Írott és elektronikus média régen és ma

 Isaac Asimov egy korai novellájában elmagyarázta, miért is nem tud az ember felemelkedni a világűrbe... Az 1950-es években járunk. egy amerikai kisváros seriff-irodájában ketten tartózkodnak: a seriff meg a helyettese. A seriff- akinek különböző üzleti érdekeltségei is vannak a városban- éppen az adóbevallásához számolgat. Felvehetne könyvelőt is, de azoktól fél. A helyettes eközben kifelé bámul az ablakon, mivel nincs ügy, amely nyomozást igényelne. Ekkor látja, hogy repülő csészealj ereszkedik le, és két férfi száll ki belőle. Pár perc múlva a két úriembert a seriff irodájában találjuk. Innentől elszabadul a humorláda, kinyílik a teteje, s félreértések sokasága bontakozik ki a szemünk előtt.  A végén pedig megtudjuk a kiábrándító valóságot, azaz azt, hogy az emberiség miért nem jut ki a világűrbe. Érdekes a cselekmény ideje: 1956-ban járunk. a szovjetek jövőre lövik fel a Szputnyikot... Asimovnak volt humora, nem erről ismert, nem ezért szeretjük, de volt neki. Tudott nevettetni. A

 A chikung egy Kínából származó, az emberi test állapotának javítását, és az emberi szellem élesítését szolgáló rendszer. Az emberi elmét és a testet egységnek tekinti, egyik sem működhet jól, ha a másik rosszul működik. A chikung fejleszti a tanulási készséget, mind a memóriát, mind a kreatív képességeket.   Az Egyetemi Élet ( a Debreceni Egyetem folyóirata) egy régebbi számában (2015.november) olvashatunk interjút e rendszer magyarországi mesterével, Dankó Zoltánnal. Nagyon sok érdekeset elmond a chikungról, akit valóban érdekelnek a távol-keleti eredetű, de a nyugati civilizációba is adaptálható önfejlesztő rendszerek, annak érdemes elolvasni ezt a cikket.  Mai világban, ahol a gyerekek tanulási képességei is csökkenőben vannak, érdemes lenne szülőknek is elgondolkodni azon, hogy ajánlják ezt a rendszert nagyobb gyermekeiknek. ( ez utóbbi csak recenzens futó ötlete...). (Szabó László:Chikung, az elérhető misztikum. Egyetemi Élet, 2015.november,32.o.)

 Olykor-olykor, amikor más egyéb teendőm nincs, szívesen nézegetek építészettel, lakberendezéssel kapcsolatos sajtótermékeket. Így került, pusztán véleltlenül, kezembe a Szép Házak magazin 2017/5. száma. Ebben láthatjuk, Bontovics Mónika különleges lakberendezését: egy " galambok lakta" felsőszinti lakást alakított át csodálatosan a lakberendező. Mi is tetszik benne annyira? A korrektsége, időtállósága. Kék, fehér, szürke színek kombinálódnak, a formák egyszerűnek hatnak ( gyakran az egyszerűnek tűnő dolog a legbonyolultabb). Nincs benne semmi feltűnősködés, egyénieskedés. Egy olyan lakást sikerült kialakítani, ahová egy fárasztó munakanap után szívesen tér haza az ember, s huppan le a szoba kék kanapéjára. Remek megoldások, igazi polgári létformára utaló stílusjegyek. Nekem nagyon tetszett, akit érdekelnek a hasonló kaliberű lakások, ajánlom szíves fogyelmébe. Egy apró kritikát azért hadd tegyek. A magyar sajtóban, médiában az utóbbi években terjedt el, hogy nem tüntetik fel

 A Maglics Bosznia-Hercegovina legmagasabb hegye,2386 méter. Egy magyar túracsoport 2008-ban megmászta a hegyet. A Magyar Turista 2008/12.számában jelent meg kitűnő túrabeszámoló erről a megsüvegelendő sportteljesítményről. Merthogy a Maglics nem olyan,mint az Alpok. Sokkal vadabb,kevésbé kiépitett az infrsstruktúra,ugyanakkor alpin-felszerelés sem feltétlenül szúkséges a felfelé vezető úthoz (lefelé már igen), s a tábla szerint mindössze három óra alatt teljesíthető.  Tényleg teljesíthető. S ami a tetején várja a túrázókat,az nem más,mint a Balkán történelme,zászlók és szobrok formájában. Kitűnő cikk,talán kedvet csinál egy jó kis túrázáshoz... (Makleit László:Toronyiránt a Maglicsra. Magyar Turista,2008/12.,18-19.)

 Valamilyen formában mindenki eszik lecsót,nagyon sok európai konyha kincsestárában szerepel lecsó-jellegű étel. Mi most a magyaros lecsóról szeretnénk kicsit szólni. Mindenki másképp,más sorrendben teszi bele az összetevőket. Jómagam például úgy tanultam édesanyámtól,hogy előbb a paprikát kell beletenni az olajba,mert az fő meg legnezebben.  A Reformátusok Lapja 2023.augusztus 27-i számában viszont egészen más sorrenddel találkozznk. A cikk írója szerint a helyes sorrend a következő:előbb a szalonna,aztán a hagyma,később a paradicsom,aztán jöhet a paprika. Aztán dunsztoljuk az egészet,el lehet tenni télire. Nekem ezzel az a bajom,hogy mi van akkor,ha odapörkölődik a szalonna?Akkor az íze is rossz lesz,meg eltenni sem lehet. Nem is szólva arról,hogy valóban elég jól véd a penész és a gombák ellen a befőttesüveg?Nekem már volt ellenkező tapasztalatom. Én továbbra is a magam módján,a paprikával fogom kezdeni. De azérr kipróbálom a cikkben leírt módon is. (Ágostonné Szőcs Anna:Lecsó télir

 Mi a szép a hangyákban?A szervezettségük,az,ahogy több millió egyed bolyt alkotva együtt munkálkodik.Nem csoda,hogy Magyarországon és a világban egyre többek érdeklődését keltik fel ezek a nagyszerű állatok. Amint a National Geographic 2023.áprilisi számában olvashatjuk,már hazánkban is egyre többen akadnak,akik hangyafarmot tartanak. Nemcsak magánszemélyek,hanem vállalkozások,intézmények is egyre nagyobb érdeklődéssel fordulnak ezen egzotikus hobbi,a hangytartás felé. A kitűnő cikk előtt kétoldalas fotót is láthatunk arról,milyen "alkatrészekből"is áll egy hangyafarm. A Bakos Ádám tenyésztővel folytatott interjúból azt is megtudjuk,milyen fajokat szabad tartani és milyeneket nem. Nagyon érdekes,kíváncsiságot felkeltő írás. (Végh László:A hangyafarm kellékei ill.Lugosi Péter-Végh László:Fenntartható hangyamánia.National Geographic,2023.április,4-5 illetve 6-10.)

 Sokunk egyik kedvenc gyümölcse az eper. Vajon fogyaszthatják a szép piros gyümölcsöt azok is,akik cukorbetegek vagy éppen elhízással,magas vérnyomással küzdenek? A válasz:igen. Az epernek ugyanis magas a víztartalma,ebből következően alacsony a cukortartalma. 100 gram eperben mindössze 6-7 gramm cukor található. Az eper glikémiás indexe is alacsony,azaz kevesebb,mint 55. Úgyhogy cukorbetegek,magas vérnyomástól szenvedők is fogyaszthatnak epret. Persze,csak mértékkel,nem szabad túlzásba esni.