Irodalom:Nem az ürességet,a közte megbúvó életet kell látni

Van a megszokott élet,napról napra. Egyszercsak jön egy vers... Lászlóffy Aladár:Első sötétség című verse az Új Írás folyóirat 1977/2. számában jelent meg. Szonett (mert 12 sor) vagy epigramma is lehetne a műfaj,én inkább mégis azt mondom:legyen szabadvers!Az jó,az lehet sokfajta.

Az Első sötétség voltaképpen a felfedezés öröméről szól. Arról,hogy attól izgalmas valami,hogy első. Most gondolhatunk első testi élményünkre is,miért ne-ugye,nem olyan volt,mint a második? Lászlóffy verse az első izgalomról is szól-arról az izgalomról,amikor felfedezzük,hogy az élet lényeges dolgaihoz képest a lényegtelen dolgok semmik. Nincsenek egy kicsit fontos dolgok:vagy fontos valami,vagy nem.

Kicsit nietzschei gondolkodás, 21.századi mércével nem gyakorlatias,vállalatvezetésben nehezen használható. Költőként viszont igen hasznos tanács. Mert a költőnél a lényegről való szólás privilégiuma. A többi semmi,csak vigasz. Mi pedig az életet szeretjük,nem a semmit.Lászlóffy Aladár verse engem felizgatott. Igen,ez a költemény felér egy jó kávéval,ami után egész nap pöröghetsz.