta le az előfizetést) 1978/2. számában olvashatjuk a neves amerikai krimiszerző Fenyeget a múlt című krimijét.  A fiktív történetnek voltaképpen három szereplője van. George Ollie valamikor balhés fiú volt, több bűncselekményt is elkövetett, de ezekért leülte a büntetést, és jó útra tért: egy teljesen korrekt motelt vezet. CSakhogy egykori társa, Larry kiszabadul, megjelenik a motelban, és bántani kezdi George-t. Tulajdonostárs akar lenni, zárás után megjelenik, elrabolja a bevételt, stb. George nagyon fél Larrytől, mert a börtönből szabadult férfi csak az erő nyelvén ért. Ste

 Az Alföld irodalmi,művészeti és kritikai folyóirat 2016/11.számában jelent meg Izsó Zita:A menekülők éhségsztrájkja című csodálatos verse. Szól igazságról és hazugságról,titkokról és valami dolgoknak eltitkolásáról,a hazugságról és a lázadásról,lelkiállapotokról,testről és lélekről. Van a versben valami egészen egyedi módon spirituális,engem ez fogott meg. De gondolatok és képek egész kincsesháza ez a szabadvers,érdemes elolvasni.

 Dobrudzsa Románia területén található, a Duna és a Fekete-tenger által határolt terület. Van ugyan szomorú történelmi múltja, de itt most nem erről szeretnék beszélni, hanem ennek az Európában egyedülálló vidéknek elképesztő természeti szépségeiről. Az Erdélyi Gyopár című turisztikai folyóirat 2005/6. számában jelent meg egy nagyon jó cikk, Madarak az őszi Dobrudzsában címmel, szerzője Szabó D. Zoltán illetve a fotós Jakob Augustin. Remekül megfigyelhetők Dobrudzsában a madarak élőhelyei, táplálkozásuk, viselkedésük. Nagyon fajgazdag vidék ez, a cikk az alábbi madárfajokról tesz említést: - vörösfarkú egerészölyv - békászó sas - kígyászölyv, - fekete és fehér gólya - héja - kékes rétihéja - búbos vöcsök - kuvik - búbos pacsirta - rózsás gödésny - füstifecske - ugartyúk - borzas gödény - fenyérfutó - havasi partfutó Nem akármilyen biodiverzitás. Ajánlom a cikket mindenkinek, aki valamilyen formában madarakkal foglalkozik. Feltétlenül el kell ide látogatnia! A cikk pedig, még egyszer mo

 A Metagalaktika 4.kötetében,mely 1983-ban jelent meg,olvasható Damon Knight:Anachron című sci-fi novellája,mely az emberiség által egyik legnagyobb kíváncsisággal övezett problémát,az időutazás kérdését tárgyalja. A fikciós történetben két testvér lakik egy lerobbant,patkányoktól hemzsegő nápolyi kastélyban. Peter gazdag ember,gyakorlatias,materialista gondolkodású. Igazi ragadozó természetű műgyűjtő,aki nem specializálja magát,gyűjt mindent. Harold kísérletező kedvű tudós,akit nem érdekel sem a gyűjtés,sem a pénz. Egyszer buborékfelhőt hoz létre,melyen át közlekedhetünk az időben. Peter szeretné gyakorlatban hasznosítani az új találmányt. A dolognak az lesz a vége,hogy az egyik testvér eltűnik... A Metagalaktikát folyóiratként értelmezem,egyrészt azért,mert folyóiratokból közölt válogatást,másrészt azért,mert ISSN száma van,ami pedig a folyóiratoké. Damon Knight novellája remek,váratlan húzásokkal övendezteti meg a sci-fi rajongóit.

 Az Alföld folyóirat 1973/2.számában olvasbatjuk Ratkó József:A szótlan napokból c.versét. A kivételesen tehetséges,a magyar irodalom nagy reménységének tartott Ratkó József-finoman szólva-nem volt a kádári kommunista hatalom kedvence. Nem kapott Kossuth-díjat,pedig kijárt volna neki.1989-ben hunyt el,mindössze 53 évesen. A szótlan napokból című szabadvers minden során átsugárzik Ratkó rendkívüli tehetsége. A vers az elmagányosodásról, a 20.század egyik alapvető emberi nyomorúságáról,az elidegenedésről szól. Van egy sora,ami  döbbenet:"Kívánkozom a falba.". Szürreális  képek sugározzák a magányosságot, a farkas,melynek szeme hol elvadul,hol megszelidül-teljes döbbenet. A vers tehát a Debrecenben megjelenő Alföld folyóiratban olvasható. Aki nem tudja beszerezni s nincs Arcanum-előfizetése,az Ratkó József válogatott művei között megtalálja. 

 2016-ban Magyarország és Törökország volt díszvendége a világ leghíresebb gasztronómiai világkongresszusának,a spanyolországi San Sebastianban rendezett Gastronomikának. Az eseményről részletesen beszámol a Magyar Konyha folyóirat 2016.novemberi száma. Megkóstolhatott itt a közönség mindenféle magyaros ételt:gulyást,csülköt,paprikás krumplit,paprikás csirkét,mindenféle mangalicából készült ételt,libamájat,somlói galuskát,rigójancsit,lúdlábtortát,zserbót. Ízlett nekik. A cikk kitűnő. Megéheztem...

 1970 egy forró éjszakáján francia geológusok tartottak hazafelé a szaharai éjszakában. Amikor megálltak egy ponton,hogy helyzetüket meghatározzák,lenéztek a lábuk alá. Csodálatos és meghökkentő volt,amit láttak. Csontok mindenütt. A többiről már Maron Ferenc:Holtak városa a Szaharában című cikke számol be,mely a Delta ismeretterjesztő folyóirat 1972/5. számában olvasható. A francia geológuscsapat megtalálta a Szahara őslakóinak egyik temetőjét. Tintane és Chami területén,amely ma Mauritániához tartozik,megkezdődtek a rendszeres feltárások. A neolitikus korból származó leletek között akadt olyan halott,akinek kezét megkötözték. Kitaláljuk,hogy miért?