Na, ezért nem jutunk ki a világűrbe- egy Asimov-novellán nevetve
Isaac Asimov egy korai novellájában elmagyarázta, miért is nem tud az ember felemelkedni a világűrbe... Az 1950-es években járunk. egy amerikai kisváros seriff-irodájában ketten tartózkodnak: a seriff meg a helyettese. A seriff- akinek különböző üzleti érdekeltségei is vannak a városban- éppen az adóbevallásához számolgat. Felvehetne könyvelőt is, de azoktól fél. A helyettes eközben kifelé bámul az ablakon, mivel nincs ügy, amely nyomozást igényelne. Ekkor látja, hogy repülő csészealj ereszkedik le, és két férfi száll ki belőle. Pár perc múlva a két úriembert a seriff irodájában találjuk. Innentől elszabadul a humorláda, kinyílik a teteje, s félreértések sokasága bontakozik ki a szemünk előtt. A végén pedig megtudjuk a kiábrándító valóságot, azaz azt, hogy az emberiség miért nem jut ki a világűrbe. Érdekes a cselekmény ideje: 1956-ban járunk. a szovjetek jövőre lövik fel a Szputnyikot... Asimovnak volt humora, nem erről ismert, nem ezért szeretjük, de volt neki. Tudott nevet...