Fővárosi Lapok, 1875.február 2.

Világtárlati áruraktár. A kifejezés egy 1875-ben készült hirdetésből való. De nem ez az egyetlen archaizáló szöveg a Fővárosi Lapok 1875.február 2-i számából.
A napilapot Zichy Antal gróf tanügyi elbeszélése nyitja. Van egy család, bárói család, a Katángiak, a novella pedig arról, szól, miként alakul a gyermekek tanulmányi helyzete, hogyan szerepelnek az iskolában, s nemesíti-e jellemüket a tanintézet, vagy pedig csak fejüket tömik ott. Alfréd gyermeknek például nem megy a számtan, mert a tanárok túlzottan elrugaszkodnak a talajtól, a nyelvtan meg azért nem megy, mert szabályokat kell tanulni. Ráadásul az öreg grófné egészsége is meggyengül, vajon hogyan befolyásolja ez a gyerkőcök tanulmányi eredményeit?

A másik nagy terjedelmű anyag a parlamenti tudósítás. Ma ilyesmiért feljelentenék az újságírót. Megtudhatjuk, hogy a miniszter miért volt rossz hangulatban, hogy kivörösödött fejjel szólalt-é fel a képviselő, vagy pedig fejének színezetje átlagos volt, hogy kiáltott-e valaki az ellenzékből, vagy pedig csak mormogott- szóval, ilyesmi. A képviselők, azáltal, hogy emberi gesztusokat tesznek emberként tűnnek fel az Olvasó előtt. Ez talán még tekintélyüket is növeli. Elvégre, az a miniszter, aki képes dühös lenni az országért, az már elhivatott.
Azért agyvérzést ne kapjon!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mindent radíroz mindenről

Futball:Kikínlódtuk.Magyarország-Koszovó 2-0

Történelem:Jugoszlávia a második világháború után