Történelem a mindennapokban,Kádár-korszak:a leváltott tanácselnök sunnyog,a felesége ordít

 Mindig szerettem és érdeklődéssel olvastam az olyan írásokat,cikkeket,melyek a Kádár-korszak hétköznapjairól szólnak. Arról,hogyan élték meg az egyszerű emberek ezt a rendkívül ellentmondásos,változatos történelmi kort. Érdekel,milyen is volt a történelem a mindennapokban.

A Napjaink című folyóirat 1982/4.számában olvashatjuk Kovács György Attila:Csak illendő harcmodorban című,szociográfiai ihletésű írását. A történet egy kis faluban játszódik,utalás történik rá,hogy valamelyik középhegységünkben található a szóban forgó község. Ebben a faluban volt sokáig tanácselnök G elvtárs.Csakhogy G.elvtársat leváltották,bizonyos szabálytalanságok miatt. Na,több sem kellett az igencsak felvágott nyelvű G.-nének:iszonyatos piacikofa-modorban elkezdte híresztelni a G-t leváltó elvtársak korrupciós ügyeit. Hogy ez meg az jogtalanul kapott házhelyet a faluban. Hogy ez és ez jogtalanul hordja a moslékot a saját disznainak Hogy ez meg az kizavarta az ügyfelet amikor ügyet intézni ment a tanácsirodára. Ma úgy mondanánk,G.-né egyszemélyes verbális háborút folytat a falu jelenlegi vezetése,különösen pedig Sz.ellen.

Sajnos,a történetnek nincs jó vége. A felvágott nyelvű asszony ugyan egy-két dologban elismeri tévedését,ám összességében kijelenthetjük:elég nehezen veszi tudomásul,hogy már nem ő a falu Első Asszonya. Kovács György Attila a hatoldalas írás végén pedig elmarasztalja azokat a vezetőket,akik gátolják a szólásszabadság érvényesülését. Aztán persze a végső tanulság maga a cím. Csak illendő harcmodorban.

Utólag persze megkérdezhetjük:lehet,hogy ezt a kérdést,ezt a jótanácsot nem egy falusi tanácselnöknek kellett volna osztani? Hanem fel,magasabb szintekre,egészen az MSZMP vezetéséig? De akkoriban(1982) ez lehetetlen volt. Már az nagyon bátor dolognak minősült Kovács György Attila részéről,hogy a szólásszabadság kérdését-akár ilyen szinten is-szóba hozta.A kommunizmus idején ebből könnyen baja lehetett volna. Utólag csak gratulálhatunk Szerző és a Napjaink folyóirat bátorságához.