Károly Amy Vers és napló c.műve a Kortárs folyóiratban
A Kortárs folyóirat a 20.századi értelmiség egyik kedvence volt. 20-22 000 példányban havonta megjelenő kulturális médiatermék,melyet általában már a megjelenés napján szétkapkodtak.
Nem is csoda. Az 1978.januári számban például olyan nevek publikáltak,mint Csorba Győző,Eörsi István,Galgóczi Erzsébet,Garai Gábor,Illyés Gyula,Károly Amy,Pándi Pál,Tandori Dezső és még sokan mások. Azt hiszem,ilyen szerzőgárdát minden mai magyar írott és elektronikus médiaorgánum elfogadna.
Károly Amy Vers és napló c.műve még ez igen színvonalas lapszámnak is igazi ékessége. Első olvasásra egymás mellé lazán vázolt gondolatok halmaza,valójában nagyon is tudatosan szerkesztett remekmű. A keretet Juszti néni arca,egy bizonyos Evelyn önéletrajza, valamint Móricz Zsigmond szobra alkotják. Ebbe a keretbe pedig,mint egy modern tájkép,beleírva nagyon komoly gondolatok életről,halálról,magányról. Versötletek és szinte kész nyolcsoros.Idézetek Emily Dickinsontól és Weöres Sándortól. Mindegyik "szösszenet"egyetlen alapgondolatra vezethető vissza:a humánumra. Károly szerint az emberség,a költészet és az elfogadás voltaképpen szinonimái egymásnak. A világot csak akkor tehetjük jobbá,ha a végső kérdéseket transzcendens,embertől független kérdéseknek tekintjük.
Addig viszont már nem jut el Károly- és itt szól közbe a történelem-hogy kimondja Isten nevét. A Kádár-korszakban nem is biztos,hogy ez a név bekerülhetetett volna Magyarország talán legrangosabb irodalmi folyóiratába. Így aztán maradt az immanens dolgok transzcendentizálasa. A többit meg úgyis érti a cenzúrához alaposan hozzászoktatott Olvasó.
Nem is csoda. Az 1978.januári számban például olyan nevek publikáltak,mint Csorba Győző,Eörsi István,Galgóczi Erzsébet,Garai Gábor,Illyés Gyula,Károly Amy,Pándi Pál,Tandori Dezső és még sokan mások. Azt hiszem,ilyen szerzőgárdát minden mai magyar írott és elektronikus médiaorgánum elfogadna.
Károly Amy Vers és napló c.műve még ez igen színvonalas lapszámnak is igazi ékessége. Első olvasásra egymás mellé lazán vázolt gondolatok halmaza,valójában nagyon is tudatosan szerkesztett remekmű. A keretet Juszti néni arca,egy bizonyos Evelyn önéletrajza, valamint Móricz Zsigmond szobra alkotják. Ebbe a keretbe pedig,mint egy modern tájkép,beleírva nagyon komoly gondolatok életről,halálról,magányról. Versötletek és szinte kész nyolcsoros.Idézetek Emily Dickinsontól és Weöres Sándortól. Mindegyik "szösszenet"egyetlen alapgondolatra vezethető vissza:a humánumra. Károly szerint az emberség,a költészet és az elfogadás voltaképpen szinonimái egymásnak. A világot csak akkor tehetjük jobbá,ha a végső kérdéseket transzcendens,embertől független kérdéseknek tekintjük.
Addig viszont már nem jut el Károly- és itt szól közbe a történelem-hogy kimondja Isten nevét. A Kádár-korszakban nem is biztos,hogy ez a név bekerülhetetett volna Magyarország talán legrangosabb irodalmi folyóiratába. Így aztán maradt az immanens dolgok transzcendentizálasa. A többit meg úgyis érti a cenzúrához alaposan hozzászoktatott Olvasó.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése