Itt szóbakerül Toledo,Montreal és Sülysáp

 A Kortárs folyóirat 1977/1.számának 54-55.oldalán olvashatjuk Majtényi Erik versét,melynek terjedelme több,mint másfél oldal,egyetlen versszak az egész A mű címe:Toledóban együtt nem voltunk szombaton. 

Különös költő,különös cím. Majtényi Erik nevét Magyarországon ma már keveset emlegetjük,talán méltán-de ez a műve:remekmű. Ha pontos műfaját kellene meghatározni,akkor talán:elégikus hangvételű episztola. 

Ahhoz,hogy Majtényi Erik művét megértsük,tudnunk kell,hogy az 1945 utáni kommunista diktatúrában az emberek nem utazhattak szabadon. Montreal,Toledo a legtöbb erdélyi vagy magyarországi magyar  számára csak álom maradt. A vers tehát a kitörés lehetetlenségéről,a szabadság-álmokról,a világban kóborló képzeletről,a fizikai helyhezkötöttségről szól. 

És itt jön a duplacsavar:a cenzúra,főképp a kommunista korszak Romániájában,de a jóval liberálisabb Magyarországon sem,ilyen verset nem engedett volna át. Ezért aztán Majtényi Erik episztolát csinált:Lászlóffy Aladárnak ajánlotta művét. Amelyben szerepelnek közös emlékek,meg aztán sok aggódás,vagy éppen ál-aggódás. Így aztán senki hatalomfiának sem szúrt szemet a költemény. Egy magyar költő aggódik a másikért,ugyan,ez nem veszélyes...persze,megemlíttetik a versben Montreál,Toledo és Sülysáp,dehát ezek itt csak példák. 

Szóval,így tolt ki 1977-ben egy erdélyi magyar költő a diktatúra cenzúrájával. 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mindent radíroz mindenről

Futball:Kikínlódtuk.Magyarország-Koszovó 2-0

Történelem:Jugoszlávia a második világháború után