Írott és elektronikus média régen és ma

 Olyan volt ez futballmeccs, hogy ha nem magyar érdekeltségű lett volna, alaposan megfontolnám, írjak-e róla bejegyzést. Magyarország- Koszovó 2-0, Szoboszlai Dominik és Nagy Zsolt góljaival.  Az első félidőről szó se essék. Nem EB-re készülő csapathoz méltó játékot mutattunk.  A második félidőben irányítottuk a játékot, kreatívak voltunk, és ügyesen kidolgoztunk pár helyzetet, ebből lett a két gól.  Ezen a meccsen a játékunk nem működött, viszont a védekezésünk volt olyan jó, hogy  megakadályozza, hogy a koszovóiak játéka működjön.  Ez a teljesítmény az EB-n kevés lesz.  De, hogy lássuk az érem másik oldalát is:2022.november 17 óta a magyar válogatott nem szenvedett vereséget!!  Pedig az ellenfelek nem akármilyenek voltak:Bulgária,Csehország,Észtország,Görögország, Koszovó,Litvánia, Luxemburg,Montenegró,Szerbia,Törökország. Szerintem a világ bármely válogatottja elfogadná, hogy ilyen ellenfelek ellen veretlen maradjon. Marco Rossi csapata összességében kiválóan teljesít.Hajrá, hajrá! 

 Egy nagyon jó összefoglaló cikk jelent meg Jugoszlávia második világháború utáni történetéről. A délszláv állam ( mely 1924 óta létezett) 1945 után külön utakon járt: sem a nyugati kapitalista, sem pedig a Szovjetunió uralta kelet-európai övezethez nem csatlakozott. Tito marsall, a jugoszláv partizánok vezére és 1945-re az ország első számú politikai vezetője már 1945.május 21-én Ljubjanában elmondta, hogy nem akarja, " hogy belekverjenek a befolyási övezetkért való alkudozásba".  A cikkből megtudhatjuk, hogy már 1945-ben komoly surlódások voltak a szovjet és jugoszláv katonai vezetés között, képet kapunk arról, hogyan lettek elsőszámú ellenséggé a csetnikek. Elcsodálkozunk azon, milyen hatékonyan szervezte meg Tito marsall a hadseregét. Nagyon fontos, hogy a szövetségesek, különösen az angolok nyomására, II.Péter király tárgyalásokba kezdett a felkelőkkel. Ugyanakkor az utolsó bekezdésből kiderül, hogy az 1945 utáni jugoszláv állam éppolyan kökeményen kommunista állam volt,

 Lassan Magyarország is átlépi azt a bizonyos ötven százalékos határt- tehát a lakosság több, mint fele városokban él. A HVG hetilap 2022.november 24-i számában olvastam egy cikket (Illényi Balázs: Határok nélkül), mely a városok jövőjével foglalkozik. Megtudjuk a cikkből, hogy egyes szervezetek szerint az EU-ban már 2015-ben átléptük a 85 százalékos határt, hiszen nemcsak magát a száraz statisztikákat kell szemügyre venni, hanem tudni kell azt, hogy a városoknak jelentős vonzáskörzetük van. Képet kapunk arról, mennyire különböző településeket nevezünk Európában városnak: Svédországban már 200 lakosú település megkaphatja ezt a címet, Magyarországon 10 000 fő a határ, Egyiptomban viszont 100 000. Szó esik a megalopoliszokról, azaz a tízmillió lakos feletti városokról, ezek jövőjéről, a fenntartható fejlődés megvalósításának lehetőségeiről. Láthatunk egy táblázatot a világ legnépesebb városairól: 1. Tokió,37,3 millió fő 2. Delhi 32,0 3.Sanghaj 28,5 4. Dakka ( Banglades fővárosa) 22,5 5.

 Megkezdte felkészülését a németországi labdarúgó EB-re a magyar válogatott. Marco Rossi együttese itthon fogadta Törökország válogatottját. Volt egy ki nem mondott tétje a meccsnek:a magyar csapat,ha nem kap ki,12. egymás utáni meccsén lesz veretlen. Ilyen sorozatot utoljára a Puskás vezette Aranycsapat produkált. Nem kaptunk ki,győztünk 1-0-ra,Szoboszlai Dominik tizenegyesgóljával. Ugyanakkor el kell mondanunk:nem volt jó meccs. Sok volt a pontatlanság mindkét oldalon,nehezen tudtak támadásokat kialakítani a csapatok. A védekezés,a küzdelem,a harc dominált.Ahogy a régiek mondták:brusztolós futballt mutattak a csapatok. Ez a győzelem igazi csapatmunka volt. A játékosok közül Gulácsi Péter nyújtott klasszisteljesítményt. A média is inkább óvatosan dícsérte a magyarokat  Ugyanakkor az,hogy a mai futballbab egy válogatott 12 meccsen veretlen tud naradni,feltétlenül megsüvegelendő. Ezért az eredményért érmet nem osztanak,csupán erkölcsi siker ez,de annak hatalmas. Eljutottunk arra a szint

 Manapság, ha azt írja valaki: megdöbbentő, akkor az Olvasó valami negatív, valami szörnyű dologra gondol. A klmíaváltozás kifejezés hallatán pedig a pusztulás, a tragédiák jutnak eszünkbe.   Azért vannak kivételek. A National Geographic folyóirat 2022.októberi számában olvastam Martin Gregus Jr. Nyaralgató jegesmedvék című írását. A pompásan illusztrált cikk azt mutatja be, hogyan alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz egy, a kanadai Manitoba tartományban élő jegesmedve-kolónia tagjai.  Már önmagában az, hogy kolóniáról beszélünk, furcsa, hiszen ezek az állatok általában egyedül, legfeljebb kiscsaládban élnek. Itt, Manitoba tartomány északi részén azonban kialakult egy csapat, élén egy hatalmas termetű nőstényel. Martin Gregus Jr. 33 napig fotózta a jegesmedvéket, s megdöbbentő dolgokat tapasztalt. Látott például legelő( !!) jegesmacikat- recenzensnek eszébe ötlött:a macskák is szoktak füvet enni, ha vitaminhiányuk van-, vagy éppen madárfiókákat fogyasztó egyedeket. Kedvencük a cser nevű m

 Jemnitz Sándornak,a mára kissé elfeledett zeneszerzőnek Naplójáról már írtunk ezen a blogon.A Napló 1936.évi bejegyzéseit az Ezredvég folyóirat 2012.május-júniusi számában olvashatjuk. A február 19-i bejegyzés Japánra vonatkozik. Jemnitz felteszi a kérdést:képes lehet-e Japán szintézist teremteni az európai és az ázsiai kultúra között?A japán kultúra-érvel a naplóíró-Indiát és Kínát tekintette mintaképnek,de sosem sikerült ezekkel a nagy birodalmakkal teljesen azonosulnia. Másfelől sokkal befogadóbb volt az europai technika iránt,mint ázsiai szomszédai. Jemnitz két kérdést tesz fel.1.A történelemben most Japánon a sor,hogy "világállamot"alakítson ki?2. Milyen új eszmerendszert,ideológiát tesz hozzá az emberiség történetéhez Japán?Jemnitz szerint semmit,s ebben rokon a perzsa és a méd birodalmakkal. Jemnitz Sándornak részben és kissé megkésve lett igaza. A második világháború idején Japán megkísérelt világbirodalmat létrehozni,de ezba kísérlet 1945-ben megbukott. A háború utá

 Grace Hopper neve Európában nem annyira közismert, inkább csak a szűkebb informatikus-szakma számára jelent valamit.Az USA-ban viszont a tudománytörténet egyik nagy alakjaként tartják számon, méghozzá jogosan. A Reader's Digest Válogatás magazin 1994.decemberi számában J.A.N. Lee:A felejthetetlen Grace Hopper című cikke állít méltó emléket a számítástechnika-informatika nagy alakjának. Grace Hopper munkássága két tekintetben volt úttörő: 1. Jelentősen közreműködött a COBOL számítógépes nyelv megalkotásában, ez volt az első olyan nyelv, ahol ember és gép hatékonyan tudott kommunikálni egymással. 2. Hopper felismerte, hogy előbb vagy utóbb a számítógép minden család házába eljut. Ezzel megfogalmazta a személyi számítógép koncepcióját. Csakhogy ennek létrehozásához és elterjesztéséhez szükség van egységes szabványokra. Addig minden, a gyártásban érdekelt cég maga határozta meg a paramétereket,ezeket egységesíteni kell.  J.A.N.Lee cikke kitűnő, közelebb hozza az olvasóhoz ezt a kitűnő

 A nézők szeretik a médiáról tévéről szóló filmeket, afféle " bepillantás a kulisszák mögé"- örömérzés lesz úrrá rajtuk. Félreértés ne essék:néha én is nézek ilyen jellegű filmeket, olykor még jól is esik. Kíváncsian vártam a The Morning Post című sorozat epizódjait. Legalábbis az első néhányat. Aztán a lelkesedés alábbhagyott.  A sorozat nagy erénye, hogy Jennifer Aniston és Reese Witherspoon kitűnően alakítja az egymást szerető, mégis, egymás ellenében dolgozó újságíró házaspárt. Nem ripacskodják túl a szerepet, van bennük valami szerethető realizmus, amely pontosan az efféle sorozatokhoz kell. Ez The Morning Post legnagyobb erénye.  Hátránya viszont, hogy az alkotók túl izgalmasra " kalibrálták" a történeteket. Túl sűrű az egész, két epizódban annyi minden történik, mint egy normál tévétársaságnál öt év alatt. Olyan érzésem volt, mint Truman Capote tényregényeinek olvasásakor: a kevesebb tény talán több lenne. Az egyik epizódban láthatunk hackertámadást, megcsalá

 Már a modern kori történelem tragikus lapjaira tartozik, hogy 1994-1995-ben véres polgárháború zajlott a Közép-Afrikában található Ruandában. A hutuk és tuszik összecsapásának több százezer halálos áldozata volt.  A Reader's Digest Válogatás magazin 1994.decemberi számának 67-72. oldalán olvashatjuk Malcolm McConnell: Menekülés Ruandából című írását ,amely a ruandai polgárháború első pillanatairól szól. A kint dolgozó amerikaiak életéért és ügyeiért felelős munkatárs felesége távolból hangzó robbanásokra lesz figyelmes. Pár óra múlva a vérszomjas milicisták már a családját fenyegetik, menekülniük kell. Már majdnem elérik a burundi határt, amikor belebotlanak egy teljesen irracionálisan működő, " katonai" egységbe, tizenévesekből álló milíciába. A történet végét nem árulom el, de annyit mondok: a cikk kiváló, érzékelteti azt a kegyetlenséget, feszültséget, amely az ilyen és ehhez hasonló fegyveres konfliktusokat kíséri.  Egyúttal sokat megtudhatunk magáról a fegyveres kon

 A Labdarúgás havonta megjelenő folyóirat 1959.júliusi száma közölte az 1958-59-es labdarúgó bajnoki szezon álomcsapatát ( a bajnokságot a Csepel SC nyerte, második MTK, 3. Bp. Honvéd).  Az A csapat:Faragó- Buzánszky,Sipos,Sárosi- Bozsik, Kotász-Sándor, Göröcs, Kuharszki, Pál,Fenyvesi A B- Csapat:Ilku-Sándor, Kalmár II, Fellegi- Szojka, Berendi- Nagy, Albert,Szusza, Rákosi, Deli A bajnokcsapatból mindössze egy játékos került az álmotizenegybe.  Kimaradtak:Bundzsák, Hidegkuti, Lantos, Szilágyi Gyula,Tóth II,Vilezsál, és sokan mások. Akkoriban elképesztően jó ( mondjuk úgy: technikás) játékosok " szaladgáltak" a magyar pályákon, már az is nagy dicsőség volt, ha valaki egy NBI-es csapatban kezdő tudott lenni.  Voltak ilyen idők is. 

 1994-ben még felháborodott egy újságíró azon, hogy két összekoccant autó vezetője kiabált, sőt, mi több,ordítozott egymással- ez derül ki a Nógrádi Krónika 1994.október 27-én megjelent cikkéből. Ma már mindennapos, hogy stresszes, hiányos vezetéstechnikai tudással rendelkező,karambolozó sofőrök egymásnak esnek, nemcsak verbálisan, hanem tettleg is. A közel harminc éve megjelent cikk Szerzője, Kazinczi Anikó, az etikus viselkedés oktatását kérte számon. Mit szólna vajon a mai helyzethez? Mennyivel másabb lett világunk az eltelt harminc év alatt! Talán haladtunk előre anyagilag, jobbak az autóink is,csakhogy ennek a haladásnak nagy ára lett ám: nőtt az amúgy sem alacsonyan lévő- stressz-terhelésünk. Ma már nem mindenki elégszik meg a kiabálással. Sajnos. Több békességet, több megértést. (Kazinczi Anikó:Mindennapi koccanásaink. Nógrádi Krónika,1994.október 27.)

 1994-ben robbant ki Magyarországon a paprikahamisítási botrány. Egyes gyártók és forgalmazók míniumtartalmú, az emberi szervezetre mérgező színezőanyagot használtak a pirospaprika elkészítéséhez. A történetben kulcsszerepet játszott egy kis szabolcsi ( ma: Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei) falu, Pátroha, mivel az ügyben érintett, előzetes letartóztatásba helyezett személyek közül nyolc ebben a faluban élt. A Szabad Föld hetilap 1994.október 25-i számában jelent meg Keresztény Gabriella:A pátrohai paprika receptje című írása. Nagyon igényes, szépirodalmi színvonalú, amolyan " régi stílusú" riport. Az újságíró nemcsak tényeket közöl, pláne nem megbélyegez, hanem megpróbálja több oldalról bemutatni a témát, az érintett személyek cselekedeteinek ábrázolásával, gondolatainak, hangulatainak festésével. Az alapvető élmény a félelem: a megkérdezettek közül senki nem akar beszélni az ügyről, merthogy nem mindenkit tartóztatott le a rendőrség. Egyesek szerint már évek óta folyt a hami

 Ami a játékosok formáját illeti, biztató reménységgel nézhet a magyar labdarúgó- válogatott ( és szurkolói) a közelgő Európa-bajnokságra. Játékosaink ugyanis remek formában vannak, a csapatkapitány, Szoboszlai, éppenhogy felgyógyult sérüléséből, máris gólt lőtt az Európa Ligában. Willi Orban a Real Madrid kapuját zörgette meg.  De remek formában van, Dibusz, Gulácsi, Kerkez,Kleinheisler, Vancsa, Sallai, Ádám, Nego, Varga Barnabás és a többiek is. Úgyhogy az előjelek jók. A nemzetközi média jelenleg magasra árazza a magyar futballt. Csakhogy nekünk, sok futballkudarcon edződött magyar szurkolónak óhatatlanul felrémlik az 1986-os év. akkor is világversenyt rendeztek, akkor is úgy tűnt, hogy rendben van minden. A végeredményt ismerjük. Még szerencse, hogy a történelem soha nem ismétli önmagát. 2024-ben nem történhet meg az, ami 1986-ban megtörtént.

 A Reader's Digest Válogatás című népszerű magazin 1994.márciusi számában olvashatjuk Mary Murray írását, melynek címe: Mitől fél a gyerek? Négy, valóban megtörtént esetet olvashatunk a cikkben, de ezek annyira jellemzők, hogy érdemes ezeket egyesével elemezni.   Az első esetben egy kétéves fiú riadt meg a babazsúron poénkodó bohóctól. Végül az segített ,hogy a szülők megkérték a bohócot, mutassa meg a srácnak, hogyan festi ki magát.A kisfiú megértette, hogy a bohóc is ugyanolyan ember, mint a többi, csak ki van festve.  A második esetben egy ötéves fiú ijedt meg egy népszerű tudományos tévécsatorna műsorát nézve- a dínóktól. Merthogy ott, a dokumentumfilmben, szó esett arról is, hogy bizony nem voltak ezek az állatok olyan aranyos jószágok, mint a rajzfilmeken. Az anya elmagyarázta a fiúnak, hogy a rajzfilmen látott dínó meg a dokufilmen látott dínó nem ugyanaz, mindkettő fikció.  Legjobban tetszett a szörnyes sztori, ez az a bizonyos "szörnyek vannak a szobában". Az apu

 Magyarországon 1946-ban, a második világháború befejeztével, földosztás vette kezdetét, előbb az egyházi, majd a világi nagybirtokok 300 holdon felüli részét osztották fel a nincstelen parasztok között.Örültek a földnek sokan (annak már nem, hogy a kommunista párt propagandagépezete teljesen hamisan állította be a földosztás jelentőségét).  Virág Mihály bajai segédmunkás- mint az Szabad Nép című napilap 1946.április 2-i számából kiderül-  egészen biztosan örült az új földjének. A romba dőlt Kossuth-híd újjáépítésén dolgozott, amikor kapta a hírt, hogy családja földet kapott.  Az öröm egészen addig tartott, míg Virág Mihály haza nem ment, hogy megtekintse új tulajdonát. A földjén ugyanis egy 75 méter hosszú, 4 méter széles második világháborús tankcsapda húzódott végig. ( Felmerül a kérdés, hogy ilyen földet minek osztottak fel? Mindenki tudta, hogy nem lehet rajta semmit termelni). A hadiépítmény gyakorlatilag lehetetlenné tette a normális földművelést. Nemcsak azon a 300 négyzetméter

 Akik kicsit is ismerik Magyarország és Kelet-Közép-Európa történetét, azok tudják, hogy az 1957-ben hatalomra került Kádár-diktatúra fokozatosan puhult. Ebből azt a következtetést is levonhatnánk, hogy a egyházakkal kapcsolatos üldözés, megfélemlítés is enyhült. De ez nem igaz. Takács Tibor: Nyírségi hittestvérek. Két nyíregyházi evangélikus lelkész megfigyelése az 1960-as évek végén. Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2023/3.39-51. .o. című tanulmányából tudjuk, hogy Joób Olivér nyíregyházi evangélikus lelkészt a kommunista diktatúra rettegett szerve, az állambiztonság, még az 1960-as évek végén is megfigyelt. Összefüggést kívántak találni ugyanis Joób és egy svájci komunizmus- ellenes szervezet között, aztán ennek kapcsán legalábbis bebörtönözni Joóbot. Mindent bedobtak, egy éjszaka például a tetőn keresztül bemásztak a lelkészi hivatalba, hogy lehallgató készüléket helyezzenek el ott. Aztán persze nem találtak semmi különöset,nem volt itt szó semmiféle nemzetközi összeesküvésről, legf

 A magyar irodalom legkoraibb századaiban irodalomkritika nem létezett. Az írók, költők nem voltak hozzászokva, hogy valaki csak úgy jön, és pozitív vagy negatív véleményt merészel írni az ő verséről, novellájáról, drámájáról, regényéről.  A magyar irodalom történetében Kölcsey Ferenc volt az első, aki komolyan foglalkozott műkritikával.Jolsvai András: Kölcsey, a kritikus és az olvasóközönség című kiváló tanulmánya, mely az Irodalomtörténet folyóirat 1989/2. számában jelent meg,részletesen foglalkozik Kölcsey Ferenc kritikai tevékenységével. Három kritikát emel ki a Szerző, s ezek azért is érdekesek, mert mindhárom más-más fogadtatásban részesült.  1.A Csokonairól írt kritika. Kölcsey szerint Csokonai zseniális költő volt, aki azonban nem kapta meg a megfelelő " táptalajt" munkásságához, ezért elsorvadt, poézisének színvonala gyengült. A kritika fogadtatása:a debreceni olvasóközönség éktelen felháborodása, a kritikát közlő Tudományos Gyüjemény című folyóirat előfizetésének tö

 Végh Antal íróról mostanában keveset beszélünk. A Kádár-korszakban ő képviselte a magyar irodalomban azt a népi-szociológiai mozgalmat, melyet a hatalom sohasem szeretett. Érdekelte a futball is, sikeres bestseller sportkönyveket írt, de ő nem ezeket tartotta igazán nagyra, hanem az úgymond " igazi" irodalmi műveit.   Kevesen tudták Végh Antalról, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc után a megtorlások áldozata lett, nyolc hónapot ült börtönben. Nagyon keveset beszélt erről az időszakról a sajtóban és a médiában, talán érthető, hogy miért. Mostanáig arról sem volt tudomásunk, hogy irodalmi művébe beleszőtte volna a történteket.  A Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle című folyóirat 2023/3. számában azonban olvashatjuk Valaki velem volt című novelláját, amely arról szólt, mi mindent kellett neki, a falu forradalmi bizottsága korábbi titkárának átélnie 1956 után. Nagyon lírai hangvételű, a forradalom utáni időszakot a kisember szemével bemutató, történészek számára is érdekes

 Sok fogyókúrázó dilemmázik azon: merjen-e tojást enni? Hiszen a tojás tápanyagtartalma igen magas, sok vitamin valamint ún, hasznos koleszterin van benne- legalábbis így tartja a közvélekedés. Az ezzel foglalkozó sajtóban, médiában is igen különböző információk jelennek meg a tojásevés előnyeiről illetve hátrányairól.  A femina.hu weboldalon ( megtekintve 2023.02.27.) érdekes információkat találtam a tojás kalóriatartalmáról.Mégpedig: - A legnagyobb méretű tojások kalóriatartalma 78 kcal. Tehát három nagyméretű tojásé 234 kcal. A közepes méretű tojások kalóriatartalma ennek a fele is lehet. - Viszont, ha valaki rántottaként készíti el ezt a három nagy tojást, akár meg is duplázódhat az érték ( a sütéshez használt olaj illetve zsír miatt), tehát három nagyméretű tojás esetében a kalóriamennyiség már 468 kcal lesz. Ez már eléggé sok. ( Ráadásul a tojáshoz általában eszünk kenyeret, valamiféle zöldséget, stb).  Azt tanácsolom tehát, hogy aki fogyózik, nyugodtan ehet tojást, de inkább csa

 Burt Bacharach neve hallatán, főképp Angliában vagy az USA-ban,  sokan azt monják: ja, az a giccsparádészerző. Mások pedig egy életérzés, a 20.század közepső időszakának kiváló muzsikusát, idolját, életérzésének megtestesítőjét látják benne, akinek olyan dalokat köszönhetünk, mint a világhíres Close to You,vagy az I'll Neves Fall in Love Again. Olyan kiválóság énekelte dalát, mint Aretha Franklin. Bacharach a világ könnyűzejének legismertebb alkotói közé tartozott.  Burt Bacharach 2023-ban elment közülünk, volt olyan média, amely egyeten sort sem közölt a világhírű zeneszerző, muzsikus haláláról.  A Mandiner hetilap 2023.06-01-07. számának 65. oldalán Leimeszter Barnabás írása kiváló. Felfedi, hogy miért is volt életében annyira megosztó személyiség Burch, miért van az, hogy egyesek irtóznak a zenéjétől, mások pedig a legnagyobbak között tartják számon. Igaz, ez inkább csak az angolszász területekre igaz. Magyarországon sokan azt sem tudták, hogy azt a számtalan világslágert, mely