Írott és elektronikus média régen és ma

 A Debreceni Szemle című tudományos-kulturális folyóirat 1998/1.számának 82-94.oldalán olvashatjuk Bényei József:Az alkotó értelmiség szervezeti kezdeményezései Debrecenben 1957-1978 között című tanulmányát. Nagyon komoly,őszinte,a vizsgált témát több szempontból is körbejáró írás ez,méltó az alaposabb olvasásra. Megtudhatjuk,milyen élénk szellemi-egyesületi élet volt Debrecenben a Horthy-korszakban (hozzátehetnénk:és elképesztően fejlett sajtó!),megismerhetjük az Ady Társaságot,együtt érezhetünk a művészklubjának érdektelenségét elszenvedő,majd Szegedre költöző Mocsár Gáborral. Elgondolkodhatunk azon,hogy 1956 után mennyire félhetett a hatalom az értelmiségtől,ha még egy napilapot sem engedett...Megtudhatjuk,miért indult kétszer is útjára (1972,1979) a Debreceni Kör. Nagyon önkritikusan jár el Bényei József,amikor nem kizárólag a kommunista apparátus nyomását,hanem a debreceni értelmiség részéről jelentkező bizalomhiányt is felsorolja a megszűnés okai között. Sőt,saját,nem mindig előr

 A magyar nyelvben,ha kérést intézünk valakihez vagy utasítunk valakit,azt általában felszólító mondattal tesszük. Az 1960-as években Magyarországon változott a felszólító mondat dallama,hangsúlyozása. Megjelent a kérdő-felszólító mondat,mely mind a mai napig széleskörűen használatos nyelvünkben.Mind a hétköznapi beszédben,mind pedig a média nyelvében. A kutatók közül előszőr Fónagy Iván figyelt fel a jelenségre. A Magyar Nyelvőr című folyóirat 1966/2.számában( 121-137.oldal) tette közzé Api,figyelj ide!című,nagyon fontos és releváns tanulmányát. Fónagy olyan,a mindennapi életben használt mondatok dallamát vizsgálta,mint Api,figyelj ide!Tessék félretenni!Tessék csak beengedni!Szóljatok,ha éhesek vagytok!Hozd csak ide azt a könyvet! Bizony,mindegyik vizsgált mondatban ott az a bizonyos,korábban csak a kérdő mondatokra jellemző hirtelen dallamkiugrás és hangsúly-emelkedés. Megjelent tehát a kérdve felszólítás. Igazából ez egy hatodik mondatfajta,csak az iskolában a mai napig nem tanítják

 A Magyar Nyelvőr c. kitűnő folyóirat 1966.2.szamában olvashatjuk Fodor István tanulmányát,amely arról szól,honnan ered "rádió"szavunk. A korabeli tudományos közvélemény Branly francia fizikusnak tulajdonította a szót. Branly volt az,aki a rádió egyik fontos alkatrészét,a koherert feltalálta. Fodor István azonban nem találja kielégítőnek ezt a magyarázatot. Átnézi a korabeli írott sajtót,jogszabálygyűjteményeket. A népszerű sajtóban,Fodor kutatásai szerint,1924-ben vált használttá a szó,nyilván jobban tetszett az újságíróknak,mint a drótnélküli és egyebek.Ám "rádiotelegráf"összetételben már 1917-ben használta a szót egy jogszabálygyűjtemény. A tanulmány olvastán nekem az jutott eszembe,milyen nehéz is kutatni a modern média és tömegkommunikáció történetét. Hogy miért?Az elképesztő anyagbőség miatt. Meg tudná valaki biztosan mondani,mikor használták először ebben a formában a "tévé",a weboldal", a "netezni"szavakat,vagy éppen a "hívlak m

 Szerintem nincs olyan magyar ember, aki ne ismerné Fekete István nevét. A Csí, a Vuk neves szerzője azonban nemcsak állatregényeket írt, hanem nagyon komoly társadalmi, történelmi tárgyú műveket is papírra vetett.  A Valóság folyóirat 2020/10.száma Fekete Istvánról közöl tanulmányt, Horváth József tollából. (60-66.o.). Nyilván képtelenség az életmű egészét hat oldalon áttekinteni, inkább csak egyfajta bevezetője lehet ez későbbi kutatásoknak- annak viszont kiváló. Jól, korrektül összefoglalja a nagy író életművét, magánéletét, csatározásait a politikával. Úgyhogy ajánljuk mindenkinek, olvassa el ezt a tanulmányt.  apropó:tudták, hogy a Vuk eredeti szövegváltozata már 1940-ben megjelent? Horváth József:Fekete István(1900-1970). Valóság, 2020/10., 60-66.o. valosagonline.hu

 Sztálin paranoiája 1953-ra a végletekig fokozódott. Az őt ápoló orvosok letartóztatása ürügyén akart kreálni egy monstre-cionista pert. A Szovjetunió hős vezérének nagy elhatározását természetesen Sztálin kelet-európai tanítványai is próbálták másolni. Magyarországon, Rákosi tudtával és beleegyezésével, az ÁVH is előkészített egy cionista pert.  Erről a perről, pontosabban: annak egyik ágáról, szól Novák Antal kitűnő tanulmánya, mely a Századok folyóiratban jelent meg. (Pszichoanalízis és cionizmus között. József András analitikus az ÁVH fogságában (1953). Századok,2020/5.1015-1045.).  A tanulmányból kiderül, hogy a psizchoanalízisre a kommunista éra borzasztóan gyanakvóan tekintett, sőt, 1948 után gyakorlatilag betiltotta azt. Az analitikus iskola, az analitikus pedagógia egyszerűen polgári csökevénynek minősült, marxista-ellenes irányzatként kezelték, épp azért, mert az individuum fejlesztését szolgálta.  A hatalom azt is tudta, hogy a pszichoanalitikusok között jelentős arányt képv

 Mindannyian hallottunk már népmeséinkben a hetedhét országra szóló lakodalomról. De vajon mi az a "hétország"? Létezett-e ilyen a valóságban, vagy csak a nép kimeríthetetlen fantáziája teremtette ezt a helyet? Erről szól Sudár Balázs:Hétország. Egy rejtélyes ország a 10.századi Kaukázusban című tanulmánya, mely a Történelmi Szemle 2020/02. számában jelent meg. (213-222.o.) Sudár Balázs szerint Hétországot korábban a hét magyar törzs egységeként fogták fel, de helyileg nem próbálták lokalizálni. Szerző azonban al-Maszúdi arab földrajztudós leírását elemezve, és elfogadva kora nagy utazója álláspontját, tanulmányában Hétországot igenis valós, lokalizálható területként jelöli meg, mégpedig a Kaukázus nyugati lábához, a Fekete-tenger partjára helyezi. Az elemzés igen meggőző, alapos, s ami a legnagyobb érdeme: számításba veszi az egyes részkérdések kapcsán esetlegesen felmerülő ellenvéleményeket is.  De kik lakták Hétországot? Mely titokzatos nép birtokolta ezt az igen jó termés

A Történelmi Szemle című folyóirat 2020/1. számában olvashatjuk Turbucz Dávid tanulmányát, Horthy Miklósnak még fiatal tengerésztisztként megtett világ körüli útjáról. A Sada nevű hajó 1892-ben indult világ körüli útjára, járt Indiában, Jáva szigetén, Ausztráliában, valamint a csendes-óceáni szigetvilágban. Horthy Miklós részletesen dolumentálta az utat, mely elsődlegesen tudományos célokat szolgált. Ez a dokumetáció nemcsak Horthy életútja szempontjából fontos, hanem megmutatja azt is, milyennek látta egy korabeli, ám voltaképen kívülálló, idegen nemzetbeli katona a brit gyarmati világot. ( Amelyről, akkoriban azt hitték, örökké tart...). A tanulmány kitűnő, nyelvezete minden művelt ember számára érthető. Minden történelem iránt érdeklődő embernek ajánljuk Turbucz Dávid tanulmányát. És természetesen a folyóiratbn olvasható többi publikációt is. Az interneten megtalálható a Történelmi Szemle című folyóirat? Természetesen igen, bár nem a legújabb szám. A tti.btk.mta.hu oldalon olvas

A Történelmi Szemle folyóirat 2019/2. számában olvasható Novák Antal kitűnő tanulmánya a második világháború utáni magyar cionista mozgalomról. Sok dokumentumot kellett átnézni a történésznek, illetve tekintettel kellett lennie arra, hogy az ÁVH előtt tett vallomásokban a lebukott fiatalok gyakran torzítottak- illetve maguk az ávósok is torzítottak. Összességében azt állapíthatjuk meg, hogy a második világháború utáni magyar cionisták többsége - fiatal volt - nagyon eltökélt, nagyon céltudatos volt - képesek voltak egy kommunista diktatúrában éveken át konspirálni - a vezetők között igen gyakoriak voltak a konfliktusok - és sajnos, akadtak közöttük besúgók is. Ennek ellenére a mozgalom erkölcsileg kitűnően vizsgázott. A vezető, Englander Tibor, komoly munkát végzett. Novák Antal tanulmánya pedig példaértékű. Objektív, nagy látószögű. A magyar történelem egyik kevésbé ismert eseménysorozatára hívja fel a figyelmet. Érdekes lenne azt kinyomozni, hogy a nagyobb vidéki városokba

A radikális társadalomalakítók ( így a kommunisták is) gyűlölik a kereszténységet. A Theologiai Szemle című folyóirat ( a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa adja ki) 2019/1. számában olvashatjuk Csűrös Oszkár írását a magyarországi tanácsköztársaság (1919) egyik leg- hogy úgy mondjam- barbárabb hivataláról, a Vallásügyi Likvidáló Hivatalról, melynek vezetője egy reformátusból lett piarista, bizonyos Faber Oszkár volt. A hivatal neve a " dicsőséges" 133 nap alatt többször is változott, a funkciója viszont változatlan maradt: minél több vagyon elkobozni az egyházaktól. Elkoboztak birtokot, könyvet, kegytárgyakat, orgonát, meg mindent, amit lehet, viszont -ó te sátán...- továbbra is folyósították a papok fizetését. Így aztán a klérus belenyugodott anyagi és ideológiai térvesztésébe, legalábbis Csűrös tanulmánya nem említ olyan esetet, amikor egyházi személy szembefordult volna a tisztelt likvidáló urakkal. akik egyébként állami fizut kaptak, és 365 fő létszámmal voltak

A belga La foi et le temps katolikus folyóirat egyik számát ama nemes témának szentelte, mit tehet a katolikus egyház a szellemi és testi fogyatékosok gondozásáért, társadalomba történő beillesztésükért. Ebben a folyóiratban jelent meg az amúgy is sokszor hajmeresztő katolikus média egyik legelképesztőbb produktuma: Az oltárszentség és a szellemi fogyatékosok című cikk. Bocsánat: tanulmány!!! Részlet az írásműből: " Ahogy ez a tizenhat éves gyermeki lény megindul az oltár felé, Isten tisztító munkát indít el az elméjében. Nyála már nem folyik annyira, szeme,mely korábban lefelé nézett, kifejezéstelenül, hirtelen megtelik élettel...". Ha megengeded, Kedves Látogató, én ezt nem folytatnám, nem elemzem, nem szemlézem. Megpróbálom a vérnyomásomat visszaállítani normálisra, aztán nézek valami elfogadhatóbb médiaterméket. Aki ezt a cikket írta, annak a normális elmeállapotát illetőleg vannak kétségeim.  Neki lenne szüksége egy jó nagy oltáriszentségre. xxxxxxxxxxxx

A Történelmi Szemle a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének folyóirata, évente 4 alkalommal jelenik meg. A 2018/4. szám kék színű címlapja kiváló, konzervatív értelemben esztétikus. Ami a tartalmat illeti: minden történelem szakos hallgató és tanár számára kötelező olvasmánnyá tenném Fodor Pál és Pók Attila tanulmányát, melynek címe:A Magyarság Európában.ezer év a határon. A tanulmány voltaképpen egy bécsi konferencián elhangzott előadás szerkesztett vázlata. Nagyon szépen és pontosan mutat rá arra, milyen történeti-politikai dilemmák előtt állt a magyarság több, mint ezeréves története során. A szerzőpáros több ízben, több korszak kapcsán is kiemeli a nyugati és keleti egyházak eltérő beágyazottságát. Nyugaton az egyház fontos társadalmi és gazdasági intézmény, keleten kolostori és része az államnak. De nemcsak ezért lenne érdemes mindenkinek elolvasni ezt a tanulmányt. Persze, ezzel nem merül ki a Történelmi Szemle 2018/4. kinc

A Korunk Kolozsvárott megjelenő folyóirat, rendszeresen közöl tanulmányokat, verseket, recenziókat stb. A 2018.januári számban jelent meg Kemenes Géfin László verse, a Szeméttelep, mely T.S. Eliot: Átokföldje című versének parafrázisa- bár ez utóbbi szó ellen a Szerző tiltakozik. A Szeméttelep áttekinti a huszadik század magyar történelmét, ötvenhattal, disszidálásokkal, Kádár-korszakkal. Remek vers, csak azt sajnálom, hogy olykor-olykor belecsúsznak trágár kifejezések is. Szerintem nem kellene, enélkül is kerek egész. xxxxxxxxxxxxxxxxxxX Itt találod a Korunk weboldalát: www.korunk.org

A Vigilia katolikus folyóirat ( mely a piarista rendtartomány támogatásával jelenik meg) 2015/5. számában olvashatunk egy érdekes tanulmányt. Címe: Hazugság,igazság, irodalom:Foucault, Beckett. A tanulmány szerzője Cseke Ákos. Cseke Ákos tartalmilag idézi Michel Foucault-nak, a 20.század legnagyobb francia filozófusának megállapítását, miszerint a modern irodalomnak az a jelentősége, hogy az igazság és az igazmondás egyetlen helyévé vált. Tehát- vonhatjuk le a következtetést- Foucault szerint a modern irodalom mindig igazat mond, vagy legalábbis többnyire igazat mond. Csakhát, ha ez igaz, akkor hová tegye az ember a kommunista korszak hazug, idillikus irodalmát, vagy éppen a sarlós-kalapácsos szocreált, aztán a rendszerváltás utáni balliberális hazug hüppögést, a neonáci elemekkel átszőtt magyarkodást, ezeket hová tegyük? Ezek bizony nem nem mondtak igazat. Tehát Foucault-nak nincs igaza. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxX Hírek a biztosítások világából : biztositasiszemle.hu

Minden évben napvilágot látnak a magyar tudományosságban olyan publikációk, melyek magas színvonaluknál fogva még sokáig idézettek lesznek. Véleményem szerint Kovács Attilának az Erdélyi Múzeum 2017/4. számában megjelent tanulmánya ilyen. A tanulmány címe: Önmagaságunk a fogyasztás útvesztőjében. Érdemes lenne minden üzletembernek elolvasni. Csak tanulhat belőle. A rendkívül színvonalas írásból most csak egyetlen gondolatot szeretnék kiemelni. Kovács Attila szerint a fogyasztó valóságérzéke bizonytalan. Ha veszünk egy példát, például a médiafogyasztást, ott ez pregnánsan megjelenik. Azok az emberek, akik nem dolgoznak, de néznek tévésorozatot, elveszítik kapcsolatukat a valósággal. A sorozat lesz számukra a valóság. A szappanopera pedig termék, nem pedig kulturális attribútum. Persze, lehetne példákat sorolni az élet egyéb területeiről, pl. elektronikai termékek fogyasztása, számítógépek és játékok fogyasztása stb. Most ezt találtam legjellemzőbbnek. Kovács Attila tanulmányával pe

A Helikon irodalom- és kultúratudományi szemle, valljuk be, nem tartozik Magyarország legkurrensebb folyóiratai közé. Inkább csak az értelmiség egy része olvassa, főként az úgynevezett egyetemi körök. Pedig nem ártana, ha az itt közölt írásokat a művelt nagyközönség számára is elérhetővé- mondjuk ki: érthetővé- tennék, mert a Helikon egy egészen sajátos témával foglalkozik: magával a kultúrával. A 2017/3. számban például a modernitásról olvashatunk nagyon komoly tanulmányokat: mi a modern, mit és miért nevezünk modernnek, számít-e nekünk, ha valami modern, kelendőbb-e egy adott kulturális termék attól, hogy modern, vagy inkább beérjük a tradicionálissal? Egyáltalán: ki dönti el, hogy mi számít modernnek és mi nem? Ki szabja meg a kánont? Akiket részletesebben érdekelnek ezen témák, s hajlandók bizonyos intellektuális erőfeszítésekre az ügy érdekében, mindenképpen ajánlom a 380.oldaltól Anthony Giddens esszéjét: A modernitás következményei címmel. Giddens azt vizsgálja, milyen hatá

Az Együtt a Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportjának folyóirata. Alcíme: irodalom, művészet, kultúra. Az alcímet jómagam kissé sematikusnak érzem, mint ahogy az sem használ a dizájnnak, hogy mind a kiadó, mind az alcím mikrométeres betűkkel van feltüntetve. A tartalom viszont kiemelkedően magas színvonalú. Az Együtt 2017/4. számában például olvashatjuk Dupka Attila összegző és meglehetősen adatgazdag tanulmányát Magyar Irodalmi élet és írásbeliség Kárpátalján címmel. Vázlat ez, de nagyon hasznos és minden, a téma kutatója számára nélkülözhetetlen vázlat. Kiemelkedő még Kopriva Nikolett Mínusz című verse. Szürrealisztikus, fájdalmas, mégis életigenlő költemény. Lőrincz P. Gabriella: Kövek című verse viszont remekmű, érdemes az utókornak megőrizni. Mindössze hat sor, de benne van egy élet. Egy teljes élet.

Az Egyháztörténeti Szemle című folyóirat Sárospatakon jelenik meg, kis példányszámban, de nagyon érdekes írásokat tartalmaz. A 2016/4. számban olvashatjuk Kovács Kálmán Árpád tanulmányát, a politikai protestantizmusról. Sajnos, a 19 .századi folyamatokat mi, ma élő protestánsok szintén viszontlátjuk: a hagyományos kurucos- függetlenségi koncepció aktualitását vesztette, új meg nincs. Bacsó Benjámin tanulmánya a magyarországi baptista egyház 1945-1950. közötti helyzetével foglalkozik, kitűnik belőle, hogy Rákosiék a kisegyházakat a nagyegyházak ellen játszották ki, aztán, mikor Mindszentyéknek " végük lett", eldobták a kisegyházakat is, mint a rongyot. A baptistákat pl. szektáknak bélyegezték, s mivel jelentős külföldi kapcsolataik voltak, Révai elvtárs szemében az imperialisták szálláscsinálóivá is lettek. A legnagyobb, legmegdöbbentőbb írás azonban Fazekas Csaba tanulmánya, A második világháború interpretációja a Magyarországi Református Egyházban.Kiderül belőle, hogy a ref

A Világtörténet című folyóirat 2017/3. száma az egyes nemzetek egymás közti érintkezésével, az egyes embereknek a másik nemzethez tartozó emberekről alkotott véleményével foglalkozik. A folyóiratot az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete adja ki, a 2017. évi 3. szám megjelenését az Argentín Köztársaság nagykövete támogatta. A szám tartalmából, a teljesség igénye nélkül: - Dr. Pósán László tanulmányából kiderül, hogy a litván lovagok egész Európa-szerte ismertek voltak. Magyarország nemessége is megismerte őket, mikor 1412-ben Budán párviadalokat rendeztek. - Vincze Dániel írásából kiderül, hogy a török elleni visszafoglaló háború hírei még Amerikába ( azaz: Új- Angliába) is eljutottak, hála a korabeli sajtónak és a személyes levelezéseknek. -Antonio Alvarez és Ossorio Alvarino  Spanyolország és az itáliai tartományok viszonyát vizsgálja. - Radoslav Raspopovic részletesen tárgyalja a 19. századi Montenegro külpolitikáját, különös tekintettel az Oroszországho

A Tiszatáj mára már a magyar kultúra tradicionális folyóirata, remekül egyesíti magában a klasszikus hagyományokat és folytonos újat keresést. A 2017. évi decemberi számban is rendkívül sok újszerű irodalmi forma fedezhető fel. Ezek közül is kiemelkedik Nemes Z. Márió verse, a Komjáthy Jenő költeménye ...című. Sajnos, nem vagyok abban a helyzetben, hogy idézzek a műből, annyit mindenesetre elárulhatok, hogy elképesztő, és nagyon szórakoztató. Ugyanakkor tragikus is: ha az említett 2789. esztendőre olyan lesz a magyar nyel,v mint amilyennek Nemes Z. Márió jövendöli, az nem lesz éppen az ideális... A folyóiratban olvashatunk tanulmányokat Kassák Lajosról, a hazai irodalmi és képzőművészeti avantgarde kánon megteremtőjéről, valamint érdekesnek és jövőbe mutatónak találom Tandori Dezső céduláit ( ha szabad annak neveznem). Ezek voltaképpen képversek, cetliken. Minden magyar irodalomkedvelő embernek tiszta szívből ajánlhatom a Tiszatáj minden számát. Az irodalom nemesít. Ebben a formáb

A Múltunk politikatörténeti folyóirat, és a Politikatörténeti Intézet adja ki. A könyv terjedelmű 2010/2. szám tartalmából: Marxizmus és történelem- sokak szerint Marx felfogása a történelemről az idők folyamán változott. Gerald Hubmann tanulmánya a Marx-Engels Összkiadásról. Hogyan alakult a szovjet ösztöndíjas szakmunkások helyzete 1949-1953.között? Az 1956-os forradalom az ELTE ÁJK-n- Argejó Éva írása Második világháború: hogyan hatottak a szövetségesek 1943-44. évi sikerei a magyar politikára? Ladányi Andor: A zsidótörvények előtörténetéhez