Írott és elektronikus média régen és ma

 Az Irodalmi Magazin havonta tematikus számokkal jelentkező,igen színvonalas kulturális folyóirat. A 2021/3. szám Pilinszky János munkásságáról közöl elsőrangú cikkeket. A tartalomból: Versértelmezések a Magamhoz,A szerelem sivataga,Önarckép 1944-ből,Nagyvárosi ikonok c.költeményekről-Megtudhatjuk,hogy a magyar szakos egyetemi hallgatók melyik Pilinszky-verset szeretik legjobban-Pilinszky nem gyűjtött ugyan lemezeket,mégis összejött egy 97 darabból álló gyűjtemény,középpontban Johann Sebastian Bach műveivel-Pilinszky karizmatikus előadó is volt,rádiófelvételek,lemezek őrzik hangját,kitűnő versmondását- Költészete több kitűnő zenészre,zeneszerzőre is hatott,ide sorolhatjuk Kocsis Zoltánt,Kurtág Györgyöt vagy a könnyűzenéből ismert Szabó Balázst-Több írás foglalkozik Pilinszky János és a katolicizmus kapcsolatával-Pilinszky élete utolsó hat évében nem írt verset,regényrészletet,novellát,színdarabot viszont igen. Ezek a művek is jelentősek,de a magyar olvasóközönség körében kevéssé is...

Az Alföld Debrecenben megjelenő,de országos terjesztésű irodalmi,művészeti és kritikai folyóirat. A 2017/12.szám tartalmából:  Buda Ferenc versében egy régi magyar irodalmi hagyományt,az ironikus hangvételű közéleti költészetet eleveníti fől.Mestere volt ennek a vershagyománynak mások mellett Tóth Árpád-Juhász Tibor rövidprózai írásai a magyar társadalom legszegényebbjeiről,az elhagyott,lestrapált lakótelepeken élőkről szólnak-Három komoly tanulmányt is olvashatunk a digitális készségek,az Y generáció és az új szövegolvasási technológiák,az irodalomoktatás és a digitális szöveg témájában. Nagyon megszívlelendő,amit N.Kathetine Heyles az olvasási módokról ír. Szerinte háromféle olvasás van:szoros,hiper és gépi. Bengi László tanulmánya szerint az irodalmi szövegek elmélyült tanulmányozásához egy negyedikre ,a Merretti-féle távoli olvasásra. Nemes Z.Márió ezúttal is saját világot alkot,A nagy stílus című költeménye eszembe juttatta,miért is szeretjúk az irodalmat-Korpa Tamásnak az ele...

 Az Eszmélet című társadalomtudományi folyóirat 31. száma (vagy inkább,a formátumra való tekintettel,kötete) 1996.őszén jelent meg,a lap főszerkesztője akkoriban Tőkei Ferenc volt. A folyóirat tartalmából: Kína a nyugati kapitalista utat fogja kóvetni,vagy marad a sajátosan kommunista berendezkedésnél?Netán egy harmadik útra lép?Mindenesetre a kínai lakosság életszínvonala jelentősen javult,egyre több embernek van televíziója,hűtőgépe,mikrohullámú sütője,legalábbis a hivatalos kínai statisztikák szerint-A marxizmusnak nagyon határozott véleménye volt a környezetpusztításról. Maga Marx azt írta a Tőkében,hogy az emberi fejlődés két motorja a munka és  a természet. Hogy ebből következik-e a 19.századra jellemző szemlélet,miszerint az ember hajtsa uralma alá a termeszetet,azon már lehet vitatkozni.-Kornai János egyike volt a 20.század legnagyobb közgazdászainak. Nem sok hiányzott ahhoz,hogy Nobel-díjat kapjon. Kitűnően mutatott rá a kommunista rendszerek közgazdasági hiányosságai...