Az egyetemi rangsorokról közöl tanulmányt a Magyar Tudomány

 A Magyar Tudomány című folyóirat 2020.10.számában jelent meg Fábri György egyetemi docens tanulmánya az egyetemi rangsorokról. Ezeket a rangsorokat mindannyian ismerjük: melyik intézményben hány szak van, mennyi a hallgatói létszám, doktori fokozatokkal rendelkező oktatók száma, stb, és még rengeteg adt szerepel az ilyen rangsorokban. 

Fábri György, az ELTE docense szerint ezek a rangsorok posztmodern jelenségek, mivel társadalmi és gazdasági szempontokat visznek be az alapvetően meritokratikus tudomány világába. Másfelől eléggé torzítanak, mivel a nagyobb gazdasági lehetőségekkel rendelkező felsőoktatási intézmények óhatatlanul kedvezőbb pozícióba kerülnek. 

A kiváló tanulmány elemzi azt is, milyen lehetőségei vannak a magyar felsőoktatási intézményeknek, hogy feljebb kerüljenek a rangsorban. Megállapítja, hogy a publikációs lehetőségek bővítése aránytalanul nagy erőforrásokat igényelne, inkább a személyes kapcsolatokban, pl. díszdoktorok avatása által, lehet előrelépni. 

A Magyar Tudomány folyóirat 2020.10. számának első része egyébként teljes egészében az egyetemi rangsorokkal foglalkozik. Akiket érdekel a téma, itt bőséges és nagyon színvonalas anyagot találnak. 

Személyes megjegyzés: Nekem, aki egyszerű tanárként végeztem az egyetemen, az jutott eszembe: még jó, hogy nem rangsor szerint választottam egyetemet, hanem az érdeklődési köröm szerint, és persze a saját gazdasági lehetőségeimet alapul véve. 

Fábri György:Van-e kiút az egyetemi rangsorok bűvöletéből? Magyar Tudomány, 2020/10.1309-1317.