Faber Gabriella,a halvány színek festője

 Az Új Művészet c.folyóirat 2003.júliusi számában olvashatjuk Lóska Lajos cikkét Csendes képek. Száz éve született Faber Gabriella címmel. Remek cikk,egy,a magyar művészettörténetben kevéssé ismert alkotó szakavatott bemutatása érdekfeszítő szöveggel,jól válogatott képanyaggal.Lóska Lajos nagy gondot fordít arra,hogy beillessze a magyar művészettörténetbe Faber Gabriella munkásságát.

Faber Gabriella a halvány,csendes színek,a szinte ködbe burkolódzó látvány festője volt egy olyan korban,amikor a szocreál harsány vöröse,a posztimpresszinizmus méregzöldje töltötte be a kiállítótermeket. A Fiatal fák című képén a kék szinte fehér,a barnák is egészen világosak. A Bérház körfolyosó című képén barna és szürke foltok érzékeltetik a ház sötétségét,misztikumát.

Mert Faber Gabriella képein a misztikum,a titokzatosság éppolyan erős,mint mondjuk a romantika sötét erdőket mutató tájképein. Pontosan attól válik titokzatossá a táj,a fák,a bérház, hogy Faber pont az ellentétét festi annak,amit mi a varázsról,a látvány költészetéről gondolunk. Az anti-titokzatosság,ez a furcsa kék-fehér átlátszóság ugyanazt a hatást váltja ki a befogadóból,mint a sötét árnyalatokkal zsúfolt ábrázolás. Nagyon érdekes,számomra az esztétika relativitását bizonyítja mindez. Ez utóbbi persze saját,laikus vélemény...Mindenesetre örültem Lóska Lajos cikkének,mert felhívta a figyelmemet egy eddig általam kevésbé ismert,s sajnos,a hazai média által sem agyonmenedzselt képzőművészre.