Történelem:Eger ostroma 1598-ban

 Nagyon keveset tud az átlagmagyar Eger második,1598-as ostromáról. Az ostromra az úgynevezett hosszú táború vagy tizenötéves háború (1593-1606) keretein belül került sor. A régebbi tankönyvek szerint az őrség gyáván feladta a várat. Marosi Endre tudományos kutatónak az Élet és Tudomány ismeretterjesztő folyóiratban megjelent cikke árnyalja ezt a képet. Nézzük,hogyan!

1. Eger vára az 1552-es ostrom során építészetileg nagyon rossz állapotba került. A Habsburg udvar csak 1572-ben,húsz év múlva dolgozott ki tervet a renoválásra. Ottavio Baldigara igen modern,ötbástyás várat tervezett. Tervét elfogadták,de jóval kevesebb pénzt adott Miksa császár kincstára az előzetesen elfogadottnál. Így aztán csak két bástya épült meg.

2. Az 1598-as ostrom kezdetén a támadó törökök létszáma kb. 100 000 fő,a védőké 3400 fő. Magyarok,német és vallon zsoldosok védték a várat. Nyáry Pál kapitány és Cogonara császári biztos állandó vitában állt egymással. A lőportorony felrobbanása után a védők létszáma 1900 fő. Ekkor a védők a vár feladását követelték. Ezt Nyáry meg is tette. A kapitány török fogságba került,de megszökött onnan,és kihallgatásra jelentkezett Miksa császárnál,aki-mint a haditörvényszék-ártatlannak találta a kapitányt. 

Marosi Endre cikke érdekes,ismeretlen foltját tárja fel a magyar történelemnek.

(Marosi Endre:Gyávák voltak-e az egri hősök utódai?Élet és Tudomány,1978/29.914-917.)