Jemnitz Sándor naplójából
Jemnitz Sándor nevét ma már kevesebben ismerik, pedig a két világháború közötti Magyarország szellemi életének meghatározó alakja volt. Zeneszerző, zenész, Bartók Béla barátja, ő írta az első pozitív hangvételű kritikákat Bartók műveiről.
1936-os naplójából- melyet az Ezredvég folyóirat 2012.május-júniusi száma közölt- néhány dolgot emelnék ki:
- Jemnitz nem volt világtól elvonuló, elefántcsonttornoyban élő művészlélek, nagyon is benne élt kora társadalmi- politikai valóságában. Aggasztotta a szélsőjobboldal előrenyomulása, különösen Németország esetében.
- Rendkívül zsúfolt, ideges, feszült életet élt, rengeteget dolgozott, mégis, állandó pénzszűkében volt.
- Bartók elismerően nyilatkozott Jemnitznek az ő művéről írt kritikájáról. Kiemelte, hogy Jemnitz azon kevesek közé tartozik, akik megértik őt.
- Alig észrevehető a szövegből, hogy Jemnitz rajongott Basilides Máriáért, a kor ünnepelt énekesnőjéért. Nagyon fel volt háborodva, mikor egy kisebb rendezvényen színpadra lépés előtt két órát várakoztatták Basilidest.
És még nagyon sok dologról szó esik az 1930-as években írt naplókban, érdemes eleolvasni a közlést!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése