Írott és elektronikus média régen és ma

Gyakran olvassuk-halljuk valakiről azt,hogy "átlagos testalkatú".Vajon ténylegesen átlagos magasságu vagy súlyú az illető? Egyáltalán:milyen magas egy átlagos férfi?  Vannak erre mérések. Magyarországon legutóbb 2017-ben tett közzé ilyen adatot a KSH. Eszerint egy átlagos nagyar férfi testmagassága 176 centiméter,súlya pedig 83 kilogramm (16 évnél idősebb népességet vizsgálva). Azt gondolom-de ez csak személyes vélemény-hogy azóta azért nőttünk egy keveset,úgyhogy ehhez hozzá lehet adni 1-2 centimétert. A hölgyek átlagos testmassága 164 centiméter,szerintem azóta ez a szám is változott. Szóval,magasak vagyunk.   

 Vannak emberek,akik házukban,lakásukban mindenféle dolgokat halmoznak fel.  Fonyód kellemes hangulatú,szép,barátságos kidváros a Balaton közelében. Az utóbbi napokban azonban nem turisztikai érdekességei miatt került be a médiába hanem egy súlyos környezetvédelmi és egyben adóügyi bűncselekméby miatt. Fonyódon él ugyanis egy férfi-adatvédelmi és egyéb okokból a hatóságok nem nevezték meg-aki családi házának udvarán 500 tonna-tehát írjuk le számmal:500 000 kg-hulladékot halmozott fel. Bár nincsenek erről statisztikák,ez valószínűleg hulladék-felhalmozási világrekord,ami a magánszemélyeket illeti. Azonkívül,hogy súlyos környezetvédelmi bűncselekmény,súlyos adóügyi szabálytalanság is,mivel-a hatóságok szerint-a férfi hosszú ideje gyűjtötte a hulladékot,egy részét pedig üzletszerűen értékesítette. Az illetékes szervek figyelmeztetése után a felgyűlt hulladékot saját költségére elszállíttatta.  Nagyjából ennyit lehet tudni a sajtóból,médiából. A többi csak spekuláció. Például feltehetjük a

 Olvasom Mezei Gábor három versét a Jelenkor folyóiratban,és beleringatom magam valami nyugtalan,de tudatos  valóságba,pontosabban:valóságokba,melyekből csak valami belső glóbuszon nyerhetek léleknyugalmat. Egyszerre szabadulnék is ezekből a világokból,és vonz a kiváltság,hogy...Én ezekről a versekről nem tudok írni semmit,csak annyit érzek,hogy nagyon jók. A kortárs irodalom nagyszerű darabjai. Ez pedig tökéletesen elég.  Nagyon tetszik,sőt,igencsak elragadtat,hogy nem tudom szárazul,intellektuálisan értelmezni a három különleges címmel megmasnizott költeményt (lásd alább,a bejegyzés végén), mégis megnyugszom. Asszociálok.Pedig világok találkozásáról van szó,kőművesekről meg csarnokvízről,kicsit szürreális a csigákkal borított glóbusz,és tényleg nem tudom,mire készülnek ezek a kőművesek. A realitás győzelmére talán?Ebben a világban? Ahol még a csarnokvízzel is gond lehet? Inkább próbálják ők is megérezni a "felszín hideghullámait",mint Mezei Gábor. Egészen jó versek születhe

 Hárman indultak,végül egyedül fejezte be a 45 000 kilométeres távolságot. Molnár Pál műszerész 1992-ben kerékpárral megkerülte a Földet. Az újságírónak mesélt arról,milyen érzés volt Kőrösi Csoma Sándor nyomában járni,milyen gyönyörű a Niagara vízesés, vagy éppen a kakaduk násztánca Ausztráliában. Molnár szerint Mexikóban élnek a leggyönyörűbb nők. Kanadában pedig ellopták a fényképezőgépét. 45000 kilométert tekert le,ezalatt 22 000 000 alkalommal nyomta meg a pedált. Azt gondolom,kicsit hosszabb cikket megért volna a dolog. Elvégre egyedülálló sport-és mentális teljesítményről van szó. Harminckét év elteltével is büszkék lehetünk Molnár Pálra. (Varga Mihály:Valahol,valamikor el kell indulni. Petőfi Népe,1993.január 29).

 Nagyon keveset tud az átlagmagyar Eger második,1598-as ostromáról. Az ostromra az úgynevezett hosszú táború vagy tizenötéves háború (1593-1606) keretein belül került sor. A régebbi tankönyvek szerint az őrség gyáván feladta a várat. Marosi Endre tudományos kutatónak az Élet és Tudomány ismeretterjesztő folyóiratban megjelent cikke árnyalja ezt a képet. Nézzük,hogyan! 1. Eger vára az 1552-es ostrom során építészetileg nagyon rossz állapotba került. A Habsburg udvar csak 1572-ben,húsz év múlva dolgozott ki tervet a renoválásra. Ottavio Baldigara igen modern,ötbástyás várat tervezett. Tervét elfogadták,de jóval kevesebb pénzt adott Miksa császár kincstára az előzetesen elfogadottnál. Így aztán csak két bástya épült meg. 2. Az 1598-as ostrom kezdetén a támadó törökök létszáma kb. 100 000 fő,a védőké 3400 fő. Magyarok,német és vallon zsoldosok védték a várat. Nyáry Pál kapitány és Cogonara császári biztos állandó vitában állt egymással. A lőportorony felrobbanása után a védők létszáma 1900

 1990,azaz a kommunista rendszer bukása után megindult Magyarországon a privatizációs hullám. Az állami cégeket általában külföldi vállalatok ill.üzleti érdekeltségek akarták privatizálni.  A Reform hetilap 1993.június 17-i száma egy ilyen esetről számol be.A gyöngyösi Ipari Szerelvény és Gépgyárat egy osztrák cég 60 millió forintért akarta megvenni,a cég hivatalos becsült értéke 289 millió forint. Alig több,mint 20 százalékot fizettek érte. A dolgozók is meg akarták vásárolni az üzemet,de pályázatukat elutasították,az őket képviselő két mérnököt elbocsátották. Másik 40 dolgozóval együtt. Az osztrák cég mindennek ellenére 65 milliós fejlesztést ígért.  A rendszerváltás időszakában tömegestül történtek ilyen és ehhez hasonló esetek Magyarországon. De ez már történelem. Vagy mégsem?

 Magyarország második legnagyobb várodában,Debrecenben,szabadtéri,bárki számára látható sajtófotó-kiállítást rendeztek. Az eredeti tervek szerint szeptember 8-ig láthatták volna a város főutcáján a képeket. Aztán egyszer csak az önkormányzat emberei elbontották a kiállítást. A polgármesteri hivatal szerint biztonsági okok miatt kellett átmenetileg "bezárni"a tárlatot,amelyet később új helyen láthatnak majd. Az ellenzék szerint a kiállítás megszüntetésével a sajtószabadságon esett sérelem. Blogunk egyelőre nem foglal állást a kérdésben,de figyelemmel fogja kísérni az ügy további alakulását.