Írott és elektronikus média régen és ma

 A Reader'Digest amerikai folyóirat 2008.novemberi számában olvashatjuk Kenneth Miller kitűnő cikkét. Egy házaspárról szól,akiknek hármasikrei születtek. Mindhárom kislány siket és vak. De az anya nem adta fel. Az apa lelépett,de Liz hamarosan új párt talált,aki saját gyermekeiként szereti a kislányokat. Különböző terápiás módszerek segítségével az ikrek már megtanultak néhány szót,sőt,egy merőben új eljárásnak köszönhetően a gyerekek olykor már összefüggően képesek,pár szó erejéig, kommunikálni. Hogy mi ez az eljárás,azt megtudhatják Kenneth Miller írásából. Az én szememben ez a pár de főképpen az anya:hős. Amerikában simán megtehette volna,hogy "lepasszolja"vagy meg sem szüli a meglehetősen sok gonddal járó kicsiket. Liz és párja mégis felvállalták a három picit. És,amint azt elmondják,csodálatos életük van. Itt van Isten... Kenneth Miller:Úton a fény felé. Reader's Digest,2008.november,94-103.o.

 A Reader's Digest magazin 2008.novemberi száma cikket közöl a magas vérnyomásról, azaz a hipertóniáról. Ami a cikkben- Dr.Vásárhelyi Barna írása- benne van, az mind jó és szép. Okos,bölcs, tanító jellegű. Számszerűsítik a megfelelő értékeket, elolvashatjuk, mi is az a vérnyomás, kiemelt szövegrész foglalja össze a rizikófaktorokat, és azt, hogy mit kell tennie annak, aki hipertóniás lesz. Szóval, úgy tűnik, hogy minden megvan, aminek meg kell lennie. Az egész írás szellemiségével akadnak gondjaim. Mindössze két mondatot szánnak a legfontosabb rizikófaktorra, a stresszre. Pedig, ha a magas vérnyomással küszködőknek sikerülne kiküszöbölni vagy legalábbis csökkenteni életükben a stresszt, az nagyon sok ember vérnyomását visszaállítaná a hőn áhított 120/80 HgMm értékre. Csakhogy ebben a rohanó világban hogyan küszöbölje ki az ember a stresszt? Ezt a kérdést a cikk fel sem teszi, nemhogy megválaszolná. Én azt gondolom, ebben a pénzcentrikus, pörgős, rohanó világban csupán egyetlen módo

 A Ferencváros labdarúgócsapata 2-2-t játszott a Dinamo Kijevvel BL-meccsen. A Fradi a második félidőben szerzett két góllal egyenlített.  Az ukrán média túlnyomó többsége az egész meccsen a Dinamo Kijevet látta jobbnak, szerintük a Ferencváros csak szerencsével szerzett pontot, illetve, a Dinamo Kijev engedte ki kezéből a győzelmet.  Én nem tudom, ezek az újságírók melyik meccset nézték, én nem ezt láttam. Én bizony úgy számoltam,hogy a 2.félidőben a Kijev 0 kapuralövést eresztett meg. Akkor meg milyen alapon beszél az ukrán média "az utolsó pillanatban elvesztett három pontról"? Szerintem a helyes értékelés ez:az első félidő a Dinamo Kijevé volt,a második játékrész a Ferencvárosé. Tehát igazságos a döntetlen. 

 2008-ban a Reader's Digest folyóirat felmérest készített a világ akkori vezető országaiban,melynek témája:mi miatt aggódnak az emberek? Ausztráliában a megkérdezettek 33 százaléka aggódott a környezeti problémák miatt. Ezt én jó jelnek tekintem egy társadalom érettsége szempontjából. Ugyanakkor két tényező bizonyosan hozzájárul a zöld szemlélet terjedéséhez. Az egyik az iskolai oktatás,körmyezeti nevelés,másik pedig maga a környezet. Utóbbit nem kell magyarázni. Aki járt már Ausztráliában,az tudja,hogy nem akármilyen természeti környezetben élnek az ottani emberek. Az oktatás-nevelés pedig nem tesz mást,mint arról tanít,amit az emberek látnak. Miért nem tanul egy magyar iskolás a saját környezetéről? Miért ugyanazt tanulja egy zala megyei hatéves gyerek,mint egy hajdú-bihari? A magyar iskokai oktatás elképesztően uniform. Arra ügyelnek,hogy minden gyermek ugyanazt tanulja. Merthogy oktatáspolitikusaink szerint így egyenlők az esélyek.  Nincs igazuk. Egy kusgyereknek először a sajá

 A koronavírus-járványnak már 43 milliónál is többen esetek áldozatul, ennyien fertőződtek meg a világon. Ez hatalmas szám, majdnem annyi, mint Magyarország lakosságának ötszöröse. A legtöbb fertőzött az USA-ban él, a soron következő két ország India és Brazília. Mást nem tehetünk: a betegeknek gyógyulást, az egészségügyi személyzetnek pedig kitartást kívánunk! 

 A Honismeret folyóirat 2020/5. számában jelent meg egy nagyszerű visszaemlékezés, mely Lóczy Lajos halálának 100.évfordulójára íródott. Brezsnyánszky Károly cikke (6-12.o.) nagyszerűen összefoglalja a magyar földrajztudomány egyik atyjának tudományos munkásságát, ideértve a kínai expedíciót is. De ami igazán érdekes számomra az az ember. A kortársak szerint Lóczy Lajos professzor kizárólag a tudományának élt.  Egy kicsit továbbgondolva Brezsnyánszky Károly nagyszerű írását: Olyan volt a kor, a Monarchia kora, hogy megtehette. Manapság egy bármily kvalitásos tudós, bármelyik tudományterületen mozogjon is, nem teheti meg, hogy csakis a tudománynak éljen. Merthogy ott van az a bizonyos pénz, ami minden egyetem minden tanszéke számára létkérdés, úgyhogy írni kell a pályázatokat, kigondolni az újabb és újabb, talán eladhatóbb kutatási projekteket, úgyhogy manapság egy tudós egyszerre kutató, önmenedzser és intézményi menedzser. Szerencsés alkat, akiben ez három így együtt van, azok az tané

 A Magyar Tudomány című folyóirat 2020.10.számában jelent meg Fábri György egyetemi docens tanulmánya az egyetemi rangsorokról. Ezeket a rangsorokat mindannyian ismerjük: melyik intézményben hány szak van, mennyi a hallgatói létszám, doktori fokozatokkal rendelkező oktatók száma, stb, és még rengeteg adt szerepel az ilyen rangsorokban.  Fábri György, az ELTE docense szerint ezek a rangsorok posztmodern jelenségek, mivel társadalmi és gazdasági szempontokat visznek be az alapvetően meritokratikus tudomány világába. Másfelől eléggé torzítanak, mivel a nagyobb gazdasági lehetőségekkel rendelkező felsőoktatási intézmények óhatatlanul kedvezőbb pozícióba kerülnek.  A kiváló tanulmány elemzi azt is, milyen lehetőségei vannak a magyar felsőoktatási intézményeknek, hogy feljebb kerüljenek a rangsorban. Megállapítja, hogy a publikációs lehetőségek bővítése aránytalanul nagy erőforrásokat igényelne, inkább a személyes kapcsolatokban, pl. díszdoktorok avatása által, lehet előrelépni.  A Magyar Tu