Bejegyzések

Sajtó-és médiaadatbázis-Mf-R

Rendhagyó katalógus egy darabját olvashatja itt a Kedves Látogató. Több ezer darabból álló újság-és folyóirat-gyűjteményem cikkeit rendezem szerzők szerinti betűrendes (betűrend nem az MTA,hanem a józan ész szerint).Ilyet még nem sokan csináltak,de szerintem hasznos.Történészek,irodalmárok,kultúrtörténészek,szociológusok,teológusok számára lehet hasznos. Jó böngészést! Természetesen folyamatosan frissülő adatbázisról van szó. Rövidítések: DSZ-Debreceni Szemle ÉK-Éjféli Kiáltás HVG-Heti Világgazdaság MK-Magyar Konyha NLP- Nők Lapja Psziché RL-Reformátusok Lapja RTT-Református Tiszántúl SZF-Szépirodalmi Figyelő TD&T-Theatre,Design and Technology ÚISZ-Új Ifjúsági Szemle Maurice Miereau:Man of Steel (Steven Heighton:Stalin's,Carneval ill. Brian Bartlett:Planet Harbour ill. Joan Crate:Pale as Real Ladies).Books in Canada,1990.jan-febr.,46-47. Mihancsik Zsófia:Hasonlóságok,különbségek,mélyebb értelmek:1993-2000:Beszélgetés Haraszti Miklóssal.Beszélő,2000.apr.80-85. Mikita Gábor:...

Azt írta az újság 3.-Interjú az öttusa olimpiai bajnokával

 Azt írta az újság...című sorozatunkban korábban megjelent,de ma is aktuális vagy érdekes,az írott (divatos szóval:printelt) sajtóban megjelent írásokra,cikkekre hívjuk fel a figyelmet. A HVG 2024.október 10-i számának 74.,utolsó lapján,a Portré rovatban interjút olvashatunk Gulyás Michelle-lel,a 2024.évi párizsi olimpia öttusa női egyéni számának győztesével. Gulyás Michelle beszél arról az időszakról,amikor még az sem volt biztos,hogy a Magyar Öttusaszövetség őt jelöli az olimpiai indulásra. Elmondja,mikor érezte felszabadultnak magát a nagy versenyen. Beszél sporton kívüli életéről is,rendőrnyomozói karriert is épít.  Számomra egy nagyon szimpatikus,kedves,életet szerető egyéniség rajzolódik ki a Horn Andrea által készített interjúból. Érdemes elolvasni,jobb kedvünk lesz tőle.

Folyóiratok kincsei 8.-Egy mezőgazdasági munkás élete a két világháború között

 A Mozgó Világ folyóirat 1985/3. számában kincsre bukkantam. A 66.oldalon kezdődik a Seres Dezső önéletrajzi története című,megrázó és megható írás. A szerző értelemszerűen Seres Dezső. Megtudhatjuk,hogyan tanultak a két világháború között az egyszerű parasztgyerekek. Elgondolkodhatunk arról,hogy mi,21.századiak,vajon bírnánk-e azt az életet,amit akkoriban éltek a mezőgazdasági munkások. Elképesztő szegénység és rengeteg munka. Szinte mi magunk is részeseivé válunk egy aratósztrájknak.Abban az időben az ilyesmi sokkal durvábban zajlott,mint manapság.  A csendőrök nagyon keményen bántak a sztrájkolókkal.Képet kapunk arról,hogy a második világháború vége felé hogyan szöktek meg a katonák a frontról. A visszaemlékezés egy szomorú történelmi eseménnyel,a csehszlovákiai magyar lakosság áttelepítésével zárul.  Seres Dezső nagy történelmi időket élt át. Írása rendkívül szuggesztív,plasztikus. Huszadik századdal foglalkozó történészek,agrártörténészek számára szinte kötelező olva...

Azt írta az újság 2.-Interjú a Post Mortem című film rendezőjével

Sorozatunkban régi vagy régebbi printelt sajtótermékekben lapozgatunk. Örök értékeket keresünk,s gyakran találunk is.  Jómagam kedvelem a horror műfaját-túlzásba azért nem viszem-éppen ezért örültem,amikor 2021-ben bemutatták az első magyar horrorfilmet,Post Mortem címmel. A film rendezőjével ,Bergendy Péterrel,készült interjút a Demokrata című hetilap 2021.november 10-i számának 62-63.oldalán olvashatjuk,készítette Farkas Anita. Nagyon érdekes,intelligens,színvonalas beszélgetés. Külónösen az a rész tetszik benne,amikor a rendező filmje és a történelem kapcsolatáról beszél. A Post Mortem 1918-ban,a világtörténelem egyik legnagyobb tragédiája,a spanyolnátha-járvány idején játszódik. Nagyon érdekes személyiséget ismerhetünk meg az interjúból,s ajánlom mindenkinek szíves figyelmébe a filmet is,mert az is nagyon jó.

Azt írta az újság 1.-A francia államadósságról

 Azt írta az újság...sorozatunkban közéleti,gazdasági,sport témájú írásokra,cikkekre hívjuk fel a figyelmet.  A HVG gazdasági és közéleti hetilap 2024.október 10-i számában olvashatunk cikket Szabó Márta tollából. Címe:Fizessenek a gazdagok. Témája:A Michel Barnier kormánya előtt álló feladatok. A kitűnő cikket teljes egészében nem kívánom elemezni. Inkább csak egy táblázatra hívnám fel a figyelmet,a 31.oldalon,a lap tetején. Ez a francia államadósságot mutatja 1995-2023.között. Olyan a grafikon,mint a Himalája,nagyon meredeken emelkedik. 1995:702 milliárd dollár,2023:3001 milliárd dollár! Nagyon durva. Szóval,van min dolgoznia Barnier-nek és Macron elnöknek. Továbbgondolva a dolgot,egy kérdés ötlik az eszembe,mint 21.századi Olvasónak:a világ nagy országai mind úsznak az adósságban. Meg a kis országok jelentős része is úszik az adósságban. Vajon meddig tartható fenn ez az állapot? A HVG kitűnő cikkét pedig ajánlom minden közgazdásznak,politikusnak,minden Franciaországgal fogl...

Folyóiratok kincsei 7.-Mediterrán tájak,ejtőernyők

 Szeretem a mediterrán hangulatú novellákat,elbeszéléseket.A Liget című irodalmi és ökológiai folyóirat 2011/1. számának 25-36.olvashatjuk Petrik Iván:Ki ölte meg Jean Cassinit? című elbeszélését.Igazi déli hangulatú mű,nagyon élveztem az olvasását. Van itt sok férjet elfogyasztó nő,borozók,mindent tudó újságárus,aki soha nem járt még az utcáján kívül,meg egy titokzatos sárga kalapos férfiúba is belebotlunk. Amúgy lehetséges,hogy ejtőernyővel elkövetett gyilkosság nyomozásába is belecsöppenünk. Kitűnő próza,Petrik Iván egyik-ha nem a...-legjobb műve. És hogy ki volt Jean Cassini a valóságban?Francia csillagász. 

Jó hírek 3.-Izland,az írók és olvasók hazája

 Erről nem sokat szokott írni az írott és elektronikus média,pedig igen érdekes és jó hír. Izland igen magas gazdasági fejlettséggel és igen magas kulturális színvonallal rendelkező ország. Egy átlagos izlandi 2 könyvet olvas havonta,ezzel az ország egyértelműen Európa élmezönyébe tartozik.  Ennél is fantasztikusabb azonban,hogy a kb.350 000 fős lakossággal rendelkező országban a lakosság 12 százaléka már megjelentetett legalább egy könyvet-s ebben nincs benne az a néhány száz ember,aki külföldön jelentette meg első könyvét. Ez kb.38 000 irót jelent az északi szigetországban. Joggal kijelenthetjük tehát,hogy Izland az írók és olvasók hazája. Arról nem is beszélve,hogy az országban 90 százalék feletti a társalgási szintű angol nyelvet jól beszélők száma,de sokan beszélnek ezen kívűl dánul,svédül,lengyelül is. Az izlandiak műveltsége,kulturális színvonala tehát jóval felülmúlja a világátlagot.