Wachter Jenő,a magyar sport tragikus sorsú kiválósága

 A magyar sport története telis-teli van tragikus sorsú hősökkel,olyan emberekkel,akiknek nem adatott meg,hogy sikereikért megkapják a méltó elismerést. Wachter Jenőre,a tragikus sorsú hegymászóra emlékezik Dr.Polgárdy Géza:" Szilaj voltál,mint bérci zerge..." című cikke,mely a Magyar Turista c.folyóirat 2007.júliusi számában jelent meg,a 44-45.oldalon olvasható.

Wachter Jenő 1887-ben született,egyetemistaként egyike volt a "tátrai triász"tagjainak. Már öt magas csúcsot is megmásztak,amikor 1907.augusztus 8-án Wachter Jenő lezuhant a Magas-Tátra Simon-torony nevű csúcsáról és szörnyethalt. Az utólagos vizsgálatok azt derítették ki,hogy a kötéllel volt valami probléma. Belül ugyanis közönséges kenderkóc volt...Wachter Jenő húsz évesen távozott az élők sorából. Ha még tíz évet köztünk marad,egészen biztosan Európa legjobb hegymászójává válik.

Dr.Polgárdy Géza cikke méltó megemlékezés a tragikusan ifjan elhunyt hegymászóról. Az Olvasó szinte azonosul a korral és a hellyel,szinte érzi a bőrén a Tátra hűvös levegőjét. Elképzeljük,milyen lehetett századfordulós sportöltözékben két-háromezer méter magasan a kötélen függeni. 

A "tátrai triász"jelentősége a magyar hegymászósport történetében felbecsülhetetlen. Minössze két szezon alatt megmászták szinte a Tátra összes jelentős csúcsát,a maihoz képest nevetséges felszerelésekkel. Nekik nem volt mintájuk,mentoruk,tanítómesterük,nekik mindent maguknak kellett elsajátítani,az esetlegesen felmerülő problémákat pedig improvizative megoldani. Igazi úttörők voltak,lánglelkű zsenik.

Jó volna,ha a magyarországi sajtó,média többet foglalkozna a tátrai triász (Horn K.Lajos,Serényi Jenő,Wachter Jenő)alakjával,tetteivel.1945 után valahogy elfelejtették őket. Újra fel kellene őket fedezni.  Megérdemelnék. 

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A trianoni béke, más nézőpontból

 Az első világháborút lezáró Párizs környéki békék közül talán a trianoni békeszerződés ( 1920) bolygatta fel legjobban Európa térképét, hiszen megszűnt az Osztrák-Magyar Monarchia, területén új államok jöttek létre.  A Demokrata című hetilap 2023.szeptember 27-i számában interjú jelent meg Illik Péter történésszel, aki az eddigiektől teljesen más szempontból vizsgálja Trianont. Ő azt kutatja, hogyan reagált a magyar és az európai közvélemény Traionra. Valóban sokkhatásként érte a magyar társadalmat Trianon-értve ezalatt azt:valóban nem számított rá senki? Hogyan reagáltak erre a történelmi tragédiára a magyarság különböző társadalmi rétegei, csoportjai? Pár évtizedet előreszaladva az időben: később hogyan szóltak a hivatalos fórumok a Horthy-rendszerről? Ezekkel, az ún. recepciótörténeti témákkal foglalkozik Illik Péter. Nagyon intelligens, és elgondolkodtató interjú. Az embernek az jut eszébe, érdemes volna a pszichológiai-szociálpszichológiai megközelítést a történettudomány más ter
További információk

Környezetvédelem és adórendszer- ritkán hallunk erről a médiában

 A 20-21.században a fejlett államok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a környezetvédelemre. Próbálják növelni azon eszközök számát, mellyel tehetnek a globális környezeti problémák ellen.  Ezen eszközök egyike a különböző környezetvédelmi adók, díjak, illetékek bevezetése. Erről a kérdésről a mainstream médiában nagyon keveset hallunk, ezért is keltette fel az érdeklődésemet egy, a Debreceni Szemle című folyóirat 1997/1. számában megjelent cikk. Kuti István és Szolnokiné Karkus Mária tanulmánya kitér az adók bevezetésének módjára, a fogalmi problémákra, bemutat bizonyos csoportosításokat, s felvet különböző kérdéseket: mekkora az adók ösztönző hatása? Egyáltalán: mennyire célszerű ezen környezetpolitikai adók alkalmazása? Hogyan rendelkezzenek a befolyt összegek felhasználásáról? Egyáltalán: melyik szerv jogosult kivetni ilyen adókat: az állam, az országgyűlés, vagy erre szakosodott szervezetek?  Foglalkoznak egy nagyon speciális közgazdasági folyamattal, a környezeti vagyon-növekedés
További információk

Futball:Kikínlódtuk.Magyarország-Koszovó 2-0

 Olyan volt ez futballmeccs, hogy ha nem magyar érdekeltségű lett volna, alaposan megfontolnám, írjak-e róla bejegyzést. Magyarország- Koszovó 2-0, Szoboszlai Dominik és Nagy Zsolt góljaival.  Az első félidőről szó se essék. Nem EB-re készülő csapathoz méltó játékot mutattunk.  A második félidőben irányítottuk a játékot, kreatívak voltunk, és ügyesen kidolgoztunk pár helyzetet, ebből lett a két gól.  Ezen a meccsen a játékunk nem működött, viszont a védekezésünk volt olyan jó, hogy  megakadályozza, hogy a koszovóiak játéka működjön.  Ez a teljesítmény az EB-n kevés lesz.  De, hogy lássuk az érem másik oldalát is:2022.november 17 óta a magyar válogatott nem szenvedett vereséget!!  Pedig az ellenfelek nem akármilyenek voltak:Bulgária,Csehország,Észtország,Görögország, Koszovó,Litvánia, Luxemburg,Montenegró,Szerbia,Törökország. Szerintem a világ bármely válogatottja elfogadná, hogy ilyen ellenfelek ellen veretlen maradjon. Marco Rossi csapata összességében kiválóan teljesít.Hajrá, hajrá! 
További információk