Ez aztán a szolidaritás:tankcsapdát kapott a gazda művelhető föld helyett

 Magyarországon 1946-ban, a második világháború befejeztével, földosztás vette kezdetét, előbb az egyházi, majd a világi nagybirtokok 300 holdon felüli részét osztották fel a nincstelen parasztok között.Örültek a földnek sokan (annak már nem, hogy a kommunista párt propagandagépezete teljesen hamisan állította be a földosztás jelentőségét). 
Virág Mihály bajai segédmunkás- mint az Szabad Nép című napilap 1946.április 2-i számából kiderül-  egészen biztosan örült az új földjének. A romba dőlt Kossuth-híd újjáépítésén dolgozott, amikor kapta a hírt, hogy családja földet kapott. 
Az öröm egészen addig tartott, míg Virág Mihály haza nem ment, hogy megtekintse új tulajdonát. A földjén ugyanis egy 75 méter hosszú, 4 méter széles második világháborús tankcsapda húzódott végig. ( Felmerül a kérdés, hogy ilyen földet minek osztottak fel? Mindenki tudta, hogy nem lehet rajta semmit termelni). A hadiépítmény gyakorlatilag lehetetlenné tette a normális földművelést. Nemcsak azon a 300 négyzetméteren nem lehetett semmit vetni, de a közbülső területeket is csak igen nagy óvatossággal lehetett használni. Úgyhogy a Virág-család csak elvileg volt földtulajdonos. 

No, de jött a Magyar Kommunista Párt , meg hát közeledett1946. április 4. szép ünnepnapja ( fiatalok kedvvért: a kommunista időszak történetírása szerint az utolsó német katona 1945.április 4-én hagyta el Magyarországot. Azóta történészek kiderítették, hogy ez nem igaz), és a dolgozók, persze szolidaritásból, mint a Szabad Nép írja, két vasárnapot rááldozva, betemették az árkot. ( Azért elgondolkodik az ember:a krónikus építőanyag-hiány közepette mivel temettek be 300 négyzetméteres árkot? Homokkal? Azzal csak ártottak a földnek.). A hivatalos pártlap szerint ez a kemény művelet a bajai dolgozók szolidaritásának jele.21. Századi Olvasó erre azt mondja: félig-meddig helyrehoztak egy hülyeséget.