Dunántúl, 1918.február 19.

Na, ez a történelem...Az első világháború végén vagyunk, 1918.februárjában összeül Pécs város közgyűlése. Nincs pánik- pedig lehetne, nincs nihilista hangulat- pedig lenne miért. A világtörténelem legborzalmasabb háborúja a tragikus vég felé közeledik. Azok az emberek, ott, akkor, másképp gondolkodtak, ezeket másféle fából faragták, mint bennünket, maiakat.
Azoknak volt vér a pucájában. Sok vér.
A Dunántúl című újság ( Pécsen jelent meg) írja, hogy a közgyűlésen az volt a legizgalmasabb eset, mikor is egy szocialista képviselő meg akarta vonni a katolikus iskolától a vízdíjkedvezményt. Ám a többiek lehurrogták.
Aztán: a legnagyobb háborús nehézségek közepette megszavaztak egy nagyobb összeget az iskolai röntgenlaboratórium fejlesztésére. Kérdezhetjük: ma, 2018-ban, hány magyarországi  iskolának van röntgenlaboratóriuma?? Számoljuk csak...
Külföldi híreket is közölt a Dunántúl, például azt, hogy az orosz cári család menekülőre fogta, a bolsevikok már az életüket fenyegetik. Romániával pedig megkezdődnek a béketárgyalások.
Keresnek egy tanítót. Mivel az előző tanerő a fronton hősi halált halt, kell egy helyettes, akinek részére egy százados fog úri ellátást biztosítani.
Jelentkezz! De ha tanító nem akarsz lenni, keresztény kereskedősegédnek még elmehetsz.
A vezérkar szerint a fronton nem történt semmi érdekes...