Húsvéti csokitojással mérgeznek meg egy nőt a holland író novellájában

 A Rakéta Regényújság (az 1980-as évek egyik vezető sajtóterméke volt Magyarországon,irigylésre méltó példányszámmal) 1988.április 5-i számának 10-15.oldalán olvashatjuk Janwillem van de Wetering holland író A halálos tojás című kriminovelláját. Nekem nagyon tetszett,véleményem szerint van olyan színvonalú,mint az angolszász és francia krimi-nagyágyúké. Rövid spoilert közlök a történetről.

A történet az 1980-as években játszódik,Amszterdamban.Húsvét vasárnapja lévén, Grijpstra vezető nyomozó és de Gier őrmester szívesen lennének már túl az ügyeleten. Csakhogy befut egy hívás:a város déli részén fekvő parkban felakasztva találnak egy jólöltözött,hatvan körüli urat. A helyszíni szemle kideríti,hogy egy kisiparos az illető,akinek jelentős adótartozásai voltak. Ráadásul a műhelye hangos volt és büdös,ezért a környék lakói petíciót írtak az önkormányzathoz,hogy tiltsák be az iparos működését.

A másik aznapi eset a város előkelő negyedében történik. Moozen ügyvéd reggeli sétája közben egy irtózatos ronda húsvéti nyulat talál,aki egy csokitojást tart a kezében. Az ügyvéd-így mondja a rendőröknek-azt gondolta,valami közös barát viccelte meg őket. Ő maga nem szereti a csokit,ezért odaadta éppen ébredező feleségének. Moozenné megette a csokitojást,majd percek múlva rosszul lett. Az édesség tele volt mezőgazdaságban használt méreggel. Moozen a kihallgatáskor elmondja,hogy pár hónappal ezelőtt válófélben voltak,a feleség ugyanis beleszeretett egy mérnökbe. Azóta rendbejött minden,az asszony elhagyta a mérnököt,visszament  a férjhez. A mérnökkel is beszélnek a nyomozók,ő már azóta kibékült a feleségével. Minden szépnek és kereknek tűnik,úgy látszik,mindenki megbocsátott mindenkinek. De akkor ki és miért mérgezte meg az asszonyt?Vagy lehetséges,hogy az indíték nem is a magánélettel kapcsolatos?Lehet,új paradigma alapján kell értékelniük az egész ügyet?

Van de Weterling krimije zseniális. Kár,hogy manapság nincsenek olyan sajtótermékek,melyek ilyen színvonal bűnügyi írásokat közölnek. 

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A trianoni béke, más nézőpontból

 Az első világháborút lezáró Párizs környéki békék közül talán a trianoni békeszerződés ( 1920) bolygatta fel legjobban Európa térképét, hiszen megszűnt az Osztrák-Magyar Monarchia, területén új államok jöttek létre.  A Demokrata című hetilap 2023.szeptember 27-i számában interjú jelent meg Illik Péter történésszel, aki az eddigiektől teljesen más szempontból vizsgálja Trianont. Ő azt kutatja, hogyan reagált a magyar és az európai közvélemény Traionra. Valóban sokkhatásként érte a magyar társadalmat Trianon-értve ezalatt azt:valóban nem számított rá senki? Hogyan reagáltak erre a történelmi tragédiára a magyarság különböző társadalmi rétegei, csoportjai? Pár évtizedet előreszaladva az időben: később hogyan szóltak a hivatalos fórumok a Horthy-rendszerről? Ezekkel, az ún. recepciótörténeti témákkal foglalkozik Illik Péter. Nagyon intelligens, és elgondolkodtató interjú. Az embernek az jut eszébe, érdemes volna a pszichológiai-szociálpszichológiai megközelítést a történettudomány más ter
További információk

Környezetvédelem és adórendszer- ritkán hallunk erről a médiában

 A 20-21.században a fejlett államok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a környezetvédelemre. Próbálják növelni azon eszközök számát, mellyel tehetnek a globális környezeti problémák ellen.  Ezen eszközök egyike a különböző környezetvédelmi adók, díjak, illetékek bevezetése. Erről a kérdésről a mainstream médiában nagyon keveset hallunk, ezért is keltette fel az érdeklődésemet egy, a Debreceni Szemle című folyóirat 1997/1. számában megjelent cikk. Kuti István és Szolnokiné Karkus Mária tanulmánya kitér az adók bevezetésének módjára, a fogalmi problémákra, bemutat bizonyos csoportosításokat, s felvet különböző kérdéseket: mekkora az adók ösztönző hatása? Egyáltalán: mennyire célszerű ezen környezetpolitikai adók alkalmazása? Hogyan rendelkezzenek a befolyt összegek felhasználásáról? Egyáltalán: melyik szerv jogosult kivetni ilyen adókat: az állam, az országgyűlés, vagy erre szakosodott szervezetek?  Foglalkoznak egy nagyon speciális közgazdasági folyamattal, a környezeti vagyon-növekedés
További információk

Futball:Kikínlódtuk.Magyarország-Koszovó 2-0

 Olyan volt ez futballmeccs, hogy ha nem magyar érdekeltségű lett volna, alaposan megfontolnám, írjak-e róla bejegyzést. Magyarország- Koszovó 2-0, Szoboszlai Dominik és Nagy Zsolt góljaival.  Az első félidőről szó se essék. Nem EB-re készülő csapathoz méltó játékot mutattunk.  A második félidőben irányítottuk a játékot, kreatívak voltunk, és ügyesen kidolgoztunk pár helyzetet, ebből lett a két gól.  Ezen a meccsen a játékunk nem működött, viszont a védekezésünk volt olyan jó, hogy  megakadályozza, hogy a koszovóiak játéka működjön.  Ez a teljesítmény az EB-n kevés lesz.  De, hogy lássuk az érem másik oldalát is:2022.november 17 óta a magyar válogatott nem szenvedett vereséget!!  Pedig az ellenfelek nem akármilyenek voltak:Bulgária,Csehország,Észtország,Görögország, Koszovó,Litvánia, Luxemburg,Montenegró,Szerbia,Törökország. Szerintem a világ bármely válogatottja elfogadná, hogy ilyen ellenfelek ellen veretlen maradjon. Marco Rossi csapata összességében kiválóan teljesít.Hajrá, hajrá! 
További információk