Ivóvízben arzén,nitrogén és egyéb adalékok,1990-es évek

 A 21.századra kulcskérdéssé vált a megfelelő ivóvíz biztosítása. A Föld lakosságának egyharmada nem jut tiszta ivóvízhez. Magyarországon mindig is kulcskérdésnek tekintették az ivóvíz mennyiségét és milyenségét, mégis, még a 20.század végén is akadtak alapvető minőségi problémák a magyar ivóvízkészletekkel. 
Az ÖKO folyóirat 2000/1-2. számában olvashatjuk Horváth Lászlóné:A víziközmű-szolgáltatás jelene és jövője című tanulmányát, ebben pedig találunk olyan táblázatokat, melyek vérfagyasztó adatokat tartalmaznak. A 60. oldalon olvashatjuk, hogy 1998-ban Bács-Kiskun megyében 46, Békés megyében 60 településen extrém magas arzéntartalmú vizet fogyasztottak. S aki azt hinné, hogy ez csak a keleti-déli periféria problémája volt, annak kiábrándításképpen elmondom, hogy Pest megyében is akadt 16 település, ahol nagyon magas volt az arzéntartalom.
Még Pest megyében is 61000 lakos fogyasztott arzéntartalmú vizet. Nitrogénvegyületek terén sem volt sokkal jobb a helyzet, EU-s kritériumok szerint ezt a rangsort Tolna és Jász-Nagykun-Szolnok megye vezette 68-68 településsel. Itt azért már akadtak olyan megyék is, ahol 10-nél kevesebb település volt érintett: Komárom-Esztergom, Vas, Zala. 
Azért elborzasztó. És ez így ment évtizedeken keresztül, tehát nem átmeneti meghibásodásról volt szó. 
Azóta már azért sokat javult a helyzet. De elrémisztő, hogy évtizedeken keresztül itták több, mint egymillióan a rossz vizet.
A média persze, nem verte mindezt nagydobra. Nem akartak pánikot...