A média ellenséges a labdarúgó Szuperligával szemben. Vagy mégsem?

 Bekövetkezett az,amit vezető labdarúgó-szakemberek már évek óta jósoltak. Kettészakad az európai labdarúgás. 11 topklub bejelentette:megalakítják a húszcsapatos Szuperligát,azaz egy mindentől és mindenkitől független európai topbajnokságot,meghívásos,licenc-birtoklós rendszerrel. Az UEFA nemtetszését fejezte ki,korábbi éljátékosok leplezetlen csalódottságuknak adtak hangot. De hogyan reagált a hírre a média?

Szemlézve a nagy nyugati sajtóorgánumokat,többnyire negatív a reakció. Egy ilyen új Szuperliga létrejötte ugyanis alapvetően rendezi át a sportközvetítések piacát. Az lesz a nyerő csatorna,akik irdatlan eurómilliókat kifizetve megszerzi a Szuperliga meccseinek közvetítési jogát. A BL-ha egyáltalán megmarad-jóval alacsonyabb rangúvá válik,ebből adódóan kevesebb nézőt is vonz,az Európa Liga pedig teljesen eljelen téktelenedik. 

Vagy mégsem?Van esély arra,hogy a BL-illetve EL-meccseket közvetítő televíziók,rádiók megőrizhessék táborukat,illetve hirdetési bevételeiket. Több,futball-hatalomnak ugyanis nem lesz csapata a Szuperligában. Nem lesznek ott a németek-hacsak addig rá nem bírják a Bayern Münchent a csatlakozásra-az oroszok,a görögök,a svédek,az osztrákok stb. A helyi kedvenceket tehát továbbra is a hagyományos médiaorgánumokon láthatják-hallhatják az érdeklődők. 

A médiának tehát nem kell aggódnia. Sokkal inkább a futballszakmának,főleg a válogatott játékosoknak. Ha én xy csillagászati összegeket keresek valamelyik Szuperliga-klubban,kétszer is megfontolnám,hogy elmenjek-e játszani a Málta vagy San Marino elleni VB-selejtezőre. Hátha lesérülök,mint a mi Kalmár Zsoltink Andorra ellen...

Szóval,nagy átalakulás előtt a labdarúgás. Szakmai részről higgadtság szükségeltetik,a média pedig úgyis megtalálja a maga új üzleti pozícióit.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A trianoni béke, más nézőpontból

 Az első világháborút lezáró Párizs környéki békék közül talán a trianoni békeszerződés ( 1920) bolygatta fel legjobban Európa térképét, hiszen megszűnt az Osztrák-Magyar Monarchia, területén új államok jöttek létre.  A Demokrata című hetilap 2023.szeptember 27-i számában interjú jelent meg Illik Péter történésszel, aki az eddigiektől teljesen más szempontból vizsgálja Trianont. Ő azt kutatja, hogyan reagált a magyar és az európai közvélemény Traionra. Valóban sokkhatásként érte a magyar társadalmat Trianon-értve ezalatt azt:valóban nem számított rá senki? Hogyan reagáltak erre a történelmi tragédiára a magyarság különböző társadalmi rétegei, csoportjai? Pár évtizedet előreszaladva az időben: később hogyan szóltak a hivatalos fórumok a Horthy-rendszerről? Ezekkel, az ún. recepciótörténeti témákkal foglalkozik Illik Péter. Nagyon intelligens, és elgondolkodtató interjú. Az embernek az jut eszébe, érdemes volna a pszichológiai-szociálpszichológiai megközelítést a történettudomány más ter
További információk

Környezetvédelem és adórendszer- ritkán hallunk erről a médiában

 A 20-21.században a fejlett államok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a környezetvédelemre. Próbálják növelni azon eszközök számát, mellyel tehetnek a globális környezeti problémák ellen.  Ezen eszközök egyike a különböző környezetvédelmi adók, díjak, illetékek bevezetése. Erről a kérdésről a mainstream médiában nagyon keveset hallunk, ezért is keltette fel az érdeklődésemet egy, a Debreceni Szemle című folyóirat 1997/1. számában megjelent cikk. Kuti István és Szolnokiné Karkus Mária tanulmánya kitér az adók bevezetésének módjára, a fogalmi problémákra, bemutat bizonyos csoportosításokat, s felvet különböző kérdéseket: mekkora az adók ösztönző hatása? Egyáltalán: mennyire célszerű ezen környezetpolitikai adók alkalmazása? Hogyan rendelkezzenek a befolyt összegek felhasználásáról? Egyáltalán: melyik szerv jogosult kivetni ilyen adókat: az állam, az országgyűlés, vagy erre szakosodott szervezetek?  Foglalkoznak egy nagyon speciális közgazdasági folyamattal, a környezeti vagyon-növekedés
További információk

Futball:Kikínlódtuk.Magyarország-Koszovó 2-0

 Olyan volt ez futballmeccs, hogy ha nem magyar érdekeltségű lett volna, alaposan megfontolnám, írjak-e róla bejegyzést. Magyarország- Koszovó 2-0, Szoboszlai Dominik és Nagy Zsolt góljaival.  Az első félidőről szó se essék. Nem EB-re készülő csapathoz méltó játékot mutattunk.  A második félidőben irányítottuk a játékot, kreatívak voltunk, és ügyesen kidolgoztunk pár helyzetet, ebből lett a két gól.  Ezen a meccsen a játékunk nem működött, viszont a védekezésünk volt olyan jó, hogy  megakadályozza, hogy a koszovóiak játéka működjön.  Ez a teljesítmény az EB-n kevés lesz.  De, hogy lássuk az érem másik oldalát is:2022.november 17 óta a magyar válogatott nem szenvedett vereséget!!  Pedig az ellenfelek nem akármilyenek voltak:Bulgária,Csehország,Észtország,Görögország, Koszovó,Litvánia, Luxemburg,Montenegró,Szerbia,Törökország. Szerintem a világ bármely válogatottja elfogadná, hogy ilyen ellenfelek ellen veretlen maradjon. Marco Rossi csapata összességében kiválóan teljesít.Hajrá, hajrá! 
További információk